uabooks.top

Emlékezzetek mi az immunitás, milyen típusai és mechanizmusai vannak!? Mit tanulmányoz az immunológia? Mi az immunhiány? Mik azok a vektorok a génsebészetben? Mik azok a plazmidok?

Az immunkorrekció - az immunológia részterülete, amely az immunrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának módjait és módszereit vizsgálja. Megkülönböztetünk helyettesítő, immunszupresszáns és immunstimuláló immunkorrekciót (22. 1. ábra).

Az immunkorrekciós eljárások lehetnek specializáltak, vagyis közvetlenül az immunrendszerre hathatnak, vagy nem specializálódtak. A nem specializáltakhoz tartozik a normalizált életmód, a káros szokásoktól való tartózkodás, az érzelmi állapot stabilizálása. Az eljárások ezen csoportjához tartoznak az edzésterápiák, amelyek erősítik a szervezet nem specifikus ellenálló képességét a különböző negatív hatásokhoz, beleértve a stresszt is.

Az alkalmazott eljárásokról függően az immunkorrekció lehet: orvosi; fizikoterápiás; klimatikus; fizikai (a fizikai terhelés növeli az interferonok termelését). Az

orvosi immunkorrekció a legeredményesebb. Ez gyógyszerek segítségével -immunmodulátorok-kál - történik. Ezek különböző eredetűek lehetnek - növényi, bakteriális, állati, szintetikus. Ezeken kívül sok immunkorrekciós készítményt állítanak elő különböző biotechnológiai módszerekkel.

Helyettesítő immunkorrekciót alkalmaznak a súlyos immunhiányos állapotokban, az egész szervezetet érintő fertőzésekkor, illetve az immunrendszer patológiás folyamatai esetén. A helyettesítő immunkorrekciós készítményeket az ember véréből és sejtjeiből vonják ki, illetve a génsebészet segítségével hozzák létre.

A helyettesítő immunkorrekcióhoz tartozik a csontvelő, a csecsemőmirigy átültetése vagy az előzőleg aktivált immunsejtek páciensbe való bejuttatása. A jövő helyettesítő immunkorrekciója a génterápia, amely a humorális immunitást kódoló gének szervezetbe való juttatásán alapszik vírus és plazmid vektorok segítségével.

Immunterápia - az immunrendszer munkájának szabályozására irányuló gyógyítási eljárások, főként az immunrendszer struktúráinak és funkcióinak változásait normalizálják.

Immunszupresszáns terápia immunhiányos állapotot hoz létre, vagyis lényegesen növeli a fertőzések és a daganatok rizikóját. Az ilyen terápiát a beültetett szövetek és szervek kilökődése ellen alkalmazzák, illetve autoimmun és allergiás megbetegedések esetén. Az ilyen esetekben az orvosok alaposan elemzik magának a betegségnek és az immunhiányos állapot veszélyeinek valószínűségét.

Az immunstimulálás-1 olyan betegségek esetén használják, amelyek kifejlődésében szerepe van az immunrendszernek. Például, aktiválja az immunrendszert egyes fertőző betegségekkel szemben vakcinák segítségével, a passzív immunitást pedig vérszérumok és tisztított antitestek segítségével hozzák létre. Az immunstimuláns készítményeket növényekből (szibériai ginzeng, igazi édesgyökér, kúszómagnólia stb.) vagy baktériumokból (vakcinák, baktériumok sejtfala, probiotikumok), csecsemőmirigyből, lépből, vérből, csontvelőből vagy szintetikus úton hozzák létre.

Bizonyos immunstimuláló aktivitás jellemző a vitaminokra, az antioxidáns és prooxidáns készítményekre.

A rákos megbetegedések elleni forradalmi immunoterápiás módszert, mely során T-limfocitákat alkalmaznak, az amerikai immunológus J. Allison és a japán T. Honjo hozták létre.

Ezért 2018-ban megkapták az élettani és orvosi Nobel-díjat (22. 2. ábra). A módszer lényege abban áll, hogy a páciens immunrendszerét mobilizálják a rák elleni küzdelemben.

Vakcináció. Már tudjátok, hogy a másodlagos immunválaszon alapszik a fertőző betegségek elleni megelőzés - az oltás vagy vakcináció. Emlékezzetek: a vak-

cina - olyan készítmény, amely kémiailag vagy génsebészetileg előállított legyengített vagy elpusztított kórokozóból, anyagcsere végtermékéből vagy egyes antigénjeiből áll.

Vakcináció után a szervezetben olyan immunrendszeri változások zajlanak le, amelyek az igazi fertőzésekkor is, de a betegség tüneteinek megjelenése nélkül: kialakul a specifikus immunitás az adott kórokozóra. A főbb vakcinacsoportokat a 22. 1. ábrán találjátok.

A tartós immunitás létrehozása és fenntartása érdekében a legtöbb vakcinát érdemes nem egyszer bejuttatni a szervezetbe, vagyis periodikusan újra kell oltani felnőtt korban is. Például, a tetanusz és diftéria oltásokat érdemes 1 éves korig háromszor megismételni, majd 18 hónapos, 6 éves, 16 éves korban, ezután tízévente. A kanyaró és rubeola oltásokat 6 éves korban meg kell ismételni.

22.1. táblázat

Jegyezzétek meg!

Revakcináció - a védőoltás megismétlése bizonyos idő elteltével.

Jelenleg a védőoltás a leghatásosabb és a legolcsóbb módja a fertőző betegségekkel szembeni védekezésnek. Például, a tömeges védőoltás következtében teljesen eltűnt a fekete himlő (utolsó regisztrált megbetegedés 1977-ben Szomáliában volt), szemmel láthatóan csökkent poliomyelitis, más néven nagy gyermekbénulás (gyermekek bénulását okozó vírusos betegség). Éppen a tömeges védőoltás hozta létre az ún. populációs immunitást.

Jegyezzétek meg!.

A populációs (kollektív) immunitás - olyan hatás, amely zavarja a fertőzés terjedését a populációban, ha az egyének jelentős része rendelkezik saját, kórokozók elleni immunitással, ami közvetve megvédi az érzékeny egyedeket is (22. 3. ábra).

A kórokozó jelen van a külső környezetben vagy átkerülhet más populációkból, akkor a populációs immunitás létrehozásához a lakosság nem kevesebb mint 70 %-át kell beoltani. Ellenkező esetben járvány veszély áll fenn. Például, a védőoltásról való lemondás vezetett Nagy-Britanniában és Svédországban szamárköhögés járványhoz a XX. század végén. Vallási okokból a gyermekbénulás elleni védőoltásról való lemondás miatt Nigériában, Afganisztánban és Pakisztánban megnőtt a betegségben szenvedők aránya. Az itteni lakosok Európában való vándorlása járványhelyzetet okozott. Ukrajnában 2015-ben két gyermekbénulásos eset történt (először Európában volt 2010-ben). Számba-véve a lakosság kismértékű oltottságát, ez a helyzet fenyegető lehet. Katasztrofális a helyzet a kanyaróval is. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint Ukrajnában 2018 eleje óta 52 ezer embernél több, köztük 33 ezer gyermek betegedett meg.

Jó tudni

Az utóbbi időkben egyre több onkológia megbetegedés ellen készítenek oltásokat. A rákos sejtek felszínükön olyan fehérjéket tartalmaznak, amelyek nem jellemzőek a normális sejtekre - ezek a daganatos antigének. A megtisztított daganatos antigéneket fel lehet használni oltóanyagokként, amelyek stimulálják az immunrendszert.

Kulcsszavak és fogalmak

immunkorrekció, immunterápia, vakcinák, revakcináció, populációs (kollektív) immunitás.

1. Mi az immunkorrekció és az immunterápia? 2. Mi a vakcináció? 3. Milyen vakcinatípusokat ismertek? 4. Miért van szükség a tartós immunitás kialakításához revakcináció-ra? 5. Miért nem érdemes lemondani a védőoltásról? 6. Hova vezethet a populációs (kollektív) immunitás csökkenése?

Hogyan védi meg még az oltatlan embereket is a tömeges vakcináció?

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán