uabooks.top » Biológia » 42. A reprodukció mint a fajok folytonos létezését biztosító mechanizmus
Інформація про новину
  • Переглядів: 55
  • Дата: 5-07-2020, 20:42
5-07-2020, 20:42

42. A reprodukció mint a fajok folytonos létezését biztosító mechanizmus

Категорія: Biológia




Idézzétek fel! A szervezetekre milyen szaporodási formáit ismeritek? Hogyan megy végbe a malária plazmódium életciklusa?

A szaporodás — minden szervezetre jellemző tulajdonság, melynek célja, hogy létrehozzon egy magához hasonló szervezetet így biztosítva az élet folytonosságát és változatosságát. A szaporodás folyamatainak köszönhetően a különböző fajok fenn tudják tartani egyedeik számát, és ezzel biztosítják fennmaradásukat.

A szaporodás és formái. Az élőlények legfontosabb szaporodási formái -ivartalan (nem ivarsejt vagy egy csoport szomatikus sejt segítségével) és ivaros (gaméták segítségével).

Ivartalan szaporodás megfigyelhető az egysejtű szervezeteknél és egyes soksejtű szervezeteknél (a többsejtű moszatoknál és gombáknál, a magasabbrendű spórás növényeknél, szivacsoknál, csalánozóknál, lapos és gyűrűsférgeknél). Tehát az ivartalan szaporodás egyes ivartalan sejtek segítségével történik, melyeket szomatikus sejteknek is hívunk. A sejt feleződő osztódása során (42.1. ábra) két utódsejt képződik, amelyek feleakkorák, mint az anyasejt volt. Az utódsejtek táplálkoznak, növekednek, és akkor kezdenek osztódni, amikor elérik az anyasejt méreté.

42.1. ábra. Ivartalan szaporodás felező sejtosztódással: 1 az óriás amőba osztódása; 2 a zöld eugléna sejtosztódása. Fordítsatok figyelmet arra, hogy az óriás amőba bármely síkban osztódhat, míg a zöld eugléna csak hosszában!

42.2. ábra. A malária plazmódium többszörös osztódása (1) az eritrocitában. Feladat: idézzétek fel milyen módszerrel lehet a maláriát diagnosztizálni a betegnél!

A többszörös osztódás során a sejtmag osztódik többszörösen az anyasejtben, így az több magvúvá válik. Ezután osztódik az anyasejt citoplazmája, és keletkezik a megfelelő számú apró leánysejt. Ez az ivartalan szaporodásmód jellemző az ember vérparazitájára a malária plaz-módiumra (42.2. ábra). Ennek köszönhetően az élősködő sejtszáma gyorsan növekszik.

A bimbózás során az anyasejtről leválik egy kisebb leánysejt (42.3. ábra). Az eukarióta egysejtűek közül a bimbózás megfigyelhető az élesztőknél és egyes infuzóriumoknál.

A spórával történő szaporodás megfigyelhető az euka-rióták több csoportjánál: egysejtűeknél és többsejtűeknél is (gombáknál, moszatoknál, moháknál, zsurlóknál, páfrányoknál 42.4. ábra). Idézzük fel: a spórák speciális sejtek, melyek nem csak szaporodásra szolgálnak, hanem a kedvezőtlen körülmények átvészelésére és az elterjedésre is. Lehetnek ostoraik (mint a Chlamydomonasnak) vagy lehetnek ostor nélküliek is (chlorella, magasabb rendű spórás növények stb.) Az ostorral rendelkező spórák (zoospórák) képesek aktívan mozogni, amelyek nem rendelkeznek ostorral, szél, víz és különböző szervezetek segítségével terjednek. A zoospórák élettartama rövid (néhány óra), a mozdulatlan spórák, vastag burokkal vannak fedve ezért életképességüket hosszú ideig (évekig) képesek megőrizni.

Vegetatív szaporodás. Az ivartalan szaporodást, mikor a soksejtű szervezetről leválasztanak egy csoport ivartalan sejtet, amely egy új szervezet kezdetét jelenti, vegetatívnak nevezzük. Már tudjátok, hogy soksejtű moszatoknál, a magasabbrendű növényeknél, gombáknál és zuzmóknál a vegetatív szaporodás fragmentációval történik, azaz egy soksejtű szervrész leválasztásával (fűznél hajtásvégének leválasztásával, vagy a fokföldi ibolya és a gloxinia esetében a levél segítségével), vagy hajtásmódosulással (pl. burgonya vagy csicsóka gumójával, a szamóca indáival, zsurló, gyöngyvirág, perje gyöktörzsével), hagymával (vöröshagymánál, fokhagymánál), specializált hajtásképző rügyek segítségével, amelyek képesek leválni az anyaszervezetről (briofillumnál, harmatfűnél).

A magasabb rendű növényeknél a vegetatív szaporodás lehetséges még gyökérsarjakkal, melyek a járulékos rügyekből fejlődnek ki, mint a málnánál, szilvánál, rózsánál, és gyökérgumóval - dáliánál. Egyes zuzmóknál a vegetatív szaporodáshoz speciális képződmények vannak (42.5. ábra), melyek a telepük belsejében (a) vagy a felszínén (b) képződnek.

A többsejtű állatok vegetatív szaporodása sokféle módon mehet végbe: bimbózással, irányított osztódással, fragmentációval, stb. Érdekes egyes állatok képessége a fragmentációhoz. Például a dodecaceria nevű sokser-téjű féreg szelvényeire (szegmentumaira) eshet szét. Idővel mindegyik szelvény négy leányegyedet választ le magáról (42.6. ábra).

A szervezetek szaporodásának különleges formája apoliembriónia több embrió fejlődése egy megtermékenyített petesejtből (zigótából). A barázdálódás stádiumának egy bizonyos pillanatában az embrió külön sejtekre esik szét. Ezek mindegyikéből önálló szervezet képződik. A poliembriónia meglehetősen elterjedt a különböző állatcsoportok között (hengeresférgeknél, gyűrűs férgeknél, néha az ízeltlábúaknál, halaknál, madaraknál és emlősöknél). Előfordul a poliembriónia növényeknél is, amikor egy magban több csíra képződik (tulipán, liliom, tündérrózsa, földieper stb.).

Az ivartalan szaporodás biológiai jelentősége. A szervezetek egyes csoportjainál az ivartalan szaporodás az egyetlen lehetőség utódok létrehozására (például az amőbánál, zöld euglénánál, Chlorella). Ugyanezt biztosítja a partenog-enezis (az ivaros szaporodás egy formája) az embrió kifejlődése megtermékenyí-tetlen petesejtből. Az ivaros szaporodásra képes fajoknak, a valamilyen okból kifolyólag egymástól izolált egyedei, ezen a módon tudnak utódokat produkálni. A rövid fejlődési ciklussal rendelkező fajok az ivartalan szaporodásnak köszönhetően rövid idő alatt jelentősen növelhetik egyedeik számát.

Az ivartalan szaporodással keletkezett utódok örökletes információkészletüket tekintve a szülői szervezetek pontos másolatai. Az ember kihasználja ezt a sajátosságot a kultúrnövények szaporításakor, nemzedékről nemzedékre megőrizve ezzel a fajták értékes tulajdonságait. 1

1. Mi a szaporodás biológiai jelentősége? 2. Az ivartalan szaporodás mely formáit ismeritek? 3. Mi az alapja a vegetatív szaporodásnak? A vegetatív szaporodás mely formáit ismeritek a növényeknél és az állatoknál? 4. Mi a poliembriónia? 5. Mi az ivartalan szaporodás biológiai jelentősége? 6. Miért szaporítunk sok kultúrnövényt többnyire vegetatív módon?

Miért tartják a poliembrióniát ivartalan szaporodási módnak?

 

 

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij

 




^