uabooks.top » Biológia » 42. A környezet minőségének fogalma. A környezet-szennyezés kritériumai
Інформація про новину
  • Переглядів: 51
  • Дата: 4-06-2020, 19:33
4-06-2020, 19:33

42. A környezet minőségének fogalma. A környezet-szennyezés kritériumai

Категорія: Biológia




Emlékezzetek, milyen környezetszennyezés-típusokat ismertek! Mi a tűréshatár (a faj ökológiai valenciája)? Mi a következő ökológiai vizsgálati módszerek lényege: biotesztelés, bioindikáció és monitoring? Milyen fajokat nevezünk edifikátornak és dominánsnak?

A környezetminőség — az élőhely (természetes és mesterséges, illetve ant-ropogén hatás alatt álló) feltételeinek megfelelése az ember és más élőlények szükségleteinek. A környezet egyes komponensei paramétereinek beállítását, amelyek meghatározzák a környezet elfogadható és megengedhető összetétel- és tulajdonság-változásait, a környezetminőség normalizálásának nevezzük.

A környezetminőség normatívái. Az antropogén hatás természetétől függően hoznak létre a környezetre gyakorolt elfogadható hatásra vonatkozó normatívákat.

A környezetszennyező anyagok normatív határértékeivel fejezik ki a környezetszennyező anyagok egységnyi termelt produkcióra vonatkozó megengedhető mennyiségét. Ezeket a számításokat úgy végzik, hogy figyelembe veszik a környezetminőség egészségügyileg megengedett normatív értékeit.

Megengedett fizikai hatások (hőmennyiség, zajszennyezettségi szint, vibráció, ionizáló sugárzás, elektromágneses mezők) normatíváit megállapítják minden szennyező-forrásra vonatkozólag. Figyelembe veszik a többi lehetséges forrást is. Az egyetlen Ukrajnában érvényben lévő, erre vonatkozó normatíva a természetes vizekbe juttatott víz hőmérsékletének korlátozása (például, a hőerőművek és atomerőművek hűtővize).

A háztartási vagy ipari szilárd hulladékok képződésének normatívája - az egy egységre jutó hulladékmennyiség (a háztartás egy lakosára, 1 mkereskedelmi és raktárterület, vagy 11 termelt produktum) egységnyi idő alatt. A hulladékhasznosítást specializált cégek végzik (42. 1, 1. ábra). Ukrajnában sajnos még a hulladékhasznosítás fő módszere a speciális hulladéktárolókban történő tárolás (42.1, 2. ábra). A hulladékok csak csekély mennyiségét (kevesebb, mint 10 %-át), főként a fémeket, hasznosítják a valódi másodlagos feldolgozás során. Gondolkodjatok el rajta-, milyen szerepet játszhatna ennek a problémának a megoldásában a biotechnológia!

42. 1. ábra. A háztartási hulladék hasznosítása: 1 - specializált cégek az újrahasznosítás előtt válogatják a hulladékot; 2-А háztartási és ipari hulladékok feldolgozása hiányában létrejönnek a több tucatnyi méter vastag hulladéktárolók, amelyek hatalmas területeket

foglalnak el

A természetes környezet komponenseinek elvonásáról szóló normatívákat azért hozzák létre, hogy megóvják a természetes forrásokat, biztosítsák a természetes ökoszisztémák fenntartható működését, és megelőzzék azok degradációját. A természetes források közé tartoznak: a fölkéreg, a vizek, az erdők, a talajok, a hegységek, az állat- és növényvilág stb. A természeti források általános felhasználását törvényileg garantálják minden ukrán állampolgárnak a szükségletei kielégítésére, legyen az wellness, pihenés, anyagi, esztétikai stb.

A természeti források speciális felhasználása fizetett, a természetvédelmi törvények betartása mellett az állami hivataloktól engedéllyel rendelkező fizikai és jogi személyek végzik (cégek, intézmények, szervezetek, fizikai személyek - vállalkozók által) termelői vagy egyéb tevékenység kivitelezése céljából.

A megengedett antropogén terhelés normatívái megállapítják az összes antropogén forrásból származó környezetre gyakorolt hatás megengedett értékét egy adott területre (vízterületre) vonatkoztatva. Ennek előfeltétele a természetes ökoszisztémák stabil működésének és a biodiverzitás megóvásának biztosítása.

Egészségügyi normatívák - a kémiai anyagok és mikroorganizmusok koncentrációjának megengedett határértékei, vagy fizikai tényezők környezetre gyakorolt megengedett hatása, amelyek még nem váltanak ki káros hatást az ember és az elkövetkezendő nemzedékek egészségére.

Ökológiai normatívák határozzák meg a környezet paramétereinek megengedett változásait, amelyek meghaladása károsíthatja a természetes ökoszisztémák stabil működését. Az ökoszisztéma sok fajból áll, amelyek érzékenysége egyes tényezők hatására lényegesen eltérő. Ezért az ökológiai normatívákat azokra a fajokra számolják ki, amelyektől leginkább függ az ökoszisztéma fennmaradása (például az edifikátor fajok, a domináns fajok), és amelyek leginkább érzékenyek. (Hozzatok fel példákat!)

Jegyezzétek meg!

A természeti források ésszerű felhasználása előírja az anyag-körforgás és az energia-áramlás megújuló képességét, mind az egyes ökoszisztémákban, mind pedig a bioszféra egészében. Az életminőség koncepciójának fő feladata Az ember fizikai és pszichikai egészségének biztosítása, az ökológiailag tiszta élelmiszerek fogyasztásának növelése, a munka és a pihenés feltételeinek javítása.

A környezet minőség vizsgálatának módszerei. A környezet állapotának értékelése - az egyes paraméterek és mutatók kapott értékeinek összehasonlítása a normatív, átlagos, háttérértékekkel a környezetminőség vagy annak komponensei minőségének megalapításához. Eközben megállapítják a káros hatás küszöbértékét — azt a minimális hatást (az egyes anyagok minimális koncentrációját, az egyes fizikai tényezők minimális hatásintenzitását), amely következtében létrejövő változások túlhaladnak az élő fajok tűréshatárán, vagy emellett károsítják az ökoszisztémák stabilitását.

A káros hatás küszöbértéket gyakran biotesztelés segítségével állapítják meg. A tesztben különböző organizmusok laboratóriumi kultúráit használják fel: egyes mikroorganizmus, növény-, állatfajokat (42. 2. ábra). A tesztben résztvevők életfolyamatainak károsodása első vagy késleltetett jeleit valamely hatás bizonyos intenzitásakor a káros hatás küszöbértékének tartják.

Az ökológiai monitoring módszer — tudományosan alátámasztott megfigyelési és ellenőrzési rendszer, amely kutatja a külső környezet különböző szervező

dési szintű objektumainak állapotát és működését, és megbecsli a környezet jövőbeni állapotát (42. 3. ábra). A kapott eredményeket összehasonlítják a normatív értékekkel, és szakértői értékelést végeznek.

42. 3. ábra. Ökológiai monitoring a gyakorlatban: a kísérletvezetők periodikusan rögzítik a műszerek mutatóit, amelyek segítségével vizsgálják a környezet állapotát

Ukrajnában ökológiai monitoringot végeznek az 1991. évi „környezetvédelemről szóló” ukrajnai törvény előírásai értelmében.

A bioindikációnak az az alapja, hogy egyes fajok vagy társulások jelenléte vagy hiánya, egyedszámának változásai a környezeti feltételek sajátságos indikátoraiként szolgálnak. Biológiai indikátorokként alkalmazzák egyes fajok populációit, amelyek tűréshatára szűk intervallumú bizonyos ökológiai tényezők hatására (sztenobionta fajok - 42. 4. ábra).

Az ökológiai prognózis - a környezeti komponensek főbb paramétereinek jövőbeni bizonyos időintervallumra szóló megbecslése. Ezt úgy végzik, hogy az előző időszakra vonatkozó ökológiai paraméterek statisztikai elemzését alapul véve általánosítják az eredményeket.

42. 4. ábra. Bioindikátor fajok: 1 - juhsóska, ugyanúgy, mint a mezei zsurló a savanyú talajok bioindikátora; a talajlakók: a földigiliszta (2) és a szabadon élő páncélos atkák (3) a talaj termőképességének bioindikátorai lehetnek, bizonyos műtrágyák, peszticidek jelenlétére utalhat

1. Határozzátok meg a „környezetminőség” fogalmát! 2. Mi a biotesztelés módszerének alapja? Hogyan alkalmazzák a környezetminőség értékelésére? 3. A környezetminőség milyen egészségügyi és ökológiai normatíváit ismeritek? 4. Mi az ökológiai monitoring lényege? 5. Mi a bioindikációs módszerek alapja? Milyen bioindikátor-fajokat alkalmazhatnak a környezet állapotának megállapítására? 6. Mi a célja az ökológiai prognózisnak?

Milyen a jelentősége az ökológiai prognózisban a matematikai modellezésnek? Hozzatok fel példákat!

 

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán

 




^