uabooks.top » Fizika » 23. A rádiótelefonos kapcsolat alapelvei. Rádió és televízió műsorszórás
Інформація про новину
  • Переглядів: 83
  • Дата: 2-07-2020, 04:44
2-07-2020, 04:44

23. A rádiótelefonos kapcsolat alapelvei. Rádió és televízió műsorszórás

Категорія: Fizika




A Hertz által felfedezett elektromágneses hullámok elindították a vezeték nélküli kapcsolat eszközeinek létrehozását. William Crookes (1832-1919) neves angol fizikus Hertz kísérleteiről ezt írta: „Itt egy csodálatos lehetőség bontakozik ki a vezetékek, a támoszlopok, kábelek és egyéb más drága modern felszerelések nélküli táviratozásra." Vajon hogyan sikerült ezeket a lehetőségeket megvalósítani?

Csillapítatlan elektromágneses rezgések generátora

Rádióhullámok forrásaként kizárólag magas frekvenciájú elektromos hullámok szolgálhatnak. Az ilyen rezgések a rezgőkörben jönnek létre, viszont ott rövid idó'n belül megszűnnek, ezért biztosítani kell a kör energiaellátását. Elektromágneses hullámok generátora -olyan önrezgő rendszer, amelyben az energia egyenáramú forrásból periodikusan árad a rezgőkörbe.

Mint ahogyan bármilyen önrezgő rendszernek, az ilyen generátornak is három jellemző eleme van (lásd az 1. ábrát):

1 - rezgőrendszer, ahol végbemennek a szabad rezgések - rezgőkör;

2 - energiaforrás — egyenáramforrás;

3 — visszacsatolási berendezés — tranzisztor és kapcsolati tekercs Lk, amelyek az energiaellátást szabályozzák.

Amikor az Lkör tekercsben váltakozó áram folyik, maga körül váltakozó mágneses teret hoz létre, ami elektromos örvényteret eredményez. Az örvénytér az Lk tekercsben induktív áramot hoz létre. Ennek eredményeképpen a jeladó és tranzisztor bázisa közötti feszültség a körben végbemenő elektromágneses rezgésekkel egy ütemben változik. Ezért a kondenzátor periodikusan zárja a kört (ebben a pillanatban a kondenzátor energiát kap a forrástól).

Milyen feladatokat kell megoldani rádiókapcsolat létrehozásához?

Rádió (latin radio - sugárzók) - információ vezeték nélküli átadásának és vételének módja elektromágneses hullámok segítségével.

A hang- és képinformációt hordozó elektromágneses hullámok átadására és vételére egy sor probléma megoldására van szükség:

nagyfrekvenciájú elektromágneses rezgéseket kell létrehozni;

a nagyfrekvenciájú elektromágneses rezgésekre hang- és (vagy) képinformációt kell telepíteni;

biztosítani kell az elektromágneses hullámok környezetbe való sugárzását;

biztosítani kell az elektromágneses hullámok befogását;

a befogott magas frekvenciájú jelekről le kell választani a hang- és (vagy) képinformációt, és újra létre kell hozni azokat.

Megvizsgáljuk, hogyan oldották meg a felsorolt problémákat.

Miért van szükség antennára?

Mivel a rádióhullámokat nagy távolságokra közvetítik, ezért nagy energiával kell rendelkezniük. Mint ismeretes, csak a magas frekvenciájú elektromágneses rezgések rendelkeznek megfelelően nagy energiával: W ~ v4.

A csillapítatlan magas frekvenciájú rezgések az elektromágneses hullámú generátor rezgőkörében jönnek

létre. Viszont a közönséges (zárt) rezgőkör szinte nem sugároz elektromágneses hullámokat, mivel az elektromos tér majdnem teljes egészében a kondenzátorok fegyverzete között koncentrálódik, a mágneses tér pedig a tekercs belsejében. Ahhoz, hogy a rezgőkör elektromágneses hullámokat sugározzon a környezetbe, a zárt rezgőkörtől nyitottra kell áttérni. Ez például a kondenzátor lemezeinek széthúzásával érhető el (23.1. ábra).

A kondenzátor felső fegyverzetét a Föld felszíne feletti lehető legnagyobb távolságra lévő huzalra cserélve és leföldelve az alsó fegyverzetet, az elektromágneses hullámok sugárzására és vételére alkalmas szerkezetet, antennát kapunk - az elektromágneses hullámok vételére és átadására szolgáló berendezést (23.1. d ábra). A jelek átadásához az antennát induktívan az elektromágneses rezgések generátorának rezgőköréhez csatlakoztatják (23.2. ábra).

Az antennában gerjesztett elektromágneses rezgések minden irányban terjedő elektromágneses hullámot hoznak létre. Ha az elektromágneses hullámok útjába elektromos vezető kerül, akkor abban váltakozó elektromos áram indukálódik, amelynek frekvenciája megegyezik a hullám rezgéseinek frekvenciájával. Vevőantennának azt az eszközt nevezzük, amelyben az elektromágneses hullámok hatására nagyfrekvenciájú áramok jönnek létre.

Mi célból, és hogyan történik a moduláció?

Már „rendelkezünk” nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámokkal, sőt már információt is képesek vagyunk továbbítani, például megszakítva a generátor által létrehozott rezgéseket Morse-kulcs segítségével (23.3. ábra). Épp ilyenek voltak az első drótnélküli távíróval küldött táviratok. Viszont a rádió hangot és zenét közvetít.

Azt gondolhatnánk, hogy ez nem is olyan nehéz: elég a mikrofon segítségével a hangrezgéseket elektromos rezgésekké alakítani. Viszont közvetíteni az ilyen jeleket legalább két okból sem lehetséges: 1) alacsony a frekvenciájuk, és ennek megfelelően kicsi az energiájuk is; 2) a

frekvenciájuk állandóan változik (20-tól 16 000 Hz-ig), ezért nincs lehetőség a rezonancia felhasználására.

Akkor hogyan hozható létre olyan elektromágneses hullám, amely magasfrekvenciájú (ezzel együtt nagy energiájú) és egyben hanginformációt is tartalmaz? Ezt a problémát a moduláció segítségével oldották meg.

23.4. ábra. Amplitúdó-moduléit (a) és frekvencia-moduléit (b) jelek létrehozása: 1 - magas vivő frekvenciájú elektromágneses rezgések grafikonja; 2 - alacsony (hang-) frekvenciát szimuláló elektromágneses rezgések grafikonja; 3 - modulált elektromágneses rezgések grafikonja

Modulációnak nevezzük a magasfrekvenciájú elektromágneses rezgések paramétereinek (amplitúdó, frekvencia, kezdőfázis) a hullám saját frekvenciájánál jelentősen alacsonyabb frekvenciára történő megváltoztatását.

A megváltoztatott paraméterekkel rendelkező hullámot modulált hullámnak nevezzük. A kimenő magasfrekvenciájú (nem modulált) hullám frekvenciáját vivő' frekvenciának, a paraméterek változásának frekvenciáját pedig modulált frekvenciának nevezzük.

Ha a moduláció folyamatában megváltozik a magasfrekvenciájú rezgések amplitúdója, akkor amplitúdó-modulált rezgéseket kapunk (23.4. a ábra), ha a frekvencia változik, akkor frekvencia-modulált rezgéseket (23.4. b ábra).

A legegyszerűbb az amplitúdó-modulált jel létrehozása. Ennek érdekében a nagyfrekvenciájú generátor köréhez kisfrekvenciájú váltakozó áramú áramforrást kapcsolnak, például a transzformátor szekunder tekercsét, amelynek primer tekercse a mikrofonnal van összekötve (23.5. ábra). A hangfrekvenciával változó alacsony frekvenciájú áram hatására változik az áramforrástól a generátor rezgőkörébe juttatott energia is. Ennek megfelelően a hangfrekvenciával

változik az áramerősség rezgésének amplitúdója a generátorban, ezzel együtt pedig a kimenő jel amplitúdója is.

Jegyezzétek meg: a minőségi információtovábbítás érdekében a hordozó frekvenciának többszörösen meg kell haladnia a modulált frekvenciát.

Hogyan fogható és fejthető meg a jel?

Az elektromágneses hullámok saját frekvenciájukkal azonos frekvenciájú rezgéseket gerjesztenek a vevőantennában. Az antennához több rádióállomás rezgése érkezik, és mindegyik rádióállomás a saját frekvenciáján sugároz. A megfelelő frekvenciájú rezgések kiválasztására a végtelen számú rezgés közül elektromos rezonanciát alkalmaznak. Ennek érdekében a vevőantennával induktí-van összekapcsolják a rezgőkört (23.6. ábra). Változtatva a kondenzátor kapacitását (a rádiókészülék adóra hangolása), megváltoztatják a rezgőkör v0 saját frekvenciáját is:

Amint a rezgőkör saját frekvenciája megegyezik az elektromágneses hullámok frekvenciájával, amelyre a rádiót hangolták, rezonancia megy végbe: a körben az áramerősség kényszerrezgéseinek amplitúdója hirtelen megnő.

Tehát az antennában rezgést gerjesztő számtalan jel közül kiválasztódott egy magasfrekvenciájú modulált jel. Ezek után ebből a jelből ki kell szűrni a hangfrekvenciájú jelet. Erre a detektor szolgál.

Az amplitúdó-modulált jel detektora D félvezető diódából, C kondenzátorból és R rezisztorból áll (23.7. ábra). A dióda az áramot egy irányba engedi át, ezért a diódán áthaladva pulzáló áram jön létre (23.8. a, b ábra). A pulzáló áram a „kondenzátor-re-zisztor” rendszerbe kerül. A kondenzátor periodikus feltöltődésének és kisülésének köszönhetően (lásd a 23.7. ábrát) a pulzá-lás lecsillapodik és hangfrekvenciájú áramot kapunk (23.8. c ábra).

Vizsgáljátok meg a legegyszerűbb rádiókészülék kapcsolási rajzát (23.9. ábra)! Még egyszer figyeljétek meg az alkotóelemeit! Mi a rendeltetésük?

A rádiótelefonos kapcsolat alapelvei

A legegyszerűbb detektoros rádiókészülék a fogadott elektromágneses hullámok energiája segítségével működik. Nyilvánvaló, hogy ez az energia kevés a nagyon tiszta és hangos hangjelek újbóli létrehozásához, ezért a valós rádióadó- és vevőkészülékekben a jel egy sor erősítési folyamaton megy keresztül (23.10. ábra).

A rádiójelek vételének és átalakításának fő szakaszai:

1. A csillapítatlan elektromágneses rezgések előállítására szolgáló generátorban nagyfrekvenciájú rezgéseket keltenek, amelyeknek frekvenciája a generátor

rezgőkörének saját frekvenciájával egyenlő:

2. A nagyfrekvenciájú rezgéseket alacsony frekvenciájú rezgésekké modulálják.

3. A kapott modulált rezgéseket felerősítik, és továbbítják az adóantennára, amely kisugározza az elektromágneses hullámokat.

4. Elérve a vevőantennát, az elektromágneses hullámok abban nagyfrekvenciájú rezgéseket gerjesztenek.

5. A vevőantennában gerjesztett rezgések magasfrekvenciájú elektromágneses rezgéseket idéznek elő a rezgőkörben:

6. A gyenge nagyfrekvenciájú rezgéseket felerősítik és a detektorba juttatják.

7. A detektoron átmenve a modulált rezgésekből kiválasztódnak az alacsony hangfrekvenciájúak.

8. Az alacsony frekvenciájú rezgéseket felerősítik és hanggá alakítják át.

A televíziózás alapfogalmai

A televíziós rádiójelek létrehozásának és továbbításának rendszere nem sokban különbözik a rádiótelefonos kapcsolat elvétől (lásd a 23.10. ábrát), ugyanakkor számtalan sajátossággal rendelkezik.

1. A televíziós adásban a hordozó frekvenciájának rezgése mind hang, mind a videokamerától kapott videojel által modulálódik. Mivel a televíziós jel nagy mennyiségű információt hordoz, a vivőfrekvenciának nagynak kell lennie, ezért a televíziós állomások csak ultrarövid hullámsávban sugároznak.

2. A televíziós vevőkészülékben a nagyfrekvenciájú modulált jel videó és audio alkotókra oszlik fel. A felerősített videojel a színmodulra kerül, ahol ki-kódolódik és az optikai információt megjelenítő berendezésbe kerül; az audio összetevő a hangcsatornába jut, ahol kikódolódik és felerősödik, majd onnan a hangszóróba kerül.

Gyakoroljuk a feladatok megoldását!

Feladat. Milyen hullámhosszon működik az adókészülék, ha rezgőköre kondenzátorának kapacitása 50-től 200 pF-ig változhat, a tekercs induktivitása pedig 50 pH?

A fizikai probléma elemzése. Az elektromágneses hullám hosszát, frekvenciáját és sebességét a hullám képlete köti össze. A hullámok a levegőben terjednek, ezért sebességük nagyjából a fény vákuumbeli sebességével egyenlő. A legnagyobb és legkisebb hordozófrekvenciát Thomson képletéből határozzuk meg.

Összegezés

Ahhoz, hogy megvalósuljon a hang- és képinformációt szállító elektromágneses hullámok továbbítása és vétele, a következő feltételek szükségesek:

• nagy frekvenciájú elektromágneses rezgéseket kell létrehozni (az elektromágneses rezgések generátorának segítségével);

• a nagyfrekvenciájú elektromágneses rezgésekre hang- és képinformációt kell telepíteni (a nagyfrekvenciájú rezgések alacsony frekvenciájúvá modulálása által);

• biztosítani kell az elektromágneses hullámok környezetbe történő sugárzását (adóantenna segítségével);

• biztosítani kell az elektromágneses hullámok befogását (vevőantenna és rezonáló rezgőkör segítségével);

• a befogott nagyfrekvenciájú jelekről le kell választani a hang- és képinformációt, majd újra létrehozni azokat (detektor és szűrő segítségével).

Ellenőrző kérdések

1. Miért van szükség a rádiójelek továbbításához nagyfrekvenciájú elektromágneses rezgésekre? 2. Hol hozzák létre a csillapítatlan nagyfrekvenciájú elektromágneses rezgéseket? 3. Miért nem sugároz elektromágneses hullámokat a zárt rezgőkör? 4. Mi az antenna? 5. Hogyan hozható létre nagyfrekvenciájú hanginformációt hordozó rádiójel? 6. Ismertessétek a rádió-vevőkészülék fő részeit és azok rendeltetését! 7. Ismertessétek a demoduláció folyamatát! 8. Mi a hasonlóság, és mi a különbség a televíziójelek és a rádiójelek sugárzásában és vételében?

23. gyakorlat

1. Miért nevezzük a rádiókapcsolatban felhasznált rezgések magas frekvenciáját vivő frekvenciának?

2. Határozzátok meg a 4,5 MHz frekvencián működő rádióadó által sugárzott hullám hosszát!

A nyitott rezgőkör 150 m hosszú elektromágneses hullámokat sugároz. Menynyi a kör kondenzátorának kapacitása, ha a tekercs induktivitása 1,0 mH? A kör aktív ellenállását hagyjátok figyelmen kívül!

4. Határozzátok meg annak az elektromágneses hullámnak a hosszát a vákuumban, amelyre a rádió-vevőkészülék rezgőköre van beállítva, ha a kondenzátor maximális 2 ■ 10-8 C töltése esetén a körben a maximális áramerősség 1 A!

5. Ki találta fel a rádiót? Az olaszok szerint Guglielmo Marconi, a németek szerint Heinrich Hertz, az oroszok szerint Alekszandr Popov, a szerbek szerint Nikola Tesla. Szerintetek? Vitassátok meg az adott témát!

6. A rádiózás hajnalán az adás továbbítására 1 és 30 km közötti hullámhosz-szokat használtak. Abban az időben a 100 m-nél rövidebb hullámokat alkalmatlanoknak tartották a nagy távolsági kapcsolatokra. Viszont napjainkban a rövid- és ultrarövid hullámok a legelterjedtebbek. Tudjátok meg, miért történt

így!

4. SZÁMÚ KÍSÉRLETI FELADAT

Téma. Tekercs induktivitásának meghatározása.

Cél: kísérletileg meghatározni a tekercs induktivitását; kísérlettel meggyőződni arról, hogy a tekercs induktivitása nagy mértékben függ a mag meglététől. Eszközök: alacsony feszültségű, szabályozható váltakozó áramforrás, váltakozó áramú volt- és milliamper-mérő, multiméter, tekercs maggal, kapcsoló, összekötő vezetékek.

ÚTMUTATÓ A MUNKÁHOZ Előkészület a kísérlethez

A tekercset tartalmazó váltakozó áramú áramkör Z ellenállásának kép

letéből

vezessétek le a tekercs L induktivitásának képletét!

Kísérlet

Szigorúan tartsátok be a biztonsági előírásokat (lásd a tankönyv belső borítóját)! A mérések és számítások eredményeit azonnal írjátok be a táblázatba!

1. A multiméter kapcsolóját állítsátok be ellenállás mérésére, és határozzátok meg a tekercs R aktív ellenállását!

2. Állítsátok össze az ábrán látható áramkört!

3. Bontsátok a kapcsolót, és az áramkört csatlakoztassátok váltakozó áramú áramforráshoz!

4. Kapcsoljátok be az áramforrást, a szabályozót állítsátok a nulla jelzéshez, és a kapcsoló segítségével zárjátok az áramkört!

5. A feszültséget fokozatosan növelve mérjétek meg az áramerősséget a feszültség négy értékénél!

6. Bontsátok az áramkört, vegyétek ki a tekercsből a magot, és ismét végezzétek el a 4., 5. pontokban leírtakat a mag nélküli tekerccsel!

A kísérlet eredményeinek feldolgozása

Végezzétek el a következő lépéseket a maggal ellátott és mag nélküli tekercs esetében!

1. Szerkesszétek meg az effektív feszültség és az áramerősség közötti ösz-szefüggés U(I) grafikonját!

2. Az U(I) függvény grafikonja alapján határozzátok meg a szakasz általános ellenállásának átlagértékét:

a feszült

ségnek és áramerősségnek a grafikon tetszőleges pontjában mért értéke (lásd a 2. függeléket)!

3. Számítsátok ki a tekercs induktivitásának átlagértékét

akkor a tekercs effektív feszültsége figyelmen kívül hagyható, ebben az

esetben

a feszültségváltozás frek

venciája hálózatban)!

A kísérlet eredményeinek elemzése

A kísérlet eredményei alapján fogalmazzatok meg következtetéseket, amelyekben leírjátok: 1) milyen fizikai mennyiséget mértetek meg; 2) a mérések eredményét; 3) függ-e a tekercs induktivitása a benne lévő menetek számától; a mag meglététől; 4) mik a mérési hiba okai!

Alkotói feladat

Tervezzetek meg, és végezzetek el kísérletet annak bizonyítására, hogy a tekercs induktivitása függ a rajta lévő menetek számától; a mag formájától! Lehetőleg végezzétek el a kísérletet!

AZ ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK CÍMŰ II. FEJEZET ÖSSZEGEZÉSE

1. Megismertétek az elektromágneses rezgéseket.

2. Megtudtátok, hogy a váltakozó áramú áramkörökben különböző típusú ellenállás létezik.

3. Megismertétek a transzformátor felépítését, működési elvét, valamint az azt jellemzó' fizikai mennyiségeket.

4. Bó'vítettétek tudásotokat az elektromágneses hullámokról, felidéztétek az elektromágneses hullámok tulajdonságait, megismerkedtetek a rádiótelefon-kapcsolattal.

ÖNELLENŐRZÉSRE SZOLGÁLÓ FELADATOK AZ ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK CÍMŰ. II. FEJEZETHEZ

1. feladat. Az ideális rezgőkörben lévő kondenzátor fegyverzetén lévő töltés a q = 2-10_7cos(47i-106í) törvény szerint változik, a tekercs induktivitása 25 μΗ.

1. (1 pont) Az alább eszközök közül melyik az ideális rezgőkör?

2. (2 pont) Mennyi a körben generálódott körfrekvencia értéke?

a) 0,2 rad/s; b) 12,6 rad/s; c) 4,31 · 106 rad/s; d) 1,26 · 107 rad/s.

(,2 pont) Határozzátok meg a kondenzátor elektromos terének az energiáját abban a pillanatban, amikor a keretben az áramerősség 1,5 A!

4. (3 pont) Határozzátok meg a kondenzátor kapacitását és a rezgőkör teljes energiáját!

2. feladat. A 10 menetszám-áttételű transzformátort 120 V feszültségű váltakozó áramú körbe iktatták.

1. (1 pont) Milyen transzformátorról van szó?

a) feszültségnövelő; b) feszültségcsökkentő

2. (2 pont) Mekkora a transzformátor kimenő feszültsége üresjárat esetén? a) 10 V, b) 12 V; c) 120 V; d) 1200 V

{2 pont) Hány menet található a transzformátor szekunder tekercsében, ha a primer tekercs 700 menetet tartalmaz?

4. (3 pont) Hogyan változik az áramerősség a transzformátor primer és szekunder tekercseiben, ha megszakítják a vasmagot? Válaszotokat magyarázzátok meg!

3. feladat. A rádióállomás 6 · 106 Hz frekvencián sugároz.

1. (2 pont) Milyen hullámhosszon sugároz az állomás?

a) 12 mm, b) 50 cm; c) 50 m; d) 6 km

(2 pont) Mennyi a rádióállomás generátorának rezgőkörében lévő kondenzátor töltésének rezgési periódusa?

3. (3 pont) Határozzátok meg a vevőkészülék rezgőkörében lévő kondenzátor kapacitását, amely ennek a rádióadónak a vételére van beállítva, ha a tekercs induktivitása 2 μΗ!

4. feladat. A sorosan összekötött 19,1 mH induktivitású tekercset és a változtatható kapacitású kondenzátort tartalmazó áramkört olyan áramforráshoz kapcsolták, amelynek feszültsége az U = 14,lsinl00ní törvény szerint változik.

1. (2 pont) Mit mutat az áramforráshoz párhuzamosan kapcsolt voltméter?

(2 pont) A kondenzátor mekkora kapacitása mellett lesz egyenlő a kör induktív és kapacitív ellenállása?

Válaszaitokat hasonlítsátok össze a könyv végén található megoldásokkal! Jelöljétek meg a helyes válaszokat, és számoljátok össze a megszerzett pontokat! Az eredményt osszátok el kettővel! Az így kapott szám megfelel a tanulmányi eredményeteknek.

„Okos ház"

Az utóbbi időben gyakran találkozunk az „okos ház” kifejezéssel (1. ábra). A technikai meghatározás alapján, az okos ház néhány berendezésből álló rendszer, amelyek irányítása kényelmes alkalmazások (okostelefon, táblagép) segítségével történik. Megvizsgáljuk részletesebben ezt a rendszert.

Hogyan történik jelenleg a háztartási gépek irányítása? Néha nehéz megkülönböztetni a sok háztartási készülék távirányítóját (TV, klíma-berendezés), ezenkívül mindig akkor „tűnnek” el, amikor nagy szükség van rájuk. A fűtőkészülékek (radiátorok,

padlófűtés) csak közvetlenül az adott helyiségben szabályozhatók. Ha például a háziasszony elfelejtette kihúzni a vasalót a konnektorból, akkor tüstént haza kell térnie. A kényelmetlenségeket tovább sorolhatnánk.

Ezek kiküszöbölésére hozták létre a mérnökök az „Okos ház” elnevezésű rendszert, amely kényelmes mindennapokat biztosít lakóinak (2. ábra). Hogyan használják ezt a rendszert a számítógépes tudással nem rendelkező lakók? Az egész nagyon egyszerű! A házigazda az okostelefonján vagy táblagépén megnyit egy ablakot, amelyen azonnal láthatja

a lakás aktuális adatait: a különböző szobákban lévő hőmérsékleteket, a bejárati ajtók állapotát stb. Ha kétsége támad a vasaló felől, a probléma egy gombnyomással megoldható. Csupán ki kell kapcsolnia az adott konnektorhoz kapcsolódó vezetéket. És ez még nem minden! A házat azért nevezik „okosnak”, mert ennél jóval többre képes. Például energiatakarékosság céljából automatikusan csökkenti a hőmérsékletet, ha a tulajdonos nem tartózkodik otthon; nem csak egyszerűen vezérli a szellőzést, hanem minden helyiségben egészséges mikroklímát hoz létre, op-timizálja a világítást és a vízfelhasználást. Az okos ház alapelve - a lakás egy szervezetté alakítása, amelyben minden összeköttetésben van egymással és szinkronban működik a tulajdonos elvárásainak megfelelően.

Az „Okos ház” rendszer esetén a lakás nagyságának nincs jelentősége. Egyaránt hatásosan működik a nagyobb házaknál és a városi lakásoknál egyaránt. Nincs meghatározva a funkciók minimális száma sem. Az átalakítás elkezdhető, mondjuk, a konnektorok és a riasztóberendezés táv-irányításától, majd egyéb funkciókkal

is bővíthető a rendszer. Végül az interneten sok utalás található arra vonatkozóan, hogyan készíthető el saját kezűleg az „Okos ház” rendszer. Nos, ti is találjatok ki valami hasonlót!

A jelek a különböző érzékelőkről - „érzékszervektől” — egy meghatározott módon programozott központba, a rendszer „agyába” érkeznek. A programnak megfelelően az agy kiadja az utasításokat az „okos végrehajtóknak”. Ezek lehetnek konnektorok, fűtőberendezések, tévékészülék. A tulajdonos az okostelefonjára vagy táblagépére kapja az információt otthona aktuális állapotáról. Szükség esetén beavatkozhat a rendszerbe, és megváltoztathatja a szabványos paramétereket vagy folyamatokat, például, megemelheti a hőmérsékletet a hálószobában vagy hazaérkezés előtt felmelegítheti az ételt. Jegyezzétek meg, hogy az okos ház működése lehetetlen elektromágneses hullámok nélkül. Valóban, hiszen az összes parancsot a „rendszer agya” az „okos végrehajtóknak” elektromágneses hullámok révén továbbítja, a tulajdonos szintén a hullámok segítségével tudja követni a rendszer működését.

 

 

Fizika tankönyv 11. osztályosok szerzők Dovgy, Baryakhtar, Loktev

 




^