uabooks.top

SPANYOLORSZÁG

Federico García Lorca

1898-1936

Spanyolország több szólamon zenél, vibrálása a természet, az emberi lélek árnyalatainak, színeinek és tónusainak ezernyi szirmát bontja ki.

F. Garda Lorca

Federico Garda Lorca Andalúziában, egy Fuente Vaqueros nevű kis faluban született 1898. június 5-én. Apja jómódú paraszt, anyja tanítónő'. Andalúzia festó'i tája, a hegyek és a kék vizű források, a mandula illatú kertek örökre beleívódtak a leendő' költő' leikébe. Ez a környezet éb-resztgette fogékony lelkében azokat a hangokat, szavakat és dallamokat, melyek idővel alakot öltöttek művészi ábrázolásában.

Rövid idó' múlva a család a szomszédos Asquersába költözött, majd 1908-ban Granadában telepedtek le, a Vega völgy közelében, ahol a hagyományok, a legendák, a szokások hozzátartoztak az emberek mindennapjaihoz. Federico szívesen vett részt különböző' karneválokon, hagyományó'rzó' ünnepeken, múltidéző' szertartásokon.

1905 ó'szétól a granadai egyetemen tanult filozófiát, irodalmat, jogot, de zenét, festészetet is.

1919-ben Madridba költözött, ahol belevetette magát a nagyváros nyüzsgő', zajos életébe. Olyan diákszállón lakott, ahol abban az idolén számos spanyol ifjú tehetség is, a spanyol kultúra későbbi nagyjai - művészek, zeneszerződ, színházi emberek. Szinte megszállottan kereste a kifejezésmód új, eredeti formáit. Barátai közt található a leendő' Nobel-díjas Juan Ramón Jiménez és Antonio Machado költöd, Manuel de Falla zeneszerző', Jósé Ortega у Gasset filozófus, Salvador Dali festő' és mások. Ezek a tehetséges emberek Federicót andalúz fülemülének nevezték. I. Dracs írta: Andalúzia-keresztény és muszlim, pogány és hívő, arab és latin... vidék. Lorca rejtélye Andalúzia misztériumával magyarázható. A kultúrák keveredése tette lehetővé Lorca számára Andalúzia és általában a világ egyetemes érzületét, élményét, tapasztalását: Az andalúz ember vagy az utak vörös porát csókolja, vagy kikezd még a csillagokkal is. Spanyolországról írva F. García Lorca elsó'sorban Andalúziára gondolt.

Cigány motívumok F. García Lorca munkásságában

A Cigányrománcokat maga Lorca hol könyvnek, hol elbeszélő költeménynek nevezte, de használta az andalúziai dalok megnevezést is. Forrásául a népköltészet, pontosabban a románc műfaja szolgált. Egyesítette az epikust a lírai verseléssel, a cigány mitológiát a mindennapokkal. Az eredmény szavaival mondva „valami szokatlan, belső feszültséggel teli dinamizmus". Lírájában F. G. Lorca a cigány folklórt dolgozza fel, mert számára a cigányok népdalénekesek, a cigány dallamvilág lelki telítettségének kifejezői, a zenei néphagyomány továbbvívői. Nem értett egyet azokkal, akik a gyűjteményt„cigányokról szóló románcoknak" minősítették. Azt mondta: »Ez az elbeszélő költemény Andalúziáról szól, azért teszem a„cigány"jelzőt elé, mert a legszínesebbel és leghálásabbal egyenértékű az értelme.« A Cigányrománcok c. gyűjteményben csodás és tragikus világgal is találkozunk, ahol minden van - élet és halál, bánat és remény, mese és valóság.

1923-ban diplomát szerzett jogtudományokból a madridi egyetemen, de az igazi elhivatottsága az irodalom volt.

Munkásságában többféle irányvonal is megfigyelhető párhuzamosan: népköltészeti-irodalmi, népköltészeti-mitológiai és a kísérletező. Mindegyik külön-külön egy-egy alkotói periódust jellemez, ugyanakkor ki is egészítik egymást, s költői világának magasztosságát bizonyítják.

Alkotói tevékenységét az andalúziai folklór - dalok, legendák -irodalmi feldolgozásával kezdte. Ekkori művei: Dalok (1927), Kíséret (1928) stb. A Cante Jondo (1921-1922), Cigányrománcok (1928), A tamariti díván (1936) c. köteteket népköltészeti-mitológiai irányvonal jellemez. Költői világának meghatározó elemévé vált a népköltészet és a mitológia.

F. García Lorca egyike volt azoknak az antifasiszta újságíróknak, akik az Octubre (Október) c. lap köré csoportosultak. Aktív részt vállalt Spanyolország társadalmi életében, nyíltan köztársaságpárti volt, s felvállalta ellenszenvét a fasizmussal szemben. 1936. július 18-án Szent Federico ünnepén, amikor a családja körében ünnepelte névnapját (ezt a napot minden esztendőben Granadában szüleinél töltötte) lázadás tört ki. A költő az ismerősöknél, a Rosales családnál rejtőzködött, de valaki feljelentette őket. Augusztus 16-án letartóztatták, 1936. augusztus 19-én egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte Granada közelében. Holttestét egy jelöletlen sírba helyezték.

A Gitár c. vers. A titokzatos és varázslatos hangulatot sugárzó Cante Jondo c. kötetben jelent meg a vers. Lorca verseinek fő háttere az este vagy az éjszaka. Ami a versben történik az álom és a valóság, az élet és a halál határán billeg. A lírai hős szenvedélyesen szeret, szenved, kiábrándul, érzéseit dalban fejezi ki. Sóvárgásait remény váltja fel, az élet felülkerekedhet a halálon, a szerelem pedig egybefolyhat a féltékenységgel és gyűlölettel. A kötet programverse a Gitár c. vers. Ez a hangszer Spanyolországot, a spanyol nép lelkét szimbolizálja, aki a zenével fejez ki mindent.

GITÁR (1921)

Lassú rívásba kezd a gitár. Széttörnek a reggel Kelyhei már.

Lassú rívásba kezd a gitár. Csitítani kár. Hallgatni nem tud,

Miért Cante Jondo a kötet címe

Cante Jondo - egyszólamú mély ének, keleti jellegű, arab, cigány és indiai dallammal, melyet ketten adnak elő: az énekes (kántor) és a gitáros (tokaorom). Szó és dallam eggyé válik. A dalok sosem ugyanazok, ahányszor előadják, mindig változik valami rajta - ritmus, szöveg. Kevesen képesek az ilyen jellegő dal előadására. Általában rövid, három-négy éneksor, melyet az improvizációjellemez. A cante jondo jellemzői: a szavak zeneisége, a szavak hangszíne, a hangok bársonyos zengése. A spanyol népköltészet lírai hagyományai a régi időkben alakultak ki. F. García Lorca írta: Nem hihetetlen, hogy egy ismeretlen népi költő három-négy sorba bele tudja sűríteni az emberi lélek legmagasabb értékeit? A népdal két sorában több titok van, mint MaeterUnk drámáiban. A népdal csodálójaként Granadában 1922-ben megszervezte a cante jondo-fesztivált.

Zokog, ha fáj.

Egy hangra jár,

Mint víz sírdogál,

Mint hófúvásba Szél sírva száll.

Hallgatni nem tud,

Zokog, ha fáj.

Jaját zokogja Távoli tájért.

A Dél izzó homokja Fehér kaméliákért.

Hogy alkony ez, s hol volt a hajnal,

Hogy a nyíl sehova nem talál,

S az ágon az elhallgatott dal, Első halott madár.

0, szív, gitár!

Öt húrral, öt karddal Járt át a halál.

(Vas István fordítása)

A holdas hold románca c. vers a Cigányrománcok kötetben jelent meg. A dráma kibontakozását a hold felbukkanása jelzi. A hold mint századvégi dáma nagy, kikeményített szoknyájában bűvöli-bájolja a kisfiút. Táncba kezd, (holdszínű) ónmellét mutatja, karját rázza, szelet kavar. A kisfiú és a hold párbeszéde követi az indítóképet. Elmosódik a valóság és irrealitás határa. A Lorcánál kedvelt határhelyzetben az élet és halál mezsgyéjén álló ember víziói, magánya öltenek testet. Beteljesül a „solo morirás” gyermekkori ítélete. Egyre fehérebb a kép. A gyerek menekülne a haláltól, de ereje elhagyja. A hold kézen fogva vezeti el a halottat. A vers az ellentétek feszültségétől lüktet. A kézzelfogható és az irreális ütközik össze itt, a halál hatalma és az ember élni akarása; a hold szavaira a kisfiú hallgatása felel, a valóság kinagyított részleteit látó haldokló szeme eló'tt szellemvilág bontakozik ki, a halott távozását az éMk hazatérése követi.

A HOLDAS HOLD ROMÁNCA (1928)

Tubarózsás krinolinban jött a hold a rézhámorba.

A fiú csak nézi, nézi.

Ámul a fiú a holdra.

Szél támad és emelkednek karjai a holdas holdnak, s tömör ón-mellei tisztán s buján eló'tolakodnak.

A műfordító műhelyében

A vers eredeti címe Romance de la luna, luna (szó szerint: Románc a holdról, holdról). Az újlatin nyelvek és a magyar közötti különbség visszatükröződik az adott nyelven gondolkodók mentalitásában, mondatfűzésében is. Az alárendelt mondatokat jelzős szerkezetté alakító magyar nyelv, s általában képekben gondolkozó magyar jól adja vissza Lorca képgazdag világát. Teljességre törekvő műfordítói gyakorlat jellemzi Nagy László fordítását.

Hold, hold, fuss el, mert megjönnek a cigányok, vetnek koncra, szívedből is gyűrűt vernek, fehér pénzt a nyakláncokra. Gyerek, addig hadd táncoljak s ráhagylak a cigányokra, megtalálnak itt az üllőn, szemecskéid zárva, oltva.

Hold, hold, fuss el, én már hallom, cigánylovak dobrokolnak.

Gyerek, ne dűlj e fehérre keményített sok fodornak.

Dobogott a síkság dobja, verte lópaták galoppja.

Hámor homályán a gyermek, szemecskéi zárva, oltva.

Olajfák közt a cigányok bronzálomként lovagolnak.

Jönnek. Szemük félig húnyva, de a fejük égbe horgad.

Jaj, de huhog az a bagoly!

Csupa jajszó a fa orma!

Sétál a hold föl az égre egy kisfiú kezét fogva.

Rézhámorban a cigányok sikonganak, háborognak.

Szél az őre, szél az őre, szél az őre hámoruknak.

(Nagy László fordítása)

Tájékozottság. 1. Spanyolország milyen hagyományai jelennek meg F. García Lorca munkásságában? 2. Milyen népköltészeti műfajokat fejlesztett tovább? Olvasói tevékenység. 3. Értelmezzétek a gitár szimbólumot az azonos című versből! 4. Milyen művészi kifejezőeszközöket használ Lorca a Gitár c. versben a szerelem, a kedvessége halál és a tragédia ábrázolására? 5. Milyen szimbolikus jelentéssel bír a holdvilág A holdas hold románca c. versben? 6. Magyarázzátok meg a következő szavak, szókapcsolatok jelentését: tubarózsás krinolin, rézhámor, vetnek koncra, égbe horgadi Keressetek hozzájuk rokon és ellentétes értelmű szavakat! Emberi értékek.

7. Hogyan jelenik meg Spanyolország és a spanyol nép a költő munkásságában? Állampolgárok vagyunk.

8. F. Garda LorcátaXX. század Don Quijotéjének nevezik. Keressetek példákat, az ukrán irodalomban van-e olyan alkotó, akit ugyanígy hívhatunk? Modern technológiák. 9. Keressetek az interneten cante jondo melódiákat! Mi a véleményetek a hangzásról és a ritmusról? Megegyezik-e csengésével? Alkotói tevékenység. 10. Jellemezzétek vagy rajzoljátok le a holdas hold alakját! Vezetők és társak. 11. Párban dolgozzatok! Keressetek a holddal kapcsolatos információt különböző népek mitológiájában! Milyen művészeti ágakban jelenik meg? Szerintetek Lorca már meglévő mítoszt dolgozott fel a versében, vagy ő teremtette? Véleményeteket indokoljátok meg!

 

A világirodalom tankönyve a 11. évfolyamra Debreceni