Попередня сторінка: 34. A kémia és a civilizáció fejlődése
Наступна сторінка: 36. A „zöld” kémia
E téma tananyaga segít nektek:
ismeretet szerezni a légkör, a víz, a talaj vegyi szennyezésének fő forrásairól;
felmérni a kémia szerepét a környezetbe kerülő szennyező anyagok mennyiségének csökkentésében.
A környezet vegyi szennyezése. A XIX. század közepéig csak kevés technogén szennyező anyag került a környezetbe. A természet, mint egy óriási kémiai laboratórium, érkezett lebontani a szennyező anyagokat és helyreállítani az ökológiai egyensúlyt. A legszembetűnőbb változás az ember és környezete kiegyensúlyozott viszonyában az ipari forradalom időszakára tehető. Megnőtt a levegő, a víz, a talaj szennyezettsége, kipusztult sok növény- és állatfaj. A tudósok úgy vélik, hogy a bolygónkat „gyógyítani” kell: nem tüneti kezelés kell, hanem alapvető változás. Arra szólítanak fel, hogy az emberiség változtassa meg fogyasztói szemléletét a természeti erőforrásokkal kapcsolat-
ban, ne szennyezze környezetét, védje a természetet, őrizze meg az élővilág változatosságát az elkövetkező nemzedékek számára.
Az eddigi kémiai tanulmányaitok során már volt alkalmatok megbeszélni a környezetbe jutó szerves és szervetlen ipari szennyező anyagok problémáját, gépkocsi kipufogógázok, erőművek okozta szennyezés problémáját. Ismeritek a szmog jelenségét, a savas eső környezetalakító hatását. Ezeket jelentős mértékben az okozza, hogy magas a levegő CO, SO2, NO, NO2 tartalma, főként iparvidékeken és megapoliszokban, mivel ezeket a vegyületeket nagy mértékben gépkocsi kipufogógázok, ipari kémények füstjei tartalmazzák. Az oxigén témakörének tanulásánál szó volt az atmoszféra ózonpajzsának rongálódásáról, annak okairól és negatív következményeiről.
Ukrajnában évente átlagosan 6-7 millió tonna káros anyag kerül a légkörbe. Technogén kibocsátásokkal leginkább szennyezett városok zömmel Donyeck, Luhanszk és Dnyipropetrovszk megyékben találhatók. Mariupol és Krivij Rih városok ökológiai helyzetét rendkívül súlyosnak ítélik. Erősen szennyezik a környezetet a hőerőművek és kohászati üzemek, a nagyvárosokban pedig a gépkocsi-forgalom (Kijevben a szennyezés 90%-a a járművek számlájára írható). Az ipari szennyvizek legjobban a Dnyeper és a Sziverszkij Donyec folyók vizének minőségét rontják.
Érdekes
tudnivaló
Elsőként az 1970-es években tapasztaltak „ózonlyukat” az Antarktisz feletti sztratoszférában.
A légkörbe a benzinüzemű motorokban nem teljesen elégett üzemanyagok égéstermékei, a vegyi üzemek gáznemű szennyezőanyagai kerülnek. A szénhidrogének, fenolok, formaldehid, anilin és más szerves anyagok koncentrációja az ipari központok fölötti levegőben gyakran tízszerese vagy még többszöröse a törvényben megengedett értéknek. A meghibásodott hűtőberendezésekből, az aeroszolos flakonokból a légkörbe kerülő halogénezett szénhidrogének (freonok) - CCl3F, CHClF2, C2Cl2F4 rombolják az ózonréteget.
Jelentős szennyezésnek vannak kitéve a felszíni vizek is. A tengeri növény- és állatvilág, valamint a tenger melletti területek lakói sokat szenvednek a
kőolajszállító tankhajók és az olajfúrók baleseteitől. Évente a világóceánba átlagosan mintegy 10 millió tonna kőolaj ömlik. Ennek minden egyes tonnája, szétfolyva a vízfelszínen, több mint 12 km2 -es területet szennyez be, azaz vonja be a víz felszínét olajhártyával, s ezzel elszigeteU a vizet a légkörtől, felborítva ezzel az ökológiai egyensúlyt. A folyókat leginkább a kőolaj-feldolgozó üzemek és a szerves szintézissel - ide értve a halogénezett szénhidrogéneket, fenolokat és származékait, aromás vegyüle-teket, színezékeket - foglalkozó vállalatok szennyvizei szennyezik. A vízbe kerülő szerves anyagok oxidációjára elhasználódik a vízben oldott oxigén, melynek hiánya miatt elpusztulnak a halak (96. ábra). Az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedett a felszíni vizek (folyók, tavak, víztározók) szennyezése háztartási hulladékkal, műanyagokkal - elsősorban pillepalackokkal, polietilén zacskókkal. Károsan hatnak a folyók és tavak élővilágára a szintetikus mosószer-maradványok.
Érdekes
tudnivaló
Évente a talajba, folyókba és tavakba 4 millió tonna növényvédő szer kerül.
96. ábra
Halpusztulás
Az emberi tevékenységből származó talajszennyeződésnek számos forrása lehet: a műtrágya- és növényvédőszer-maradékok, kommunális szemét, építőanyagok, műanyagok, háztartási hulladékok.
A kémia és a környezetvédelem. A vegyészek nem nézik közömbösen a folyamatosan növekvő környezetszennyezés problémáját. Hatékony módszereket dolgoztak ki a gyárak által kibocsátott gázok csökkentésére, szennyvizeinek tisztítására, szilárd hulladékok feldolgozására (97. ábra). A módszerek többsége olyan
kémiai reakciókon alapul, amelyek a káros anyagokat az élővilág számára ártalmatlan vegyüle-tekké alakítja.
97. ábra
Újrahasznosítható anyagok jelzése
Ha az ipari létesítményből kikerülő szennyező anyag savas jellegű, akkor azt rendszerint mészszel vagy mészkővel (krétával) semlegesítik. A lúgos kémhatású szennyvizekbe kénsavoldatot juttatnak. Ez a legolcsóbban előállítható sav, a részvételével végbemenő reakciók termékei - a szulfátok rendszerint nem környezetkárosítók. Nagyon hatékony és gazdaságos a savas és a lúgos kémhatású szennyvizek egymással való összekeverése. A semlegesítéshez ebben az esetben nincs szükség kémiai reagensre. Olykor az ipari szennyvízből cserebomlási reakcióval kicsapatják a toxikus elemeket, amelyeket azután szűréssel különítik el. Az oxidáló hatású szennyező anyagokat redukáló szerekkel - kén(IV)-oxiddal, vas(II)-szulfáttal hatástalanítják; a redukáló anyagokat a levegő oxigénjével, ózonnal vagy más anyagokkal oxidálják.
• Javasoljatok valamilyen eljárást a réz-ionok kivonására a galvanizáló üzem szennyvizéből.
Korunkban a vegyészek olyan anyagok kidolgozásán fáradoznak, amelyek nem károsítják a természetet. Egyes anyagok tartósak, ellenálló-ak a környezeti hatásokkal szemben, míg más anyagok a természetben fokozatosan lebomla-nak, miközben a környezetre ártalmatlan vegyületek képződnek belőlük. A tudósok dolgoznak a különböző hulladékok feldolgozásának,
újrahasznosítása kérdésének megoldásán (98., 99. ábra).
Az ökológiai problémák kialakulása nem csak az ipar, a közlekedés, az energetika intenzív fejlődésének köszönhető, hanem az ökológiai ismeretek, ökológiai szemlélet hiánya azoknál az embereknél, akik a környezetszennyező üzemeket tervezik, építését engedélyezik, és a vállalatot irányítják.
A modem kémiának és a vegyipari technológiának olyan hatékony folyamatokon kell alapulniuk, amelyek biztonságosak az emberekre és a környezetre nézve. A vegyészek más szakemberekkel együtt jelentősen hozzájárulnak a Földünk „gyógyításához”, hogy megszűnjön a civilizáció környezetre kifejtett káros hatása.
Az emberiség az állandó fejlődés útját járja, de ennek a fenntartható fejlődés útjának kell lennie. Ezért minden államnak a következő feladatokra kell összpontosítania:
• a természeti erőforrások ésszerű felhasználása;
• a nyersanyag komplex feldolgozása;
• energiatakarékos technológiák bevezetése, megújuló energia felhasználása;
• az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése;
• a talajok termékenységének megőrzése és a természetes vizek szennyeződéstől való megóvása;
• az ipari és háztartási hulladékok hatékony feldolgozása.
ÖSSZEFOGLALÁS
A környezet vegyi szennyezése állandóan növekszik. A szennyezés fő forrása az ipar, az energetika, a közlekedés. A természetet nagymértékben szennyezik a háztartási hulladékok.
A kémikusok, a vegyészmérnökök módszereket dolgoznak ki az iparvállalatok gázkibocsátásának csökkentésére, a szennyvizek káros anyagoktól való megtisztítására, a különböző hulladékok feldolgozására.
Az emberiség előtt álló fő feladat - a civilizáció stabil fejlődésének és a természet védelmének biztosítása.
283. Gyakran hallani a vizek „nehézfém-szennyezéséről”. Hogyan értelmezitek ezt a kifejezést? Milyen részecskék okozzák ezt a típusú szennyeződést?
284. A háztartási hulladékokat megsemmisítésük előtt rendszerint szelektálják. Milyen vegyületeket és anyagokat érdemes szétválogatni, elkülöníteni? Hogyan lehet őket feldolgozni vagy újrahasznosítani?
285. Nevezzetek meg néhány káros anyagot, amelyek a gépkocsi kipufogó gázaiból jutnak a légkörbe.
286. Javasoljatok eljárást a levegőhöz hasonló összetételű ipari gázokból történő szennyeződések:
a) ammónia;
b) kénhidrogén vegyi úton történő kivonására.
287. A kén tömegrésze a pakura-mintában 1,28%. A 96% tömegrész H2S04-et tartalmazó kénsav milyen tömege nyerhető a hőerőműben 100 t pakura elégetése során képződött kén-oxidokból?
Ez a tankönyv anyaga Kémia a 11. osztály számára Pavlo Popéi
Наступна сторінка: 36. A „zöld” kémia