Інформація про новину
  • Переглядів: 499
  • Дата: 4-06-2020, 19:36
4-06-2020, 19:36

46. A biodiverzitásra gyakorolt antropikus hatás

Категорія: Tankönyvek magyar » Biológia





Попередня сторінка:  45. Az antrópikus talajszennyezés fő forrásai, és következménye...
Наступна сторінка:   47. A jelenlegi biodiverzitás megőrzésének módjai

Emlékezzetek, mi a biodiverzitás!? Milyen kapcsolat van az ökoszisztémák biodiverzi-tása és stabilitása között? Mi a biocönotikus krízis? Mi a genom, genotípus és a génállomány? Milyen szennyezéstípusokat ismertek?

A biodiverzitás elv. Emlékezzetek: a biodiverzitás (ang.: biodiversity — biológiai sokféleség) - az élet minden megjelenési formájának sokfélesége, illetve a biológiai rendszerek szerveződésének összetettségi mutatója - komponenseiknek sokfélesége. Megkülönböztetjük genetikai (gének és jellegállapotok sokféleségét), faji (az ökoszisztémák fajainak sokféleségét), ökoszisztémás (az ökoszisztémák

sokféleségét egy területen) sokféleséget. A biodiverzitás a különböző szerveződési szintű biológiai rendszerek életképességének és stabilitásának legfontosabb mutatója.

A különböző ökológiai igényű fajok együttélése lehetőséget nyújt a társulásnak alkalmazkodni a külső hatásokhoz, amelyek lehetnek stresszhatások is. (Hozzatok fel példákat!) Biodiverzitás nő a pólusok felől haladva az egyenlítő felé (46. 1. ábra), és a tengeri éghajlattól a kontinentális felé; a biodiverzitás csökken azokban az ökoszisztémákban, amelyek stressz hatása alatt állnak.

A nagyobb faji sokféleséggel jellemezhető ökoszisztémáknak nagyobb esélye van a hosszabb fennmaradása, mint azoknak az ökoszisztémáknak, amelyek a faji sokfélesége csekély. (Gondolkodjatok el rajta, miért!?) Törődve egy biológiai rendszer (a populációtól a bioszféráig) biodiverzitásának megőrzésével, törődnünk kell a génállományának megóvásával is.

Jegyezzétek meg!

A biodiverzitás elv lényege az, hogy a biodiverzitás mértéke a biológiai rendszerek életképességét határozza meg egy fajon belül, az egyes ökoszisztémákban és a bioszféra egészében.

Ukrajna biodiverzitása. Ukrajna földrajzi feltételeinek sokfélesége kiváltja jelentős biodiverzitását. Az ország régiói három természetes zónán (vegyes erdő, erdős-sztyepp és sztyepp) területein fekszik, illetve két hegy vonulat található rajta (Kárpátok és a Krími-hegység). Területén keresztül vezet sok állatfaj vonulási útvonala (főként madaraké). Az ország területén több mint 70 000 faj fordul elő. Ukrajna állat- és növényvilága sok ritka, reliktum és endemikus fajt tartalmaz, amelyek védelmet igényelnek.

Feladat. Különböző információforrásokat felhasználva tudjátok meg az Ukrajna területén élő taxonómiai egységek számát! Készítsetek mini projekteket a különböző taxonokhoz tartozó fajok számáról, amelyek jellemzőek a vidéketekre!

A biodiverzitásra gyakorolt antropikus hatás. A bioszféra biodiverzitása nem állandó, folyamatosan változik. Már említettük, hogy az ökoszisztémák faji sokfélesége növekszik a fejlődés - szukcessziós folyamat során, a bioszféra egészét tekintve pedig az evolúció során. (.Emlékezzetek a divergencia mechanizmusaira!)

46. 2. ábra. A bolygónkról 1600 óta eltűnt egyes fajok: 1 - erszényes farkas (Tasmániaban élt, utolsó példánya 1936-ban pusztult el az ausztráliai Hobart város állatkertjében); 2 -Steller-tengeritehén (Tengeritehenek rendje; a Komodo (sziget) közelében élt, a Bering-ten-gerben; utolsó példányát 1768-ban pusztították el); 3 - a kínai tavi delfin (kínai édesvizi delfin; Kelet-Kína központi részeinek vizeiben élt; 2007-ben halt ki); 4 - mauritiusi dodó (dodó; a galambalakúak rendjéhez tartozó röpképtelen madár; a Mauritius szigeteken élt (Indiai óceán) a XVII. században pusztult ki); 5 - őstulok (utolsó példánya 1627-ben pusztult el a mai Lengyelország területén)

Bolygónk jelenkori biodiverzitását és a természetes ökoszisztémáinak stabil létezését az antropikus hatás fenyegeti. Fajok tűnnek el azok irtása, élőhelyük károsítása, a környezetszennyezés miatt. A mai biodiverzitás csökkenésének okai között szerepel a természeti források ésszerűtlen felhasználása, a Föld népességének megállíthatatlan növekedése, hogy nem akarjuk megérteni menynyire fontos a biodiverzitás a bioszféra fennmaradásában. Közvetlen kiirtás fenyegeti azokat a növény-, állat- és gombafajokat, amelyeknek ipari vagy esztétikai jelentősége van, felhasználják az orvoslásban stb.

Az ember irtja a saját, beszűkült szemszögéből „kártevő” fajokat. Például, Tasmánia kormánya, ahol az erszényes farkas utolsó populációja élt, úgy döntött, hogy ez a ragadozó jelentős károkat okoz az állattenyésztésben, és előidézte ennek a fajnak a kiirtását (46. 2, 1. ábra).

A tudósok számítása szerint 1600-tó1 a94 madárfaj és 164 alfaj tűnt el, 63 emlősfaj és 70 alfaj. Például, eltűnt az őstulok, a Steller-tengeritehén, az erszényes farkas, a remetegalamb (dodó), a tavi delfin (46. 2, 1-5. ábra). Jelenleg a kihalás szélén áll 25 000 növényfaj, 200 emlős faj, 250 madárfaj, több tízezer gerinctelen állatfaj. Veszélyeztetett helyzetben vannak a kollekciós értékű ritka fajok is (például bizonyos trópusi lepkék, puhatestűek).

1 1600-at nem véletlenül választották kiindulási pontnak. Ekkor jelentek meg a nö-vény-és állatfajok első leírásai, ugyanebben az időben kezdett erősödni az ember természetre gyakorolt hatása.

Jegyezzétek meg!

A természetben nem léteznek „káros” vagy „hasznos” fajok. Ezek a fogalmak egyes fajok az ember gazdaságára gyakorolt szerepét határozzák meg. A természetes ökoszisztémákban minden faj fontos résztvevő (például, az élősködők szabályozzák a gazdaszervezet populációinak egyedszámát, a ragadozók a zsákmányukét, a vérszívó rovarok lárvái táplálékbázisként szolgálnak sok hidrobionta számára).

Negatívan hat a biodiverzitásra az erdők intenzív irtása, aminek következtében tömegesen tűnnek el az állat- és növényfajok. Visszafordíthatatlan károsodást okoznak az ökoszisztémákban és a bioszférában a különböző típusú szennyezések (mechanikus, fizikai, kémiai, biológiai). Emlékezzetek, milyen kárt okoz a helyi ökoszisztémákban a rájuk nem jellemző fajok betelepítése, amelyek versenyképesebbek a helyi fajoknál.

Ha nem lassul a fajok kihalási tempója, a világ olyan biocönotikus krízissel kerülhet szembe, ami antropikus jellegű. Ennek elkerülése érdekében az embernek meg kell jegyezni:

• bármely faj unikális, és fontos szerepe van az ember számára;

• a biodiverzitás megőrzése - a források megőrzése, amelyek szükségesek a bolygónk génállományának megőrzése szempontjából;

• a bolygónk biodiverzitásának megőrzéséhez nem elég a kormányok és a társadalmi szervezetek egységes fellépése, de hatásos felvilágosító tevékenység is szükséges;

• az egyes területek és a bioszféra biodiverzitásának megőrzésére irányuló tevékenységeknek a tudományos alapokon létrehozott, nemzeti és nemzetközi előírásoknak megfelelően kell zajlania.

Kulcsszavak és fogalmak

1. Mi a biodiverzitás? Mi jellemző rá? 2. Mi a biodiverzitás elvének lényege? 3. Mivel jellemezhető Ukrajna biodiverzitása? 4. Miben nyilvánul meg az emberi tevékenység negatív hatása a bioszféra biodiverzitására?

Hogyan kell változnia az emberi hozzáállásnak a bioszféra biodiverzitásához annak érdekében, hogy elkerüljük a globális biocönotikus krízist?

Egyesüljetek csoportokba! Vizsgáljátok meg vidéketek biodi-verzitását, és készítsetek erről a témáról bemutatókat!

 

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán

 



Попередня сторінка:  45. Az antrópikus talajszennyezés fő forrásai, és következménye...
Наступна сторінка:   47. A jelenlegi biodiverzitás megőrzésének módjai



^