uabooks.top

Emlékezzetek, hogyan jelölik a mérgező anyagokat!? Mik azok a peszticidek, alkaloidok? Milyen paraziták tartoznak a férgekhez? Az ember milyen megbetegedéseit nevezzük fertőzőnek és invazívnak? Mi a biogeokémiai ciklus?

Kémiai szennyezés. A vegyi elemek és anyagok, amelyek elérnek egy bizonyos koncentrációt a környezetben toxikus hatást fejtenek ki, ezeket nevezzük toxikánsoknak. Az organizmusok által termelt mérgező vegyületek - a toxinok (például bakteriotoxinok (baktériumok termelik), mikotoxinok (gombák), zootoxi-nok (állatok)). Ezek általában veszélyesek az emberre, de bizonyos funkciót látnak el a természetben. (Gondolkodjatok el rajta, miért!)

Az ember által szintetizált anyagok, amelyek idegenek a bioszféra számára a xenobiotikumok (peszticidek, műtrágyák, mosószerek, festékek, üzemanyagok, gyógyszerek) nevet kapták. Ezek rendkívül lassan bomlanak le, nem vesznek részt a biogeokémiai ciklusokban, és ezért felhalmozódnak a környezetben. Xeno-biotikumok bekerülve a szervezetbe mérgezést, allergiás választ, anyagcsere problémákat, csökkent immunitást, mutagén hatást válthatnak ki. A toxikánsok kémai természetük szerint lehetnek szervetlenek (nehézfémek, radionuklidok) és szervesek (fenolok, kőolajtermékek, peszticidek, formaldehidek, benzpirén - az üzemanyag égésekor keletkezik).

Jó tudni

1956-ban a japán Minamata városában új idegrendszeri betegséget regisztráltak. A beteg emberek tünetei közé tartozott a mozgás, a beszédkészség, a látás és a hallás károsodása, egyes esetekben tudatkárosodás, bénulás és halál. A vizsgálatok megállapították, hogy a betegség okozói a Minamata-öbölbe jutó szervetlen higany vegyületek. A fenéklakó mikroorganizmusokban ezek a vegyületek átalakult mérgező szerves vegyületek, amelyek képesek felhalmozódni a szervezetben. Később ezek a vegyületek a táplálékláncon (főként a halon) keresztül bejutott az emberek szervezetébe. A Minamata-öböl higanyvegyületek-kel való szennyeződésének problémája máig nincs megoldva.

A peszticidek nehezen bonthatók le mikrobiológiailag, és egyértelmű toxikus tulajdonságokkal jellemezhetők (41. 1. ábra). Sok peszticid képes messzire eljutni a felhasználása helyszínétől. Például, az 1960-as években a DDT-t kimutatták az Antarktisz pingvinjeinek májában.

Manapság a legutóbbi generációs peszticideket használják, ezek a biológiai eredetű természetes vegyületek szintetikus analógjai. Az ilyen peszticideknél követelmény: a toxikus hatást csak az ember számára káros organizmusok szenvedjék, minimális környezetszennyezés és gyors lebomlás.

Rendszeres peszticidhasználat előidézi rezisztens kártevők megjelenését. Például, Costa Rica egyes járásaiban nem termelnek már gyapotot, mert a peszticid hatása ellen rezisztens kártevők irtására fordított összeg elkezdte meghaladni a termelés során keletkező hasznot. Fennmaradtak a peszticidekkel szennyezett, a további mezőgazdasági használatra alkalmatlan talajok.

Jó tudni

Rachel Louise Carson - ismert amerikai biológus, természetvédő, író. Kutatásainak egyik fő iránya volt a peszticidek (főként a DDT) környezetre gyakorolt káros hatásának vizsgálata. Ennek a problémának volt szentelve az egyik világszerte ismert könyve: a Néma tavasz (1962). Ez és más könyvei különböző országokban kiváltották az ökológiai mozgalmak fejlődését.

Biológiai környezetszennyezés - az ökoszisztémák számára idegen fajok megjelenése, vagy az új fajok megtelepedése és szaporodása szempontjából kedvező feltételek kialakítása. Ez a korábban létrejött biotikus kapcsolatok felborulását, a környezeti források kimerülését, a környezet új fajok anyagcsere végtermékei általi szennyezését okozhatja.

Bizonyos fajok tudatos vagy véletlen áttelepítését annak természetes areájá-ból új élőhelyre betelepítésnek vagy introdukcióndk (lat.: introductio -bevezetés, áttelepítés) nevezzük, magukat a fajokat pedig betelepített vagy int-rodukált fajoknak. A betelepített fajok adaptációjának folyamatát akklimati-zációnak nevezzük.

Gyakran a betelepített fajok versenyképesebbek, mint a helyiek (aboriginek), és képesek kiszorítani azokat megszokott biotópokból. Például, a háziméhet akklimatizálták Ausztráliában, és kiszorította a helyi fullánk nélküli fajt. Ezenkívül az akklimatizált fajok élősködői és kártevői szintén átjuthatnak az új helyre, kiváltva a helyi fajok tömeges pusztulását. Ezért mielőtt betelepít egy fajt, az ember kénytelen felbecsülni az ökoszisztéma aborigin fajaival való lehetséges kölcsönhatásait.

41. 3. ábra. Betelepített fajok: 1 - ürömlevelű parlagfű az karantén gyomnövényekhez tartozik; nemcsak a mezőgazdaság számára káros, de mivel allergén, ezért veszélyes az ember egészségére is: a parlagfű pollenje bejutva a lég-utakba váladékozást, nyálkahártya gyulladást, hőemelkedést vált ki; 2 - a méh veszélyes élősködője - ázsiai

méhatka

Véletlen betelepítés - fajok megtelepedése az új ökoszisztémákban, beleértve az elvadulást és a zárt helyről való megszökést. Erre példa Ukrajnában a medvetalp és a parlagfű (41. 3, 1. ábra), az állatok közül - a burgonyabogár, az öblöscsiga, a holland és a kínai gyapjasollós rákok stb. A betelepített fajok biológiai invázió jelenségét idézhetik elő - ami problémát okoz a helyi ökoszisztémáknak, gazdaságnak és az emberek egészségének (például az ázsiai méhatka (41. 3, 2. ábra) a XX. század 70-es éveiben Dél-Ázsiából került be Európa és Dél-Amerika országaiba; jelenleg (Ausztrália kivételével) gyakorlatilag mindenütt elterjedt, komoly károkat okozva a méhészetnek).

Jegyezzétek meg!.

Karantén fajoknak hívjuk azokat a fajokat, amelyek károsítják az ember egészségét és gazdaságát, hiányoznak az ország területéről vagy egyedszámukat speciális eljárásokkal behatárolják.

Néha bizonyos fajok betelepítésének következményeit más fajok betelepítésével szüntetik meg. így, amikor Ausztrália területére betelepítették a patásokat kiderült, hogy nincsenek ganajtúró bogarak, amelyek képesek a patások ürülékét feldolgozni. Ennek következtében a legelőket vastagon borította az ürülék, amiben tömegesen elszaporodtak a vérszívó rovarok. Ezért rendkívüli gyorsasággal betelepítették Észak-Afrikából ganajtúró bogarakat, amelyek 3 év alatt megújították Ausztrália ökológiai egyensúlyát.

A biológiai szennyezés egyik változata a mikrobiológiai szennyezés: az ilyen szennyezés kijuttatása a külső környezetbe (a vízbe, a légkörbe, a talajba, az élelmiszerekbe vagy a háztartási eszközökbe) és a mikroorganizmusok szaporodása, fertőző betegségekhez vagy az élelmiszerek megromlásához, az anyagok romlásához vezet.

1. Mi jellemző a kémiai szennyezésre? 2. Mi a közös és az eltérő a „toxikáns” és a „toxin”-fogalmak között? 3. Miért veszélyesek a xenobiotikumok a bioszférára? 4. Mit jelent a biológiai környezetszennyezés? 5. Milyen fajokat nevezünk invazívnak?

Milyen vizsgálatokat kell végezen az ember, hogy eldönthesse, betelepíthet-e egy fajt?

A tanár segítségével határozzák meg a vidéketek mérgező növény-, gomba- és állatfajait, és készítsetek bemutatót belőlük!

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán