uabooks.top

Emlékezzetek, mi a szerepük az őssejteknek a regenerációs folyamatokban!? Milyen a felépítése az ember szívének és veséjének? Mi a génexpresszió? Mi az antitest és antigén? Milyen problémákat old meg a regeneratív medicina?

A modern regeneratív medicina vívmányai. A jelenkorban a regeneratív medicina jelentős eredményeket ért el a betegségek új gyógymódjainak kidolgozásában, többek között a máj (sérülés utáni regeneráció), szív-érrendszeri megbetegedések (a szívizom gyógyítása őssejtek segítségével), szembetegségek (a páciens látásának megújítása szaruhártya rendellenességeknél), a központi idegrendszer sérüléseinél (többek között, a gerincvelő sérüléseinél) stb..

Az I típusú diabétesz egyike az ember veszélyes betegségeinek, mert a hasnyálmirigyben megszűnik az inzulin hormon termelése, eredményeként hirtelen megugrik a vér cukorszintje (gondolkozzatok el, miért). E betegségben szenvedők egész életükben rászorulnak és függnek az inzulin beinjekciózásától. Jelenleg az I típusú diabétesz gyógyítására lehetséges alkalmazni azt a módszert, hogy a donor hasnyálmirigyéből kivesznek inzulinszintézisre alkalmas sejteket és beültetik az a diabéteszes betegbe.

Még a XX század 80-as éveiben a kutatók megtanulták átültetni egy kis izomrostot a sérült részbe, amely ezután képes volt megújulni. Ehhez hasonlóan a koponyacsont regenerációjához a sérült részbe csontszövetdarabokat jutattak, amely stimulálta a regenerációs folyamatokat. A XXI. század új felfedezéseket hozott ebben az ágazatban. A regenerációs orvoslásba elért eredményekben nagy szerepet játszik az őssejtterápia alkalmazása.

Az őssejtek alkalmazása az orvoslásban. Jelenleg az őssejtek alkalmazása széles perspektívát nyitott az orvoslásban. Annak a módszernek a kidolgozása, hogy az őssejtek laboratóriumi tenyészetekben hosszú ideig ne differenciálódjanak, lehetőséget add arra, hogy mindig legyen kéznél a szükséges őssejt anyag a tudományos kísérletekhez és a páciensek gyógyításához.

A másik irányzat az őssejt kutatásban - az a tulajdonságuk, hogy képesek a szervezetben vándorolni, eljutni a sérült részbe ott bekapcsolódni a további osztódási és differenciálódási folyamatokba. Még egy kutatási irány - kimutatni azokat az okokat, amelyek hatására az őssejtek differenciálódnak az embernek szükséges irányba (érintkezve a szomszéd sejttel, biológiai anyagok, egyebek), így lehetségessé válna a sejteket és a szöveteket felhasználnia sérült szövetek, szervek regenerációjára és különböző emberi betegségek gyógyítása. Például, kísérletileg lehet a vörös csontvelő őssejtjeit stimulálni, amelyek biztosítják a normális vérképződést (vér alaki elemeinek képzése), úgy, hogy neuronok kezdjenek el képződni.

Szervek növesztése őssejtekből a szervezeten kívül lehetőséget ad arra, hogy megfelelő mennyiségú donorszervet állítsunk elő a szervátültetésekhez. Például az őssejtekből elő lehet állítani szívizomsejteket, melyeket be lehet ültetni a páciensek beteg szívébe. Fontos, hogy a transzplantál szervek és szövetek ne ártsanak recipiens szervezetének.

Az őssejtek felhasználásának egy perspektivikus iránya - a köldökzsinór vérbank létrehozása - a vér levételével az újszülött méhlepényéből vagy köldökvénájából (45.1 ábra). A köldökzsinór vér őssejtjeinek képessége az osztó-

dásra és a további differenciálósádra különösen magas. Az ilyen módszerrel kapott őssejteket hosszú ideig lehetséges tárolni és felhasználni különböző betegségek gyógyítására ( például a rák, szív-érrendszeri) nemcsak a donort, hanem más embereket is.

45.1 ábra Köldökzsinór vérbank létrehozása: 1-köldökzsinórvér begyűjtés; 2- az őssejtek elválasztása; 3- fagyasztócső a sejtekkel; 4- tesztelés; 5- kriokonzerválás és megőrzés

A vörös csontvelőből nyert őssejt donor lehet bármely ember 18 és 55 év között, aki soha nem betegedet meg hepatitisz В vagy C, AIDS, tuberkulózis, malária, rosszindulatú vérbetegség, nincsenek pszichikai rendellenességei stb.

A modern transzplantológia vívmányai. Nem mindig sikerül a regeneráció során az elveszített sérült szövet és szerv pótlása, még az őssejtek alkalmazásával sem. Ekkor alkalmazzák a szövet és szerv transzplantációt.

Transzplantáció (latin transplatatio — átültetés) - a szervezetbe történő szövet vagy szerv beültetését (szemlencse, vese, máj) jelenti, amelyet más szervezetből vetek ki vagy mesterségesen hoztak létre. Az orvostan azon ágát, amely a szervek és szövetek átültetésével (transzplantációjával) foglalkozik transzplantológiának nevezzük.

Már tudjátok, hogy azt a szervezetett amelybe beültetik a szervet vagy szövetet recipiensnek nevezzük, amelyből meg kiveszik - donornak. Donor lehet ugyanaz a szervezet, amelyen végrehajtják a transzplantációt. így a bőrt a sértetlen területről átültetik a sérült területre (például a súlyos égési sérüléseknél). Ilyen esetekbe az átültetett szerv vagy szövet könnyebben fogadódik be. A befogadás esélye a beültetett szervnek vagy szövetnek nagy, ha a donor a recipiens közeli rokona, például egypetéjű ikrek.

A világ első szervátültetését honfitársunk J. J. Voronij (45.2 ábra) végezte. Herszon-ban 1933-ban átültetett egy emberbe vesét, amelyet egy elhunyt donorból vett ki. A transzplantológia atyjának Alexis Carrel (1873-1944) francia sebészt, fiziológust tartják. Ő kísérletezet a létfontosságú szervek, mint a szív, átültetésével és konzerválásával. Kísérleteiért 1912-ben megkapta az orvosi és fiziológiai Nobel díjat. Az első emberből emberbe vágzet szív transzplantációt 1967-ben végezte Christiaan Barnard (1922-2001) dél afrikai szívsebész.

45.2 ábra. Voronij Jurij Jurijovics ( Georgijovics) (1873-1961) híres ukrán sebész az orvostudományok doktora, professzor. A Kijevi szent Volodimir egyetem orvosi fakultásán tanult. Részt vett a Kruta alatti történelmi harcban az orosz Vörös gárda ellen

Leggyakrabban ültetik át a vörös csontvelőt, vesét, májat, szívet, az utóbbi időben még vékonybelet, tüdőt, légcsövet, hasnyálmirigyet. Igen könnyű a bőr transzplantációja. Létezik olyan módszer mely segítségével egy kis bőrdarabból jelentős mennyiségű transzplantációban felhasználható alapanyagot kaphatunk.

A transzplantáció során több probléma merült fel, amelyet meg kell oldani. Először is, azok a szervek melyeket transzplantálnak, életképesek legyenek, ezért konzerválják őket, és azaz idő, amely donorszerv kivétele és a recipiensbe történő beültetés között telik el minimálisnak kell lenni (45.2 ábra). Tehát, a donorvese életképessége átlagosan 6-7 óra, a májé -6-24 óra, a szívé csak 3 óra. Másodsorban, a beültetett szervet a donor szervezete idegenként ismeri fel, és megpróbálja kilökni azt. Hogy a transzplantált szervvel ez ne történjen meg, ezért mesterségesen elnyomják a recipiens immunrendszerét.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait betartva elfogadták Ukrajna „Az emberi szervek és egyéb anatómiai emberi anyagok transzplantációja”-ról szóló törvényt. Benne vannak lefektetve azon feltételek rendszere, amely lehetővé tesz a transzplantációt mint a gyógyítás speciális módszerét, és biztosítja Ukrajnában az emberi jogok és méltóság betartását a transzplantáció és a vele kapcsolatos tevékenységek során. Megteremti az a törvényi alapot, amely biztosítja, hogy ne lehessen törvénytelenül eltávolítani és felhasználni transzplantációhoz anyagokat.

Fontos a lakosság körében végzett felvilágosító munka, hogy az állampolgárok körében pozitív gondolatok alakuljanak a transzplantációs beavatkozásokról. Az embereknek meg kel érteniük, hogy az elhunyt ember szervei szükség esetén valakinek az életét mentheti meg. Ezért a korszerű transzplantológia fejlődése a világos jogi háttérre és bioetikai (az ember biológiai és orvosi tevékenységének morális megközelítése; a bioetika kérdéseivel részletesen a következő tanévbe fogunk foglalkozni) törvények betartására kel alapoznia.

A korszerű transzplantológia jelentős sikereket ért el, és még elképzelhetetlenül nagy perspektíva áll előtte. Már most pozitíveredményeket kapnak a hasnyálmirigy, vese vagy máj átültetésnél megközelítőleg 75%-s esetben, szívátültetésnél - 70%. Jelenlegi rekorder a z amerikai Tony Huesman, aki 30 éve él transzplantált szívvel.

Az egyik megoldási irány a transzplantáció legfontosabb problémájának a megfelelő mennyiségű szövet és szerv előállítására a mesterséges szövet és szervelőállítás. Tehát, a sérült vagy el-veszíttet szervek megújítására úgy nevezett biomesterséges szerveket használni, amelyeket élő sejtekből vagy szövetekből hoznak létre (45.4 ábra).

A korszerű orvoslásban a regeneráció során porózus vázakat használnak, amelyeken a rege-

nerálódó szövetek nőnek. Az ilyen szövetek keresztülnőnek a váz pórusain, így a szerv egysége helyreáll. Ez a módszer effektíven használható a vérerek, húgyvezetékek, nyelőcső, légcső, hörgők stb. pótlására. Jelenleg az Izraeli szakemberek a befejezéshez közel járnak a mesterséges hasnyálmirigy biomesterséges előállításához, amelyeket

felhasználhatnak I típusú diabéteszes betegek hasnyálmirigy átültetéséhez.

Meg kell említeni, hogy az élő szervek transzplantációs beültetése - nagyon bonyolult sebészi beavatkozás, amelyek során biztosítani kel a szerv vérellátását és beidegzését. Ezért igényel ez intenzív beavatkozás előtti és utáni terápiát. Ezzel szemben a páciens szervezetébe történő élő sejtek kultúrájának bejutatása jelentéktelen sebészi beavatkozással jár, leegyszerűsítve egy injekció beadásának felel meg.

A transzplantáció során még használnak mesterséges szerveket, melyekhez nincs szükség élő sejtekhez és szövetekhez, például, a sérült Ízületeket mesterségesre cserélik.

1. Milyen eredményeket értek el a regeneratív medicinában? 2. Az őssejtek mely tulajdonsága teszi lehetővé felhasználásukat az orvoslásban? 3. Mi a köldökzsinórvér bank? 4. Mi a transzplantológia? Milyenfeladatok állnak előtte? 5. Milyen problémákat kel megoldani a más emberekből kivet élőszerves és szövetes transzplantációnál? 6. Milyen szervet nevezünk biomesterségesnek?

Milyen etikai kérdések merülhetnek fel donorszervek kivétele és transzplantációs felhasználása során?

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij