uabooks.top » Biológia » 12. A Szimbiózis és formái
Інформація про новину
  • Переглядів: 196
  • Дата: 4-06-2020, 18:57
4-06-2020, 18:57

12. A Szimbiózis és formái

Категорія: Biológia




Emlékezzetek, milyen környezetben élnek együtt az organizmusok!? Mi a koevolúció, a szimbiózis? Mik azok az etológiái adaptációk?

A szimbiózis és formái. A különböző fajú organizmusok együttélésének minden formáját szimbiózisnak (gör.: symbiosis - együttélés) nevezzük, magukat az együttélő orgazmusokat pedig szimbiontáknak. A szimbionták között kialakuló kapcsolatok lehetnek semlegesek vagy károsak az egyik számára és hasznosak a másik számára, vagy mindkettőnek hasznosak.

A szimbiózisnak az alapja lehet trofikus (táplálék) vagy térbeli kapcsolat (például az egyik faj a másik testfelületére tapad), gyakran mind a kettő. Szimbionták közötti kapcsolatok hosszantartó koevolúció eredménye, amely során mindkét faj alkalmazkodott a másikhoz. A szimbiózisnak négy fő formája van (12. 1. ábra).

Mutualizmus (lat.: mutuus — kölcsönös) - két különböző fajú organizmus kölcsönösen előnyös, egymástól függő együttélése. Egyes esetekben az ilyen szimbionták egyike sem képes élni a másik nélkül. Például, az egysejtű sokostoros állatok a fa maradványokkal táplálkozó rovarok tápcsatornájában (12. 2, 1, 2. ábra). A kisméretű Adamsia nembe tartozó tengerirózsák élhetnek magányosan, a nagyméretűek viszont csak remeterákok kagylóján (12. 2, 3. ábra). Ha mesterségesen szétválasztjuk a rákot és az ivarérett tengerirózsát, azok hamar elpusztul-

пак. A mutualizmusra jó példa a hüvelyesek gyökerén élő nitrogénmegkötő baktériumok kapcsolata a növénnyel (12. 2, 4. ábra).

A mutualista kapcsolatok jelentősége abban áll, hogy csökkenti a konkurenciát különösen az élőhelyért vagy a táplálékforrásért vívott küzdelemben.

Kommenzalizmus (lat.: com- - együtt és mensa - asztal, étkezde) - a szimbiózis egy formája, amelyben a partnerkapcsolat egyik tagja ráerőlteti a másikra (gazda-szervezetre) a saját külső környezethez való kapcsolatának szabályozását, de nem lép szoros kölcsönkapcsolatba vele (12. 3. ábra). A kommenzalizmus alapja lehet trofikus kapcsolat (a gazdaszervezet táplálék maradványainak vagy anyagcsere végtermékeinek elfogyasztása; kommenzalizmus ilyen formáját rátelepedésnek vagy epokiának is nevezzük), illetve a kommenzal megtelepedése a gazdaszervezet testfelszínén vagy belsejében, esetleg a rejtekhelyén (szünókia vagy beköltözés).

Együtt élve a gazdaszervezettel a kommenzál egyoldalúan hasznot hajt a kapcsolatból. A kommenzál hiánya a gazdaszervezetnek általában semleges. Érdekes példa kommenzalizmusra a hidasgyík és a vészmadár kölcsönös kapcsolata (12. 3, 1 - 3). Nappal a hidasgyíkok, amikor a madarak táplálékot keresnek, a rejtekhelyükön vannak. Ám este, amikor a madarak visszatérnek a fészkükre, a hidasgyíkok elhagyják rejtekhelyüket és táplálékot keresnek.

12. 2. ábra. Példák mutualizmusra: az eukariota egysejtű sokostorosok (1) megtelepedve a fával táplálkozó rovarokon (2), enzimet termelnek, amelyek nélkül a gazdaszervezetük nem volna képes megemészteni a táplálékot; 3 - az Adamsia nemhez tartozó tengerirózsák kizárólag a remeterák kagylóján képesek megélni, ami segíti a rákot az egyensúly megőrzésében; 4-а nitrogénmegkötő baktériumok és a hüvelyesek közötti szimbiózis.

A növények között példák a kommenzalizmusra az orchideák, amelyek trópusi

fák felszínein nőnek (12. 3, 4. ábra). Az ilyen növényeket epifitonoknak nevezzük (gör.: epi- - rajta és phyton — növény). A növényi gazdaszervezeteken való növekedés az epifitonok számára hasznos: a fényforráshoz közelebb hatásosabb a fotoszintézis. Ugyanakkor az orchideák túlzott elszaporodása bizonyos mértékben károsíthatja a fát. Ugyanígy károsíthatják a gazdaszervezetet az állati kommen-zálok, amelyek a gazdaszervezet felületén élnek (12. 3, 5. ábra).

Tehát, a kommenzalizmus esetében a szimbionták közötti kapcsolatok nem annyira szorosak, mint a mutualizmus esetén. Érdemes megjegyezni, hogy a kommenzál hiánya nem segíti a gazdaszervezet jobb alkalmazkodó képességét. A kommenzalizmus gyakran kialakul a neutralizmusból (fajok közötti olyan kapcsolatforma, amely egyik félre sem hat.

12. 3. ábra. Példák kommenzalizmusra: a hidasgyík (vagy tuatara) (1) együtt él a vészmadarakkal (2), nappal elfoglalja a fészküket; érdekes, hogy a hidasgyíknak jól fejlett a harmadik szeme (3), ami részt vesz az állat biológiai ritmusának a szinkronizációjában a napszakok változásainak megfelelően, az állat tájékozódásában és a hőszabályozás folyamatában; 4 — az orchideák megtelepedése a trópusi fák törzsén; 5-а tengerimakkok (a Rákokhoz tartoznak) megtelepedése a hosszúszárnyú bálna testén - ez általában kommenzalizmus, de egyes tengerimakk fajok (például a Coronula nem képviselői) (6) élősködőkké válhatnak.

12. 4. ábra. 1. Példák forézisre (vitetésre): a - az atkák szállítóeszközként használják a temetőbogarat, de nem táplálkoznak annak kárára; b - fonálférgek speciális pózban várják a rovarokat; c - fonálférgek a rovar testén. 2. Példák zoochoriára: a -a termés zamatos fala vonzza a madarakat; b - A száraz termések gyakran horogszerű kinövésekkel rendelkeznek, amelyek segítségével az állatokra kapaszkodnak

A kommenzalizmushoz tartozik a forézis és a zoochoria jelenség (12. 4. ábra). A forézis (gör.: pho-reo — vinni, hordozni) esetében az apró méretű állatfajok a nagyobbakat használják a terjeszkedéshez (12. 4, ábra). A zoochoria (gör.: zóon — állat és khoreo - terjed) - egyes növényi részek (pollenek, magok, termések) állatok általi terjesztésének jelensége (12. 4, 2. ábra).

Amenzalizmus - a fajok közötti biotikus kapcsolatforma, amikor az egyik elnyomja a másik tevékenységét miközben nem éri negatív visszahatás.

Erre a jelenségre lehet példa két orsóféreg-faj egyidejű megtelepedése a lovak vastagbelében: a lóorsófé-reg elnyomja a Delafondia orsóférget, de nem érzi magán annak negatív hatását (12. 5. ábra).

A kölcsönös kapcsolatok olyan formái, mint a parazita - gazdaszervezet, a kommenzál - gazda-szervezet vagy mutualista kapcsolatok a koevolúció során átalakulhatnak egymásba. Ismertek olyan esetek, amikor a paraziták és azok specifikus gazdaszervezetei közötti kapcsolatok később elvesztették kiéle-zettségüket, és átalakultak kommenzalizmussá. Például, a bendőmételyek között (Laposférgek törzse) vannak, amelyek az állatok beleiben élősködnek, mások a kérődzők bendőjében élő csillósokkal táplálkoznak miközben a gazdaszervezetnek nem ártanak.

Jegyezzétek meg!

A szimbiózis különböző formái dinamikus kategóriák, amelyek a koevolúció során átalakulhatnak egymásba.

Kulcsszavak és fogalmak

szimbiózis, szimbionták, mutualizmus, kommenzalizmus, forézis, amenzalizmus, neutra-lizmus.

1. Mi a szimbiózis? A szimbiózis milyen formáit ismeritek? 2. Hozzatok fel példákat organizmusok közötti mutualista kapcsolatokra! 3. A kommenzalizmus milyen formáit ismeritek? 4. Miért nem tekinthetjük a neutralizmust a szimbiózis egyik formájának? 5. Mi az amenzalizmus?

Hogyan használhatja az ember az amenzalizmus jelenségét az orvoslásban és az állatorvosi praxisban? Mire kell

ilyen esetekben odafigyelni?

 

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán

 





^