uabooks.top » Magyar irodalom » RADNÓTI MIKLÓS
Інформація про новину
  • Переглядів: 115
  • Дата: 19-06-2020, 04:46
19-06-2020, 04:46

RADNÓTI MIKLÓS

Категорія: Magyar irodalom




RADNÓTI MIKLÓS

(1909-1944)

Radnóti Miklós a legtragikusabb sorsú költőnk, korának áldozata. A Nyugat harmadik nemzedékének legelső képviselői között jelentkezett az irodalomban a harmincas évek elején. Hangjából azonban már kezdetben érezni lehetett, hogy törekvései különböznek attól, amit a nyugatos polgári költészet akkoriban igényelt. A költő valami újat akart, mert a meglévővel elégedetlen volt. Nemzeti klasszikusaink között a helye.

ÉLETÚTJA

Gyermekkora, iskolái • 1909. május 5-én született zsidó polgári értelmiségi családban Budapesten. Születése anyja és ikeröccse életébe került. Erre is visszavezethető, hogy úgy érezte felnőttként: életével másoknak adósa. Tizenkét éves volt, amikor apját is elvesztette. Nevelőanyját, féltestvérét és otthonát is el kellett hagynia. A gazdag textilkereskedő nagybátyját jelölték ki gyámjául, aki üzletembert akart faragni belőle. Olyan foglalkozás felé irányította, melyhez az iijúnak nem sok kedve volt. 1927-ben érettségizett az Izabella utcai kereskedelmi iskolában. Ezután a csehországi Reichenbergbe (ma Liberec) az ottani textilipari szakiskolába küldték tanulni. De a kamaszkorától verselő Radnóti nem hagyta eltéríteni magát hivatásérzésétől. 1929-ben gimnáziumi különbözeti érettségit tett és 1930-ban beiratkozott a szegedi egyetem bölcsészkarára magyar-francia szakra. Egyik tanára volt itt a nagyhírű professzor, Sík Sándor, akinek hatására áttért a katolikus hitre, és eredeti nevét (Glatter) is megváltoztatta.

Szeged • Szegeden bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának munkájába. Ezek a fiatalok a szegedi tanyavilágot tanulmányozták. 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták. Doktori disszertációját pályatársáról, Kaffka Margitról írta. Nagy feltűnést keltett vele az irodalomtörténészek körében. 1935-ben tanári oklevelet szerzett, de származása miatt nem taníthatott, pedig az egyetemet kiváló eredménnyel végezte el. Magántanárként, költői, műfordítói és kritikusi munkával kereste kenyerét. A fővárosba költözött.

Radnóti is Párizs szerelmesei közé tartozott, bár nem töltött ott sok időt, összesen háromszor, 1931, 1937 és 1939 nyarát, de meghatározó élményeket szerzett a kor társadalmi kérdéseiről, a szociális feszültségekről.

Házassága • Kétévi jegyesség után 1935-ben feleségül vette verseinek Fanniját, Gyarmati Fannit. Házassága meghitt, harmonikus magánéletet biztosított számára. A hitvestársi szerelem megfogalmazása ver

seiben szinte egyedülálló, szerelmes versei a magyar szerelmi költészet legszebb darabjai közé tartoznak.

Munkaszolgálat • A szigorodó zsidótörvények egyre inkább veszélyeztették Radnótit. A 40-es években katonai munkaszolgálatra hívták be a zsidó származású vagy baloldali gondolkodású embereket, Radnótit háromszor. Először 1940 nyarán töltött négy hónapot Szamosveresmarton. Másodszor 1942 nyarán hívták be, ekkor Élesd, Hatvan, Budapest volt a helyszín. Harmadszor 1944. május 18-án kellett bevonulnia, a német megszállást követően. Ekkor a szerbiai Bor bányavárosba került, ahonnan a Lager Heidenauba irányították, ahol bányában és útépítéseken dolgozott. Az esti pihenőn sort sor alá tapogatva, embertelen körülmények közt írta füzeteibe verseit. A munkatábort augusztus 29-én kiürítették. Újra a bori központba vezényelték Radnótit és társait kegyetlen körülmények között.

Abda • 1944. szeptember 17-én a foglyokat Borból erőltetett menetben a visszavonuló német hadsereg katonái nyugat felé indították el. A nyugati magyar határ előtt már csak néhány száz sebesült, kiéhezett, erőtlen áldozat volt életben. A kísérő őrök a gyengéket lelőtték, az élőket kínozták. Radnóti még ekkor is írt, az utolsó pillanatig gondos formai fegyelemmel dolgozott. Bízott abban, hogy versei nem pusztulnak el vele együtt. Az utolsó verseket tartalmazó kis füzet első lapján öt nyelven ez olvasható: Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Or-tutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére. Az éhezéstől, fáradtságtól elcsigázott költő azonban nem bírta tovább a megpróbáltatásokat. November 9-én érték el a Győr melletti Abda községet, melynek határában a költőt huszonkét végsőkig elcsigázott munkaszolgálatos társával együtt agyonlőtték. Két év múlva exhumálták a tömegsírt. Radnóti viharkabátjának zsebében megtalálták a fent említett füzetet. Ezt nevezi az irodalomtörténet bori notesznek.

MUNKÁSSÁGA

Fiatalon kezdett Radnóti verseket írni. Korai versein, természetesen, még a nagy elődök, Ady és Babits hatása érződik. Költeményei ekkor az úgynevezett újklasszicizmust követik. De már a reichenbergi versek azt mutatják, hogy kezdett elszakadni a szimbolista-impresszionista hagyományoktól. Reichenbergben ismerkedett meg az avantgárd irányzattal, az avantgárd költőivel, köztük Kassák Lajossal is. Legerőteljesebben az expresszionizmus hatott rá.

Verseit hónapokig csiszolta, a poéta doctus tudatosságával dolgozott. A haláltudat még inkább fokozta a költőben az élet szeretetét, felnagyította a meghitt otthoni idill és a boldog, harmonikus szerelem értékeit. Ez jelentett számára a legembertelenebb körülmények között is támaszt, és sohasem hagyta kihunyni a túlélés makacs reményét.

Rövid alkotói pályáját három jól elkülöníthető szakaszra bonthatjuk. Az 1930-33-as időszak a költő fejlődésében egyetlen periódust alkot, annak ellenére, hogy e szakaszon belül sokat változott, fejlődött, élményvilága, tematikája, kifejezőkészsége egyre gazdagodott.

Első alkotói periódusa • Az egyetemi évek alatt, huszonegy éves korában jelent meg első verseskötete Pogány köszöntő (1930) címmel. Rímtelen expresszionista szabadverssel már ebben a kötetben jelentkezett.

Második verseskönyve 1931-ben Újmódi pásztorok éneke címmel látott napvilágot. Az ügyészség vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával elkoboztatta. A vádnak mindössze annyi alapja volt, hogy az egyik versében, az Arckép címűben Jézushoz hasonló tulajdonságokkal jeleníti meg önmagát: Huszonkét éves vagyok. így / nézhetett ki ősszel Krisztus is / ennyi idősen; még nem volt / szakálla, szőke volt és lányok / álmodtak véle éjjelenként! Sík Sándor közbelépése kellett, hogy ne tanácsolják el őt is a szegedi egyetemről, mint József Attilát annak idején. A kötet rímtelen expresszionista verseiben egyszerre és egymást váltva jelennek meg az idillek és az elégiák. Ebbe az idillbe azonban belejátszik az expresszionista költészet látásmódja és alakító ereje, mely a pásztori idillt nyugtalan, mozgalmas élettel tölti meg. Radnóti a természet és a szerelem bukolikus idilljében keresett otthont, vigaszt, szomorúságát az elégiákban fejezte ki.

Harmadik kötetében, a Lábadozó szélben az idill mellett már a lázadás hangjai is megszólalnak. A természet jelenségei közéleti, forradalmi jelentést hordoznak. A szabad versekben egyre nagyobb szerepet játszott a klasszikus időmérték, a klasszikus strófaszerkezetekre emlékeztető építkezés.

Második alkotói periódusa • Radnóti fejlődésének második szakasza az 1933-38 közti időszak. Átmeneti jellegű mind szemléletében, mind formai megoldásaiban az Újhold (1935) című kötet, amely 1933 és 1934 között írott verseit tartalmazta. Költeményei már a világ fenyegető megváltozásáról adnak hírt, a halálsejtelem érzése szövi át őket. Szorongását a szerelem érzésével próbálja oldani. A halál azonban minduntalan megjelenik a tájban, belopózik a szerelmi boldogságba, az idillbe is.

Járkálj csak, halálraítélt! című kötetével 1936-ban jelentkezett. Ebben költészetének meghatározó motívuma már a halálközelség gondolata lett. A természet meghitt világát is felforgatta a kívülről érkező fenyegetés, mindenki kiszolgáltatottá és védtelenné lett. A költő legmélyebb kétségbeesésén és félelmén túl írja verseit, a halál fenyegetését tudomásul vette, számolt vele, és úgy fogadta el saját sorsát és végzetét, hogy el is szakadt tőle, fölébe emelkedett. Itt már lezárult a szabad vers korszaka, visszatért a kötött formához. A kötet szinte valamennyi verse a rímes jambusi képlethez tér vissza.

1937-ben felkérték, hogy vegyen részt Vergilius eklogáinak magyarra fordításában. A kilencediket fordította le. Ebben az évben Baumgarten-dí-jat kapott. 1938-ban jelent meg a Meredek út című gyűjteménye, amelyben mindenütt jelen van a rossz, a rém iszonyata. A béke, a természet

is nyugtalan feszültségekkel, ellenséges indulatokkal telítődik: az uccán béke lengett s valami borzalom {Béke, borzalom, 1938). A kötetben döbbenten próbál tájékozódni a fenyegetésekkel teli világban, ahol minden csúszós vérben áll. Erkölcsi követelménynek érzi, hogy rendezett művet hagyjon hátra: véglegesen visszatér a klasszikus hagyományokhoz, az arányos és fegyelmezett kompozícióhoz, megjelennek költészetében az antikvitás hagyományos alakzatai, a hexameter is. Ebben a kötetben közölte első eklogáját is.

A 30-as évek második felében rendszeresen írt esszéket, bírálatokat napilapokba, folyóiratokba. Az utóbbiak közül leginkább a Gondolatba., a Szocializmusba, a Független Szemlébe és főleg a Nyugatba.

Harmadik alkotói periódusa • 1938-1944 közé tehető. A korai versek idilljével, életörömével szemben e korszak költeményeiben a haláltudat gyakran biblikus utalásokkal jut kifejezésre, s a képanyagot nemcsak az Ószövetségből, a prófétáktól vett motívumok szövik át, hanem a kereszténység, a megváltástörténet motívumai is. Világképe közeledett a keresztény felfogáshoz: a tanú szerep mellett, amelyet vállalt és teljesített, olyan áldozat kívánt lenni, aki ezzel is, mint ahogy verseivel is, a szellemi és erkölcsi értékek őrzője, aki átörökíti ezeket az értékeket a jövőre. Utolsó kötetének, a Tajtékos égnek anyagát még maga állította össze, de csak halála után, 1946-ban jelent meg, kiegészítve a bori notesz verseivel. A gyűjteményben a költő mitizálja az elveszett értékeket, az otthont, a szerelmet, és a védettség és meghittség képek álomszerű szépsége mintha ellentmondana a tragikus tartalomnak.

1971 óta a bori notesz hasonmás (fakszimile) kiadását is kezébe vehetik Radnóti költészetének tisztelői.

A műfordító • Költői munkásságán kívül műfordítói munkássága is jelentős. Műfordítói tevékenységének legfontosabb állomásai az Apollinaire-fordítások: G. Apollinaire válogatott versei (műfordítások Vas Istvánnal, 1940), az Orpheus nyomában (1943) című önálló műfordítás-kötete, melyben kétezer év költőiből szólaltatja meg a hozzá közelállókat, és La Fontaine meséinek átültetése: J de La Fontaine. Válogatott mesék. Radnóti műfordítói érdemei többszörösek. Mindenkit a saját hangján szólaltat meg és mégis mindenkinek kölcsönöz önnön leikéből, színeiből is, mert elve, hogy nem lehet fordítani, csak újra megírni egy idegen verset. 1

1. Radnóti életének milyen főbb állomásait, eseményeit idézik fel az alábbi nevek: Budapest, Reichenberg, Szeged, Párizs, munkaszolgálat, Abda? 2. Milyen kapcsolatban vannak Radnóti Miklós életével az alábbi személyek: ikertestvére, Grósz Dezső, Gyarmati Fanni? 3. Sorold fel Radnóti köteteit!

Ф 4. Mi jellemzi Radnóti Miklós költészetét? 5. Mutasd be Radnóti alkotói periódusait külön-külön! 6. Mit tudsz a bori noteszről?

Járkálj csak, halálratélt!

Járkálj csak, halálraítélt! bokrokba szél és macska bútt, a sötét fák sora eldől előtted: a rémülettől fehér és púpos lett az út.

Zsugorodj őszi levél hát! zsugorodj, rettentő világ! az égről hideg sziszeg le és rozsdás, merev füvekre ejtik árnyuk a vadlibák.

Ó, költő, tisztán élj te most, mint a széljárta havasok lakói és oly bűntelen, mint jámbor, régi képeken pöttömnyi gyermek Jézusok.

S oly keményen is, mint a sok sebtől vérző, nagy farkasok.

Amit a műről tudnod kell

Keletkezése • A Járkálj csak, halálraítélt! című verset Radnóti Miklós 1936-ban írta. Ötödik kötetének címadó verse, a kötet legvégén szerepel. Mint a legtöbb avangárd költő, ő is elfordult az izmusoktól és visszatért a kötött formákhoz, a szabályos strófaszerkezethez s a rímes-időmér-tékes (nyugat-európai) verselés többé-kevésbé szabatos használatához. Műfaja: gondolati költemény, az önmegszólító versek sorába tartozik. Címe: felszólító tartalmú mondatcím, utal korára, önmagára, jövőjére, kilátástalanságára, tehetetlenségére. A címe nem csupán afféle költői jóslat, sokkal inkább Radnóti történelmi tudatossága, mely tisztában volt a fasizmus természetével. 1933 óta nem lehetett kétsége saját sorsa felől, s a haláltudat beépült mindennapjaiba, költészetébe.

Témája • A vers megjeleníti a Radnótit körülvevő világot, annak fenyegető, rettenetes oldalát mutatja be, s megjelöli a költőktől, így önmagától is elvárható magatartásformát. A mű utolsó két szakasza ars poeticának is értelmezhető.

Szerkezete • Három ötsoros és egy kétsoros szakaszból áll, két részre tagolódik. A bűntelenség és a halálraítéltség ellentéte adja a mű feszültségét.

I. rész. 1-2. vsz.: önmegszólítás: az első strófák a világban eluralkodó erőszakot, veszélyt, szorongó rémületet festik. Az első sor a siralomházi világot asszociálja, melyben az elítélt szorongva várja a biztos véget. Ez a szorongás, ez a félelem kiterjed az énen kívüli világra is: a sötét fák sora eldől, mintha sortűz végzett volna velük. ...előtted: a rémülettől/fehér és púpos lett az út. Ez a kép tudatunkban a veszéllyel szem-beszálló macska ösztönös testtartását (felpúpozott hát) és az ijedtség halotti sápadságát idézi fel. A keserűség dühe két felkiáltó mondatban robban ki: Zsugorodj őszi levél hát!/zsugorodj, rettentő világ! Ellenségessé vált az őszi természet is, kipusztult belőle a szépség, a meghittség, az egykori idill, még az állatok is menekülnek innen.

II. rész. 3-4. vsz.: önmegszólítás: a költői feladat, a helyes magatartás leírása: a lélek belső erkölcsi tartalékainak mozgósításával tud az ember szembeszállni a borzasztó valósággal. Tisztának és hajlíthatatlan-nak kell maradni, mint a széljárta havasok fehér hava és a bűntelermek.. mint a pöttömnyi gyermek Jézusok. A farkas-motívum a lélek szabadságát a végsőkig védelmező ellenállást, a kemény elhatározottságot jelképezi.

Hangulata • Baljós, fenyegető. A következő kifejezőeszközök, alakzatok, képek találhatók a versben: szóismétlés, mondat-párhuzam, hasonlat. A sötét, rettentő, rozsdás stb. jelzők erősítik azt a reménytelen, kegyetlen hangulatot, melyre a cím is utal. Megjelennek a műben bibliai utalások is, de eszünkbe juthat Petőfi Sándor A farkasok dala is a hasonló képek miatt. Verselése klasszicizáló, a jambus a jellemző versláb. Stílusa kezdetben köznyelvi, majd emelkedett, patetikus hangnem jellemzi a két utolsó szakaszt.

Alapgondolata, üzenete • Radnóti kötetzáró versében mindvégig érezhető a halál jelenléte. A korától, körülményeitől fenyegetett ember, költő tehetetlenül szemléli az eseményeket, s csak egy feladata lehet: keménynek, tisztának maradni, nem megadni önmagát. Akár a többi prófétaköltő (Petőfi, Ady, Babits) verseiben, itt is feltűnik a kiemelt szerep, melyet a költőknek be kell tölteniük: megmutatni az erkölcsi tisztaságot bármilyen körülmények legyenek is. Ebben a korban a rémület, a rettegés, a halál az úr. 1936-ban Radnóti világosan látta jövőjét: halálraítélt önmagát.

1. Melyik kötetben jelent meg a Járkálj csak, halálraítélt! című vers?

2. Értelmezd a költeményt! Hány részre tagolódik? 3. Mi adja a mű feszültségét?

4. Hasonlítható-e ez a vers József Attila utolsó verseinek gondolataihoz? Részletezd! 5. Gyűjts hasonlatokat a versből!

II 6. Mi a költő feladata Radnóti szerint?

RADNÓTI SZERELMI KÖLTÉSZETE

A világirodalomban is ritkaságszámba megy Radnóti Miklós szerelmi lírája, melynek mindvégig egyetlen szeretett nő, Gyarmati Fanni, a költő szerelme és felesége az ihletője. Fannit még diákkorában ismerte meg.

1935 augusztusában kötöttek házasságot. Fanni mindig szerető gondoskodással, odaadással vette körül férjét, szerelme adott erőt sorsának nehéz megpróbáltatásaiban. Legszebb szerelmes versei a Két karodban (1941), a Tétova óda (1943), a Levél a hitveshez (1944). Nem lehet meghatódottság nélkül olvasni feleségére emlékező, utána vágyakozó verseit, szerelmi

líránk különleges élethelyzetből fakadt remekeit. Ezek a versek a szenvedés, a múltra emlékezés, a hitves utáni vágy, az önmagát biztató reménykedés, a reménytelenség karmaiban is élni akaró emberi kitartás megkapó dokumentumai. Gyarmati Fanni 2014 februárjában hunyt el.

Tétova óda

Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház.

A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.

S még mindig nem tudom elmondani neked, mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom, óvó tekinteted érzem kezem felett. Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.

És holnap az egészet újra kezdem, mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem s néhány haj csomó. Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -mit mondjak még? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a térítőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm, hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár. Az álom hullongó sötétje meg-megérint, elszáll, majd visszatér a homlokodra, álmos szemed búcsúzva még felémint, hajad kibomlik, szétterül lobogva, s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ.

S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben.

Amit a műről tudnod kell

A Tétova óda a magyar szerelmi líra gyöngyszemei közé tartozik. A vers méltán állítható Petőfi Sándor Minek nevezzelek? vagy a Szeptember

végén című költemények mellé. Ez a vers is a beteljesült, boldog szerelem verse: mindhárom mű a feleséghez szól. A múlandóság sejtelme Radnótinál is éppúgy feltűnik, mint Petőfinél.

Keletkezése • 1943-ban írta Radnóti a verset, a Tajtékos ég című kötetben jelent meg. Ekkor már a munkaszolgálatok egymást érték, a feleségéhez fűződő erős kötelék sokszor segítette át a legnehezebb időszakokon is. Műfaja óda, címe műfajmegjelölő minőségjelzős szószerkezet. A cím azonban ellentmondást éreztet: a tétova jelző ellentmond az óda lelkesedésének, ünnepélyességének. Nem az érzelmek bizonytalanságát jelzi a tétovaság. Egy költő számára sincs nagyobb érzelmi bizonyosság, mint Radnóti hitvesi szerelme. Költői hivatásához méltón a legtalálóbb szót keresi, amellyel kimondhatja a lényeget. A vers több pontján is úgy érezzük, hogy a szavak „tétova" keresése során meglelte a legkifejezőbb képet és a lényeges szót.

Témája • A hitvesi költészet egy példája, szerelmi vallomás a feleségének. A versben két eszme találkozik, amely Radnóti számára a legfontosabb: a szerelem és a költői hivatás. A költeményén dolgozó költő megvallja, hogy élete értelme az érzéseit jól kifejező szavak meglelése. Erre utal a mű legsúlyosabb gondolata: mert annyit érek én, amennyit ér a szó / versemben.

Szerkezete • A költemény öt síkra bontható:

I. Alaphelyzet (1-3. sor): a szerelmesek meghitt otthonában a költő hitvese fölött virraszt. A költő valójában lehetetlen feladatra vállalkozik: szerelmének lényegét szeretné egyetlen képben, egyetlen hasonlatban megragadni. A rejtett csillagrendszer metafora a kozmosz és a szerelem bejárhatatlan és beláthatatlan végtelenségét, a világmindenség létének nyüzsgő és áradó mozgalmasságát sugallja a térben.

II. A költői hivatás síkja (4-16. sor): a költő most is munkáját végzi: szerelmükhöz méltó szavakat keres a verset írva. Ilyen értelemben önmagáról is szól a vers, mint sok más modern költemény. A kőben a megkövesedett csigaház pedig az előbbivel szemben a változatlan mozdulatlanságot, a szerelem biztos és örök voltát, halhatatlanságát terjeszti az і d ő b e n. Együtt vannak a versben a végtelen tágasság és a közvetlen közelség képei. így fejezi ki az éjszaka hangulatát: A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött / s zizzenve röppenő kis álmokat vadász. Az égitestek, az álmok és az apró éjszakai állatok magától értetődően azonosulnak az összetett metaforában.

III. A tárgyi környezet síkja (17-24. sor): a szerelmesek otthoni környezetében a tárgyak mind a köztük élő emberek boldogságát sugározzák magukból. A szerelmesek boldog együttlétét megszemélyesített tárgyak érzékeltetik: a tárgyak összenéznek / s téged dicsérnek; a cukordarab, a mézcsepp, s a magától megcsendülő vizespohár képei. Ezek a képek idilli hangulatot árasztanak magukból.

IV. Vallomás (25-34. sor): az alvó feleség leírása, kettejük összetartozása, egymásba fonódása. A költő a tétovaság ellenére méltó szavakat

talál a szerelemre: nem vagy más világ. A költő ad nyomatékot a dőlt betűkkel annak, hogy kettőjük léte összeforrt.

V. A fenyegetettség jelei: ezek is jelen vannak a szerelmesek meghitt kis világában, de nem bontják meg a harmóniát. A külvilágból lelkesedő veszélyt finoman, de az idillt megtartva érzékelteti a vadászó macskára utaló összetett kép: A holdtól cirmos éj ...kis álmokat vadász, mely egyszerre megszemélyesítés és metafora. Fölrémlik az élet végessége: ...ez addig izgat engem, /míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó. Aggodalmat jelez a talán lesz még időm,/hogy elmondjam utalás is.

Hangulata • A vers csaknem teljes harmóniát sugároz - a versírás megszenvedése és a külvilág fenyegetése nem bontja meg a boldogságot. Előbb patetikus, majd ódái, később elégikussá válik.

Verselése • Időmértékes, a keresztrímes jambikus sorok szabályossága a vers végére rímtelen szabadversbe megy át. A vallomás szétfeszítette a forma kötöttségét. A kifejezőeszközök, alakzatok, képek közül először az ellentétet kell említenünk: a nyüzsgő s áradó jelzők az élet változásait, a csigaház ősi kövülete pedig az állandóságot érzékelteti. Az ellentét feloldódik a szerelmi harmóniában. Található számos hasonlat, metafora, megszemélyesítés is a versben.

Alapgondolata, üzenete • Mikor ez a vers, ez a szerelmi vallomás íródott, Radnóti már tudta, hogy milyen sors vár rá. A történelem, azaz az a kegyetlenség, amit a háborúnak, „eszméknek" hívnak, elvette tőle azt, ami csak az övé lehetett volna: szabadságát, életét, szerelmét. Nagyon sok versében olvashatunk hasonló gondolatokat, s tudjuk ezekből, hogy az utolsó napokban, percekben is csak ennek a szerelemnek a biztos tudata tartotta életben, ez adott hitet, reményt. Hisz semmi más nem maradt, csak a szerelem emléke.

1. Milyen gondolat vezeti be a verset? 2. Mennyiben óda ez a vers? Miért „tétova" óda? 3. Milyen gondolati rétegei vannak a versnek?

4. Milyen életképszerű alaphelyzetet jelenít meg a költemény?

5. Mely képekkel terjeszti ki a költő a vers világát az időben? 6. Milyen gondokkal küszködik Radnóti? Mely sorok rejtenek költői hitvallást a versben?

7. Mivel kapcsolatos aggodalom árnyéka jelenik meg a vers több pontján?

8. Keress hasonlatokat és metaforákat a versből!

II 9. Olvasd el a Levél a hitveshez című költeményt! Milyen léthelyzetben írta a költő ezt a művét? Milyen érzelmek formába öntésével gazdagítja a magyar szerelmi költészetet ez a két vers?

Hetedik ecloga

Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este.

Rabságunk keretét elereszti a lassú tekintet

és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.

Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak,

megtöretett testünket az álom, a szép szabadító oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor.

Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok, Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra.

Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon?

Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?

Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.

Rémhírek és férgek közt él itt francia, lengyel, hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, -jóhírt vár, szép asszony і szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, a sűrű homályba bukót, a csodákat.

Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már. Este van, egy nappal rövidebb, lásd, újra a fogság és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra rásüt a hold s fényében a drótok újra feszülnek, s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben.

Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már újra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

Amit a műről tudnod kell

Radnótit 1938 elején felkérték Vergilius 9. ec/ogtíjának a fordítására a kétnyelvű Pásztori Magyar Vergilius című kötet számára. Második kötete, az elkobzott Újmódi parasztok éneke mutatja vonzalmát a bukolikus költészethez. Ez a két tényező ösztönzi arra, hogy mire a tervezett kötet elkészül, megírja Első eclogáját - vergiliusi mottóval és tudatos vergiliusi reminiszcenciákkal.1 Utolsó eclogája 1944-ben keletkezett. A nyolc eclo-gából álló eklogaciklushoz egy előhang - Száll a tavasz címmel tartozik.

A darabok 1938 és 1944 között keletkeztek, amelyek közül az І., II., IV., Vili. őrzi a párbeszédes formát, de csupán az elsőben szerepel pásztor a költő beszélgetőtársaként. A ll.-ban a költő a repülővel, a IV.-ben A hanggal, a Vlll.-ban Náhum prófétával folytat dialógust. Máshol a forma monologikus, vagy képzelt dialógus, mint pl. a VII. eclogában. Ugyanilyen szabadon bánik az eredetileg kötelező hexameteres versformával. Nézzük részletesebben a Hetedik eclogát.

Keletkezése • 1944 júliusában a heidenaui táborban, Zagubica fölött a hegyekben írta Radnóti Miklós. Műfaja: címe szerint ecloga, valójában inkább életkép. Témája: a munkatáborban lévő költő valósága és álmai, képzelete jelenik meg a műben. Mindvégig e kettősség jellemzi: valóság és álom világa, tények és vágyak. Ezek ellentétére épül az ecloga. Szerkesztőelve: a különböző valóságsíkok váltakoztatása: a rideg valóság és az álom, a tábor és az otthon, a jelen és a múlt mosódik össze, fonódik együvé.

Szerkezete • Váltakozó sorszámú versszakokra tagolódik a mű:

1. vsz.: bezártság: a távollévő kedves megszólítása, a tábor vad világának és az álmukban szabaddá váló foglyoknak a megjelenítése.

2. vsz.: idill: az otthon emlékének felidézése, menekülés a valóságból a képzeletbe, az emlékekbe.

3. vsz.: ismét az „itt": azaz a valóság nyomora, a kiszolgáltatott, állatként élő ember helyzetének leírása.

4. vsz.: a vágyak megjelenítése.

5. vsz.: a tények folytatása.

6. vsz.: szerelmi vallomás, újabb megszólítás. A szörnyű valóságot csak az álmodozás, a múlhatatlan szerelem enyhíti: nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

Hangulata • Nyomasztó, de a mű formai rendezettsége, a megszólaló költő türelme, bölcsessége megdöbbentő. Ellentét, ismétlés, megszemélyesítés, hasonlat, metonímia található a versben. Stílusa: szürrealista vízió. A vers szókincsét kettősség jellemzi. A múlt, az emlékek leírásakor szépítő, eufemisztikus, a jelen láttatásában pedig durva, alantas kifejezések jelennek meg.

Alapgondolata, üzenete • A Hetedik ecloga a legtragikusabb versek egyike, a bori notesz egy darabja. Hónapok múlva Radnóti már nincs többé... Egy utolsó szerelmi vallomás a legelkeseredettebb állapotban, legkilátástalanabb helyzetben is.

A jelen, a valóság nem érthető, hisz helyzete semmilyen észérvvel nem indokolható. Kiszolgáltatott, csupán játékszer a történelem kezében. Élete kettétörik, elveszti jövőjét, de lázadásnak, felháborodásnak nyoma sincs. Ám a sorok mögött ott van a tragédia: az emberiség szégyene, a háború.

Egyetlen menekülési lehetőség van: a visszaemlékezés, a belső szabadság megteremtése. A múlt emlékeinek felidézése enyhíthet csak a jelen kínjain. Egyetlen bizonyosság van csupán: szeretete, szerelme örökkévaló.

1. Az Edogák-ciklus a tiszta élet és tiszta erkölcs lenyomata. Mit tudsz a keletkezési körülményeiről? 2. Hány eclogát írt Radnóti? Hogyan őrzi meg az ecloga műfaji-tematikai követelményeit? 3. Mikor, és hol írta a Hetedik edogátl 4. Keress idézeteket a versből a szerkezeti elosztásnak megfelelően a bezártság, az idill, az ismét „itt", a vágyak, a tények, a vallomás bizonyítására!

^ 5. Ismerd fel, melyik eclogából való az idézet! Elemezd önállóan azt, amelyik a legjobban tetszett!

Születtem, Tiltakoztam. S mégis itt vagyok,

Felnőttem. S kérdezed: miért? Hát nem tudom.

Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kísértenek végig az utón.

Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este.

Az erdőn

újra suhog ma a tél vad jóslata, húznak súlyos fellegek és hóval teli újra megállnak az égen.

Erőltetett menet

Bolond, ki földre rogyván főikéi és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.

Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom

mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, -de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!

Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

Amit a műről tudnod kell

Keletkezése • Megrendítő vers, különösen, ha ismerjük keletkezési körülményeit. A Lager Heidenau foglyait 1944. augusztus 29-én a bori központi táborba indították. A vers 1944 szeptemberében már ott ke-

letkezett, az oda vezető út élményeit rögzítette. Szó szoros értelemben a halál árnyékában írta tehát, útban az abdai sortűz felé. Ezután már csak a Razglednicák vannak, a néhány epigrammatikus rövidségű vers a szenvedés stációiról. Műfaja: elégia, címe minőségjelzős szószerkezet, utal a foglyok menetére, ahogy munkatáborból egy másik helyszínre hajtották őket.

Témája • A foglyok menetének leírása, feladás és élni akarás ellentéte, mely megjelenik a mű hangulatának kettőségében is. A vers tartalma és formája szorosan összefügg: a kettétörő sorok a kanyargó utat mutatják. (Ez a forma a középkori Vogelweide Ó jaj, hogy eltűnt minden... című verséből már ismert.)

Szerkezete • A vers nem tagolódik versszakokra. Mindössze négy, váltakozó hosszúságú mondat alkotja. Tartalmilag: két nagy egységre osztódik, melyek között éles ellentét érezhető.

I. 1-10. sor: az erőltetett menet résztvevőiről szól: bolondok, hogy menetelnek, hisz az otthon, amiben hisznek, ami erőt ad a meneteléshez, úgysincs már. Vagyis ez a rész a megadás, a halál oldalán áll.

II. 11-20. sor: a hit, a remény, az élet mellett érvel újra. Győz az életösztön, mégis lépni kell, menni kell, hisz talán mégis van remény, várja otthon a szeretett feleség, visszaállhat a régi rend. Az élet mellett szóló érvek. Végig feltételes módúak az igék: a jövő bizonytalan. A sorok között megbújik a túlélés vágya.

Verselése • A vers formai megoldásait tekintve is érdekes. A sor-középi metszet kettészakítja a sorokat, megtöri a ritmust. Időmértékes verselésű, jambus a jellemző versláb, versformája: nibelungizált alexand-rin, 14 és 13 szótagos sorokból épül fel. Radnóti középkori német költők fordításakor kapott kedvet ehhez a versformához.

Bolond, ki földre rogyván főikéi és újra lépked,

A kettészakított sorok tipográfiája mintegy leképezi a végtelen országúton kígyózó sort, a foglyok erőltetett menetét.

Hangulata • Kezdetben elégikus, majd reménykedő. Ellentét, hasonlat, megszemélyesítés található a versben. Stílusa: a mű első részében egyes szám harmadik személyű az elbeszélő, a másodikban már első személyűvé válik: a személyesség így fokozódik. Helyenként expresszionista képek, másutt archaizáló kifejezések jellemzik.

Alapgondolata, üzenete • A megkínzott, elcsigázott foglyok már-már feladják az életért való küzdelmet. Minek tovább menni, minek fel-

állni? Nem várja már őket senki, nincs meg a régi életük. Ám az ember, az élet élni akar! Tovább kell indulni, hisz ha más nem is, de az emlékek, a múlt még élénken él agyukban, s hátha mégis ... más a valóság és más a vágy, tudja jól ezt a verset megfogalmazó költő is. Élteti a múltja, ha a jelene ellene is tör.

Ismét egy példa Radnóti költészetéből, hogy milyen méltósággal kell viselni a sorsunkat. Kiváló példája ez a mű annak a gondolatnak is, mely az amerikai írótól, Hemingwaytől származik: az ember nem arra született, hogy legyőzzék.

1. Mikor, és milyen körülmények között keletkezett a vers? 2. Határozd meg a vers műfaját, témáját! Mire utal az elégia címe? 3. Milyen a vers szerkezete? Hány egységre tagolódik?

^ 4. Mit jelent a hatodik sor végén a bölcsebb, szép halál? Méltatlan-e az emberhez a háború áldozataként elpusztulni? 5. Mi a jelentősége annak, hogy a sorközépi metszet kettészakítja a sorokat? Milyen a verselése? 6. Keress példákat a költői kifejezőeszközökre!

Ш 7. Miért mondhatjuk erre a versre, hogy az emberi és költői hitvallás egyaránt kimagasló példája?

ÖSSZEGZÉS • Radnóti Miklós már pályája kezdetén ígéretes tehetségnek mutatkozott, de igazán nagy költővé rövid élete utolsó éveiben vált. Az erkölcsi tisztaság, a humánum, az értelem, a kultúra tisztelete egy barbár korban; a rend és a harmónia, a fegyelmezett formák igenlése a zűrzavaros években a legfontosabb jellemzője Radnóti költészetének. Rá is igaz az, amit éppen ő fogalmazott meg József Attila halálakor: A versek mindig külön hangsúlyt kapnak a halállal. A mű, amit a költő haláláig alkot, halálával hirtelen egész lesz, s a kompozíció, melyet életében szinte testével takar, a test sírbahulltával látható lesz, az életmű fényleni és nőni kezd.

Irodalomelméleti ismeretek

Ekloga • A görög eklogé szó jelentése szemelvény. Tágabb értelemben szemelvénygyűjtemény. Különösen gnómagyűjteménynek (gnóma: gör. velős mondás, aranymondás, rövid bölcselő epigramma, emlékvers), legfőképpen pedig idézetgyűjteménynek adták ezt a címet. Szűkebb értelemben mindenféle pásztori (bukolikus) költemény, különösen ennek párbeszédes formájú változata. Lírai műfaj, amely idilli, bukolikus, azaz pásztori világot mutat be hexameteres verseléssel, dialogikus formában. A magyar költészetben Radnóti Miklós eklogái a legjelentősebbek.

Bukolika, bukolikus költészet • Más néven pásztori költészet. Pásztori témájú, idilli hangvételű lírai művek összessége. Harmonikus világot mutat be, az ember és természet ideális együttélését, egy valaha volt és eltűnt aranykort. A főszereplő pásztorok inkább irodalmi alakok, a valódi pásztorélethez nincsen sok közük. Fő témája a szerelem és a természet dicsérete. A hellenisztikus görög irodalomban alakult ki (Theokritosz), kedvelte a római irodalom (Vergilius), a késői lovagi költészet és a reneszánsz, a XVIII. századi rokokó. A magyar iro

dalomban Balassi, Zrínyi, Csokonai, Fazekas művelték, illetve Radnóti folytatta eklogáival a vergiliusi műfaji hagyományt.

Idill • A görög eidüllion 'képecske' szóból származik, az egyszerű, pásztori életet dicsérő költeményekre vonatkozik, amelyek formailag rövid, verses, drámai életképek. Az idilli állapot a valóságnak eszményített (idealizált) ábrázolása, olyan esztétikai minőség megragadása a valóságban, amely a szépséget a feszültségmentes, nyugodt, felszabadult, derűs témákban látja (idillikusság). Ilyen témáknak számítottak régebben a pásztorélet bukolikus jelenetei, ma pedig a szülőföld, a szerelem és a családi élet boldog és meghitt hangulatú ábrázolásai képekben vagy dalokban. A hangsúly a bensőséges légkörű helyzeten van, a világ és az élet borzalmainak kizárásán, attól való eltávolodásban.

 

 

Ez a anyag a magyar irodalom Debreceni tankönyvéből  a 11. osztály számára

 





^