uabooks.top » Biológia » 51. Az embrionális fejlődés szabályozása. Az embrionális indukció jelensége
Інформація про новину
  • Переглядів: 28
  • Дата: 5-07-2020, 20:48
5-07-2020, 20:48

51. Az embrionális fejlődés szabályozása. Az embrionális indukció jelensége

Категорія: Biológia




Emlékezzetek, miből képződik a gerinc! Mi a szervezet humorális szabályozása? Hogyan történik a szervezet klónozása? Mikor és miért használják az ultrahang, számítógép tomográfiái, MRI diagnosztikai módszereket?

Az embrionális indukció jelensége. Az embrió fejlődése agy bonyolult egymással összehangolt folyamat: a sejtek osztódása, vándorlása és differenciálódása. Őket szabályozzák a génexpresziók, biológiailag aktív anyagok hatása és a sejtek közötti együttműködések. Minden negatív hatás, amely megsérti a szabályozás mechanizmusát, megzavarhatja az embrió fejlődését.

Normális körülmények között az embrió egyes alkotó részeinek és szerveinek a képződési helye és ideje meg van határozva. Ezt azzal magyarázzák, hogy a megfelelő struktúrák képződési kezdete egy meghatározott blasztomertől veszi a kezdetét. A blasztomerek további sorsa mér az embrió fejlődésének kezdetétől már genetikusán meg van határozva. Ezen kívül, egyes szervkezdemények kialakulására hatnak más, előbb kialakult szervek. Ezt a jelenséget hívjuk embrionális indukciónak — a csíra különböző részeinek egymásra hatása az embriogenezis során. A csíra azon részei, amelyek hamarább kialakultak és képesek hatni a később kialakuló szervekre induktoroknak (szervezőknek) nevezzük; azok, amelyek felfogják ezeket a hatásokat - reagáló rendszereknek nevezzük. Az indukto-rok a reagáló rendszere hatnak vagy közvetlen kontaktus vagy távolabbról biológiai aktív anyagok segítségével, amelyek stimulálják a speciális mRNS szintézisét, amelyek szükségesek a reagáló rendszer speciális fehérjeszintéziséhez a sejt magjában.

Az embrió részei közti együttműködés jelenségét 1901-ben fedezte fel Hans Spemann (1869 - 1941) német embriológus. Ő a következő kísérletet végezte el. A gőte gasztrulájának egy részét, amelyből a gerincnek kellet képződnie, átültette egy másik embrió hasi részébe, amelyből a takaróhámnak kellet képződnie. Az átültetett rész, mint organizátor a gerinc és a mezoderma fejlődését idézte elő, így hatott a hozzá tartozó részekre. A szomszédos ektodermális sejtekből egy másik idegcső képződött. Idővel ennek az embriónak a hasi részén kialakult még egy csíra (51.1. ábra). Ezekért a megfigyeléseiért Hans Spemann 1935-ben fiziológiai és orvosi Nobel-díjban részesült.

51.1. ábra Az embrionális indukció jelensége: a - a gőte gasztrulájának egy részét átültetik egy másik ugyanolyan korú embrió hasi részébe; b - az embrió hasi oldalán átültetett részen még egy embrió képződik; c - abba a gasztrulába, amelybe beleültették a másik részt, két embrió a hasuknál fogva összenőtt fejlődik ki

Az embrionális indukció jelensége csak a gasztruláció folyamatának kezdeti szakaszában figyelhető meg, amikor még nem kezdődött el az átültetett részek differenciációj a.

Az emberi embrió fejlődési szakaszai. Az ember embrionális fejlődésének két szakaszát különböztetjük meg: embrionális és magzati szakaszt. A megtermé

kenyítést követő 3. héttől a 8. hétig tartó időszak az embrionális fejlődés szakasza. Ebben az időszakban az embrió az anyaméh falának mirigysejti váladékával táplálkozik. A második hét elején kezdődik a gasztruláció, a harmadikon a - neuruláció: az idegcső fejlődése. A terhesség nyolcadik hetének végére kialakulnak a szervek és szerv-rendszerek és az embrión kívüli burkok, azaz befejeződik a hisztogenezis és organogenezis.

51.2. ábra Az ember embrionális fejlődésének szakaszai. Feladat: találjátok meg a rajzon a zigótát és osztódását, a morullát, blasztocisztát, azokat a stádiumokat, amelyek megfelelnek az embrionális és a magzati fejlődési szakaszoknak; jellemezzétek őket

A magzati szakasza terhesség kilencedik hététől kezdődik és a szüléssel fejeződik be. Az embriót ebben a szakaszban magzatnak nevezzük. Ebben a szakaszban a magzat intenzíven fejlődik és a placenta (méhlepény) segítségével táplálkozik. A placenta maximális fejlettséget a terhesség ötödik hónapjának végére éri el (emlékezzetek a placenta felépítését és funkcióit).

Szülés előtt (az embrió fejlődésének 38-40. hete) a kihordott magzat 45-60 cm hosszú a súlya pedig 2,5-4 kg. Nála már működnek az ízlelő, tapintó és hőérzékelő receptorok, a halló- és látószerv még nem teljesen kifejlet.

Feladat: Különböző információforrást felhasználva tudjatok meg többet azokról a változásokról, amelyeken keresztülmegy az emberi embrió a terhesség ideje alatt (51.2. ábra).

Az embrionális fejlődést biológiailag aktív anyagok szabályozzák. A terhesség negyedik hetétől megindul az immunrendszer fejlődése, ezen belül elkezdődik a csecsemőmirigy (timusz) kialakulása; a kilencedik héten megkezdődik a gonadot-róp hormonok termelődése (melyek az ivarmirigyek működését szabályozzák); a 11-k héttől a vérben megtalálható a pajzsmirigy hormonja a -tiroxin; a 15-16. -k héten hirtelen megnő a növekedési hormon szintézise, a 26-k héten befejeződik a hipofízis kialakulás. A nyirokcsomók kialakulása a terhesség negyedik hónapjától kezdődik, de az antitest képzésének a képessége csak születés után jelenik meg. A magzat vérképző szerve eleinte a máj és a lép; a terhesség vége felé lesz a vérképzés fő szerve a vörös csontvelő.

Az embrió normális fejlődését biztosító feltételek. A terhesség ideje alatt nagyon fontos az orvosi felügyelet, hogy időben lehessen felismerni és korrigálni a fejlődési rendellenességet. Az ember embriója a környezet negatív hatásaira az embriogene-zis 7-8-k napján a legérzékenyebb, amikor beágyazódik az anyaméh falába (a fejlődés első kritikus szakasza). A második kritikus szakasz - az embrió fejlődésének 3-10-k hete, amely megegyezik a szervkezdemények formálódásával. Az utolsó két hónapban megnő a kockázata a koraszülésnek. A koraszülés esetén az újszülött folyamatos orvosi ellátást igényel, egy bizonyos időre őket inkubátorba helyezik (51.3. ábra).

Kritikus szakasznak nevezzük azt a fejlődési szakaszt, amikor a szervezet legérzékenyebb és a külső és belső hatások károsan hathatnak a fejlődésére és működésére.

A magzat megbetegedésének és fejlődési rendellenességének kialakulását, a terhesség normális lefolyásának állandó orvosi felügyeletével lehet megelőzni. A szükséges információt a magzat és a terhes anya vizsgálata alatt lehet megszerezni. A magzat közvetlen megfigyelésére gyakran használják az ultrahangos diagnosztikát, a mágneses rezonancia és számítógép tomográfiát. A genetikai rendellenességek és betegségek kimutatására biokémiai és citogenetikai vizsgálatokat végeznek (hozzatok fel példákat). Az anya véréből immunológiai és biokémiai módszerrel határozzák meg az antitestek fajtáját, hormonok mennyiségét, enzimeket, cukorszintet stb.

Reproduktív medicina. Néha a szülők, melyek szeretnének gyereket, de valami oknál fogva természetes úton nem tudnak teherbe esni vagy kihordani a gyereket (születési rendellenesség, átvészelt betegség, sérülés, egyebek miatt). Ebből a szituációból kiutat a reproduktív medicinái szakemberek mutathatnak.

Reproduktív medicina - az orvoslás azon ága, mely a meddőség diagnosztizálásával és gyógyításával, mesterséges megtermékenyítéssel stb. foglalkozik. Az erre szakosodott klinikákon a szakemberek korszerű berendezések segítségével derítik ki a meddőség okait és megpróbálják ezeket elhárítani. Ha egy nőnél olyan egészségügyi problémát diagnosztizálnak, ami miatt nem lehetséges a teherbeesés vagy a magzat kihordása, akkor felajánlják a mesterséges megtermékenyítés technológiáját (vagy a „lombik” megtermékenyítést) (51.4. ábra).

Amikor egy nő valamilyen oknál fogva nem képes kihordani leendő gyermekét, akkor ajánlják fel a bér anyaság lehetőségét. Ez egy kisegítő reprodukciós lehetőség, amikor egy nő önkéntesen vállalkozik arra, hogy teherbe essen, kihordjon és megszüljön egy biológiai értelemben idegen gyereket, melyet nevelésre átad más embereknek - a genetikai szülőknek (donoroknak).

Genetikai szülőknek Ukrajnában azokat a személyeket tekintik, akik házasságban élnek és ivarsejtjeiket használják fel a megtermékenyítéshez. Béranya-lehet minden felnőtt cselekvőképes nő, aki saját egészséges gyerekkel rendelkezik és nincsenek egészségügyi problémái. A béranya és a genetikai szülő közötti kapcsolatot törvényi szinten szabályozzák (Ukrajna családjogi kódexe „A reprodukciós segéd technológia alkalmazásának rendje” „A mesterséges megtermékenyítés és embrió beültetésének rendje” stb.).

Fogamzásgátlás. Az ember életében vannak olyan szakaszok, amikor a terhesség és a gyerekszülés ideiglenesen nemkívánatos (tanulás, hosszú kiküldetés, egyes betegségek stb.). Ekkor alkalmazzák a nem kívánt terhesség megelőzésére a fogamzásgátlást.

Fogamzásgátlás - a terhesség megelőzésére szolgáló eszközök és módszerek. Természetesen, megtermékenyítést megelőző eszközöket fogamzásgátlónak nevezzük. A fogamzásgátló módszereket feloszthatjuk mechanikusra (gumióvszer, pesszárium melyet a méhszájra helyeznek, egyebek) és

kémiaira (hormonális készítmények, amelyek a menstruációs ciklust szabályozzák).

1. Mit takar csira fejlődésének kritikus szakasza? 2. Mi az embrionális indukció jelensége? 3. Hogyan működnek együtt az embrió részei a fejlődésük során? 4. Milyen szakaszokra oszthatjuk az ember csírafejlődési szakaszát? Mi jellemző rá? 5.Hogyan előzhető meg a fejlődési rendellenességek és betegségek? 6. Mi célból végeznek mesterséges megtermékenyítést? 7. Milyen vívmányai vannak a reproduktív medicinának?

 

 

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij

 




^