uabooks.top » Biológia » 54. Az organizmusok nemesítése: a genetikai sokféleség nyomában
Інформація про новину
  • Переглядів: 83
  • Дата: 4-06-2020, 19:41
4-06-2020, 19:41

54. Az organizmusok nemesítése: a genetikai sokféleség nyomában

Категорія: Biológia




Emlékezzetek mi a genetikai sokféleség!? Hogyan értékelik a populációk genetikai sokféleségét (heterogenitását)? Mik azok a genetikai markerek?

Már tudjátok, hogy a növény- vagy állatfajták genetikai sokfélesége vagy heterogenitása alacsonyabb, mint a természetben élőké. (Gondolkodjatok el rajta, miért!) Ennek megfelelően minden fajta rendelkezik bizonyos egyedi DNS-szekven-cia variáns készlettel (polimorf molekuláris markerekkel. Feladat: felhasználva az internetes forrásokat találjátok információkat a DNS ujjlenyomat módszerről!

A nemesítés fő módszere - a mesterséges szelekció - hatástalan a genetikailag homogén populációk esetében. Ezért a sikeres munka érdekében nemesítőknek szüksége van a kiinduló anyag genetikai sokféleségére. Az effektív növénynemesítésben a kiinduló anyag jelentőségéről szóló ismereteket a világszerte ismert genetikus és nemesítő M. I. Vavilov (54. 1. ábra) dolgozta ki. O hozta létre a világon elsőként az első „génbankot” - a kultúrnövények és vadon élő fajaik magvainak kollekcióját. A világot járva, az expedíciói során elemezve a világ növényi forrásait M. I. Vavilov megállapította a kultúrnövények 7 származási központját (lásd 54. 1. táblázat; 54. 2. ábra), ahol megfigyelhető a kultúrnövények és vadfajaik legnagyobb faji és fajta sokfélesége. Ezek a központok földrajzilag pontosan megegyeznek az ókori civilizációk központjaival.

A molekuláris genetika és a genetikai heterogenitás meghatározásának új módjai fejlődésével a nemesítés szembe került a kultúrnövények származási központjainak mennyiségi felülvizsgálatával. Például, néhány tudós szerint a dél-ázsiai trópusi központot három részre kell felosztani. Javasolják még egy központ hozzáadását - az ausztráliai, ahonnan az eukaliptusz, a kivi az új zélandi spenót és a len származik.

54. 1. táblázat

54. 2. ábra. A kultúrnövények származási központjai I - Dél-Ázsiai trópusi központ; II - Kelet-Ázsiai központ; III — Dél-Nyugat Ázsiai központ; IV - Földközi-tengeri központ; V - Abesszíniái központ; VI — Közép-Amerikai központ; VII - Dél-Amerikai központ

A háziállatok származási központjainak meghatározása (háziasítási központok) - nagyon összetett feladat. Mivel a jelenlegi háziállatok őseinek többsége már kihalt. Ezenkívül egy állatfajt egymástól függetlenül több helyszínen is háziasítottak. Ráadásul a népvándorlások ideje alatt az emberrel együtt vándorló háziállatok alkalmazkodtak az új feltételekhez, kereszteződtek a helyi vad rokon fajokkal, megváltoztak. Jelenleg 6 fő háziasítási központot különböztetnek meg, amelyek szintén az ókori civilizációk központjainak felelnek meg (54. 2 táblázat; 54. 3. ábra).

Érthető, hogy a kultúrnövények származási központjai és a háziasítási központok megegyeznek a genetikai heterogenitás központjaival, ahonnan hozzájuthatunk a nemesítéshez szükséges sokféle genetikai alapanyaghoz (54. 4. ábra). Ezenkívül, ahogy M. I. Vavilov megjegyezte, a háziasítási központokról és a növénykultúrák származási központjairól, a háziállatok és a kultúrnövények evolúciójáról szóló ismeretek lehetőséget nyújtanak figyelembe venni a létrehozásuk főbb momentumait, amikor folytatjuk a nemesítési munkát az új ökológiai klimatikus, termelési feltételek mellett. Felhasználva a kultúrnövények és a háziállatok értékes tulajdonságainak kialakulásáról szóló ismereteket a múltban, a nemesítő a jelenkorban kidolgozhat a fajták létrehozására és tökéletesítésére szolgáló konkrét lépéseket.

1. Miért van az, hogy a helyi kultúrnövény-fajták csekély fajtaközi genetikai heterogenitással rendelkeznek? 2. A kultúrnövények milyen származási központjait ismeritek'

3. Milyen kritériumok szerint lehet meghatározni, hogy bizonyos terület származási központja-e valamelyik fajnak? 4. Felhasználva a 54. 1. táblázat adatait nevezzük meg azoka a kultúrnövényeket, amelyek az újvilágból kerültek hozzánk és termesztik Ukrajnában

5. Miért nehéz megállapítani a háziasítási központokat? 6. Milyen gyakorlati jelentősége van a háziasítási központoknak és a kultúrnövények származási központjainak?

Hogyan lehet megállapítani a molekuláris markerek segítségével, hogy milyen genetikai vonalakat használtak fe

valamely fajta nemesítésekor?

 

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán

 




^