uabooks.top

Emlékezzetek, mi az aromorfózis, az idioadaptáció és az általános degeneráció! Mi a gerinchúr? Milyen felépítésbeli sajátosságai vannak az eukarióta sejtnek? Mi a dómén? Milyen szerveződése van a prokarióták és az eukarióták örökítő anyagának? Az emberi szervezet milyen sejtjeit támadja meg a malária plazmódium?

A bolygón biodiverzitás a, mint az élő anyag evolúciójának következménye. Emlékezzetek: az evolúció azon módja, amelyet a szerveződési szint bonyolultabbá válása kísér aromorfózisnak nevezzük. Hogyha bizonyos rendszertani csoport evolúcióját a szerveződési szint csökkenése kísér, akkor általános degenerációról beszélünk (14. 1. ábra). Az evolúció egy másik módja az idioadaptációk, amelyek a szervezetek bizonyos feltételekhez való alkalmazkodása során jönnek létre. Eközben a szervezetek szerveződési szintje változatlan marad.

14. 1. ábra. A rákfélékhez tartozó Dendrogaster szervezete jelentős egyszerűsödésen ment keresztül az élősködő életmódja következtében; elvesztette az ízeltlábúak jellemzői tipikus bélyegeit: a teste szegmentáltságát, az ízelt lábait, stb.

Új fajok, nemzetségek (nemek), családok és így tovább többnyire divergencia útján jönnek létre.

Egy közös ős fajtól származó fajok utódai maguk is lehetnek ősei új fajoknak. így fokozatosan növekszik az ősi taxonok rangja. Az utód fajok szempontjából az ős faj fokozatosan új nemzetség (vagy nem) státuszra tesz szert, bizonyos idő elteltével, új családdá és végül külön törzzsé válik (14.2. ábra).

A XIX. sz. második felében E. Haeckel javasolta a különböző organizmus csoportok közötti rokoni kapcsolatok ábrázolását törzsfa formájában. Jelenleg a kutatók a különböző organizmus csoportok közötti rokoni kapcsolatok képi megjelenítésére speciális komputer programokat használnak, amelyek elemzik bélyegek hasonlóságát és eltérését kladogramokat hozva létre (14. 3. ábra).

14. 3. ábra. A modern kladogram két változata, amelyek bemutatják három taxon - А, В és C (D - ősi taxon, А, В, C őse) - rokonsági kapcsolatát. A tengelyek hossza, amely egyes taxonok vezet, a taxon korát mutatja: minél hosszabb lesz ő annál régebben jött létre a taxon

Kladogram (gör.: kiadón - ág) - a különböző élőlény csoportok közötti rokonsági kapcsolat képi bemutatásának módja.

Egy rendszertani csoport kladogramját vizsgálva információt kaphatunk arról beszél mennyire szoros rokonsági kapcsolat van a különböző taxonok között, vagy milyen régen jött létre egyik - másik taxon. Tehát, a kladogram egyes rendszertani csoportok, illetve az egész szerves világ evolúcióját ábrázolja.

Feladat: csoportokra osztva elemezétek a Gerinchúrosok törzsének kladogramját (14.4. ábra zárójel!

Az eukarióták osztályozása. Az első prokarióták 3,5 milliárd évvel ezelőtt jöttek létre még az archaikumban (ősidő) - bolygónk legrégebbi földtörténeti korszakában. Az eukarióták 1,6 - 2,1 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg (proterozoi-kumban zárójel.

Az eukariótákat állatokra és növényekre elsőként az ógörög tudós Arisztotelész osztotta. Úgy gondolta, hogy az élő (állatok és növények) eltér az élettelentől. A növények és az állatok lelkének eltér a fejlettségi szintje (az állatokban fejlettebb zárójel. A növényekre csak a táplálkozás és a növekedés, míg az állatokra az akarat és a mozgás is jellemző. Ezt a két országú rendszert C. Linné is támogatta. A gombákat külön országként először a svéd botanikus E.M. Fries tekintette (14.5. ábra), rámutatva a jelentős különbségekre a gombák és a növények között. Ez a tudós alapította meg a gombákkal foglalkozó tudomány - a mikológiát.

A XX. sz. végéig a tudósok többsége az eukarióták három országát különböztették meg: Növények, Állatok és Gombák. Ugyanakkor nem minden egysejtű eukarióták lehetett egyértelműen ezekben az országokba sorolni. Az egysejtű eukarióták között vannak, amelyeket tradicionálisan az Állatok országában soroltak, de rendelkeztek

növényi tulajdonságokkal is. Például, az Api-complex fajok sejtjeiben (ide tartozik a malária plazmódium is) kimutatták az apikoplaszt sejtszervecskét, ami eredetét tekintve módosult plasztid (14.6,2. ábra).

A Gombák országának képviselője között vannak ún. gombaszerű organizmusok. Amíg a valódi gombák - a járospórás gombák (ide tartozik a fejes penész), a tömlős gombák (élesztő, kucsmagomba, papsapkagomba, szarvasgomba), a bazídiumos gombák (taplógomba, rókagomba, vargánya, tinóm, sátán-tinóru, barna gyűrűstinóru) - rendelkeznek a sejt falunkban kitinnel, addig a gombaszerű szervezetek csak cellulózzal. A Myxomycota nyálkagombák (14. 7. ábra zárójel az ár sejtjét csak plazmamembrán veszi körül, ennek következtében sejtjei képesek az amőboid mozgásra.

Tehát, az eukarióták rendszerét alapvetően meg kellett változtatni. A tökéletesítése érdekében jelenleg biokémiai és molekuláris genetikai vizsgálatokat végeznek. Az eukari-ota organizmusok modern rendszere jelentősen különbözik a tradicionálistól. Ezzel a következő paragrafusban fogunk megismerkedni.

A XX. sz. második feléig kisspórásokat egysejtű állatoknak tekintették. Ezek az állatok különböző csoportjainak és az ember sejten belüli parazitái. A spóráik falában kitin található ez a mi a valódi gombákra jellemző, ahová jelenleg sorolják őket.

1. Miért kell mutassa a szervezetek törzsfája az evolúciójukat? 2. Miért voltak kénytelenek a tudósok felülvizsgálni az eukarióták rendszerét? 3. Miért játszanak döntő szerepet a biokémiai és molekuláris genetikai vizsgálatok a modern rendszertanban? 4. Milyen modern módszerei vannak a szervezetek különböző csoportjai közötti rokonsági kapcsolatok ábrázolásának?

Miért nem tekinthetjük az egysejtű eukarióta organizmusokat monofiletikus csoportnak?

Találjátok az interneten a magasabb rendű növények rendszerét bemutató kladogramot, és a tanár segítségével elemezzétek!

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij