uabooks.top » Földrajz » 3. Mérések a topográfiai térképen
Інформація про новину
  • Переглядів: 184
  • Дата: 9-06-2020, 21:23
9-06-2020, 21:23

3. Mérések a topográfiai térképen

Категорія: Földrajz




EMLÉKEZZ VISSZA!

Mi a méretarány? Milyenek lehetnek a fajtái? Mi az irányszög?

Az irányszög és alkalmazása. Minden vonalnak a földfelszínen valamilyen iránya van egy adott szögben a kezdő vonaltól vagy iránytól véve fokokban kifejezve valamilyen koordináta-rendszerben. Az ilyen kezdő vonalat tájékozódási iránynak nevezik, amely a választott koordinátarendszertől függ. A földrajzi koordináták rendszerében ez a tényleges délkör iránya, a sík derékszögű koordináták rendszerében - abszcissza (X tengely) - az adott öv délkör tengelye. Ezeket a szögeket nevezik tájékozódásinak vagy irányszögnek.

A topográfiában két koordináta-rendszert (földrajzit és derékszögűt) használnak, ennek megfelelően az irányszögnek két változatát különböztetik meg. Az első - hálózati irányszögek, amelyeket a derékszögű koordináta-rendszer függőleges vonalai és a terepi irányvonalak alkotnak. A második - irányszögek (azimutok), amelyek a földrajzi háló vonalait és az objektumra irányuló vonalat alkotják.

A hálózati irányszögeket a térképen az óramutató járásával megegyező irányban haladva mérik 0°-tól 360°-ig a koordinátaháló függőleges vonalának északi iránya és az adott pont vagy objektumra irányuló vonal között. Az irányvonalak hálózati irányszögét többnyire a térkép vagy a mágneses irányszög (azimut) alapján határozzák meg.

Az azimut (irányszög) — szög a délkör és a megfigyelési pontból észlelt objektum irányvonalai között, amelyet fokokban határoznak meg 0°-tól 360°-ig. Mivel különbség van a Föld földrajzi és mágneses sarkai között, ezért az azimut lehet földrajzi (tényleges) vagy mágneses

használják az erdőben, a hegyvidékeken, a homoksivatagban való haladás esetén rossz látási viszonyok között (éjszaka, sűrű ködben), amikor a térkép tájolása a tereppel és tájékozódás alapján nehéz, esetenként lehetetlen. Az azimut segítségével határozzák meg a tengeren a hajók, valamint a repülőgépek haladási irányát is.

A terepen az azimut leolvasását az iránytű mutatójának (északi végének) iránya alapján végzik 0°-tól 360°-ig, másképpen mondva - ennek a pontnak a mágneses délkörétől számítva. Ha a tárgy a megfigyelőtől pontosan északi irányban helyezkedik el, az azimutja 0°, ha keletre - 90°, ha déli irányban - 180°, ha nyugatra - 270°. A megfigyelések idején az iránytű segítségével mérik a mágneses azimutot.

Mérések a topográfiai térképen a méretarány és a kilométerháló segítségével.

A topográfiai térképek segítségével elég pontosan ki lehet számítani a távolságokat a terepen. Az egyenes szakaszokat két pont között a topográfiai térképen vonalzóval és körzővel mérik. A vonalzóval mért távolságot átalakítják ténylegessé a méretarány segítségével, amely a térkép alsó kerete alatt található. A törtvonal hosszát (például, a vasútét) az egyenes szakaszok összegeként számolják ki. A görbe vonalak hosszának (például, folyók, határok, partvonalak) meghatározásához használhatjuk a kurviméter (görbületmérő) eszközt, amelynek mechanizmusa - mozgókerék és számtábla mutatóval.

A terület meghatározása. A földrajzi objektumok területének meghatározását a topográfiai térképen két módszerrel lehet végezni: geometriai módszerrel és milliméterháló segítségével. A mérendő területet geometriai módszerrel négyzetek, háromszögek, trapézok hálójára bontják, amelyek területét a megfelelő képletekkel számolják ki: ezeknek a területeknek összege adja az objektum területét a térképen. A területet milliméterháló felhasználásával is ki lehet számolni, amelyet átlátszó fóliára vagy papírra helyeznek. Az ilyen hálót ráhelyezik a térképre és megszámolják a négyzetmillimétereket. Ezután,

figyelembe véve a térkép méretarányát, könnyű meghatározni a területet.

Ha a térképen vagy a helyrajzon hiányzik a méretarány felirata, meg lehet azt határozni a kilométerháló segítségével. Az 1:10 0001:200 000 méretarányú topográfiai térképeken fel van tüntetve a kilométerháló, a helyrajzokra pedig rá van írva. A térkép méretarányának meghatározásához lemérik a távolságot a kilométerháló vonalai között és a kapott értéket elosztják a megfelelő távolsággal a terepen. A koordinátaháló vonalai közötti távolság megegyezik a kilométerek egész számával a terepen, és különböző méretei vannak a méretaránytól függően (3.1. táblázat).

Például, a topográfiai térképen a távolság a kilométerháló szomszédos vonalai között egyenlő 2 cm-rel, a terepen 2 km.

A térkép méretaránya = 2 cm (a térképen)/200 000 cm (a terepen) = 1:100 000.

A méretarányt meg lehet határozni az ismert távolságok alapján is, például az egyezményes jelek alapján, amelyek kilométeroszlopokat jelölnek az autóutakon.

Meghatározva közöttük a távolságot centiméterekben és kisebb matematikai számításokat végezve, meghatározzuk a térkép méretarányát.

A terep magasságának meghatározása. A topográfiai térképeken a domborzatot szintvonalakkal ábrázolják - ívelt, zárt vonalakkal, amelyek pontjainak magassága egyforma a tenger szintje fölött.

Ezeket a vonalakat úgy is lehet tekinteni, mint a terepi egyenlőtlenségek síkjainak metszéspontjait, amelyek párhuzamosak a tenger felszínével, ahonnan a magasságok

-

volságot a metszéssíkok felszíne között

metszési magasságnak nevezik (3.1. ábra).

Ismerve a szintvonalak tulajdonságait, meg lehet határozni a térkép alapján a különböző lejtőtípusok formáját is. A földfelszín bármelyik pontjának magasságát a topográfiai térképen meg lehet határozni a szintvonalak értéke alapján, mert a szintvonalak mentén a terep abszolút magassága nem változik. Az abszolút magasságokat feltüntetik a szintvonalakon, a dombok csúcsa mellett, valamint az objektumok mellett (például, utak szétágazásánál, kutaknál, források mellett). Ezért, ismerve az abszolút magasságot, könnyen meg lehet határozni bármelyik pont relatív magasságát a térképen. Ezenkívül, a folyók, a tavak, a víztározók partvonalán megjelölik a vízszintet, amely a vízfelszín abszolút magasságát mutatja abban a pontban.

A folyó lejtése és esése. Vízerőművek, víztározók, csatornák építése idején fontos ismerni a folyó lejtését és átlagos esését. A folyó lejtésének nevezik a forrásának magassági szintkülönbségét a torkolata fölött, amelyet méterekben fejeznek ki. A lejtés a folyó egyes szakaszain - a különbség két pont magassága között, amelyet bizonyos távolságon vesznek fel két pont között. A lejtés maximális nagyságai a hegyvidéki folyókra jellemzők, a legkisebbek a síkvidéki folyókra. A folyó lejtését a következő képlet alapján határozzák meg:

ahol hj a forrás magassága; h2 a torkolat magassága.

A folyó esésének

viszonyítva. A folyó esését a következő képlet alapján számolják ki:

ahol L a folyó lejtése, H a folyó hossza.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

hogyan lehet meghatározni a szintvonalak segítségével a domborzatformát és a lejtők irányát;

mikor lesz egyforma számértéke két szintvonalnak, amelyek egymás mellett helyezkednek el a térképen; mi a folyó lejtése és esése.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

1. Határozd meg, milyen távolság felel meg az egyenes szakasz 5,5 cm hosszának az 1:100 000 méretarányú térképen. Számítsd ki a távolságot a terepen, amely ugyanilyen távolságnak felel meg a térképen, melynek méretaránya: a) kétszer kisebb az 1:100 000 méretaránytól; b) négyszer nagyobb.

2. Figyeld meg a topográfiai helyszínrajz részletét:

Méretarány 1:25 000 (a szintvonalak közötti magasságkülönbség 3 méter)

a) határozd meg a terep abszolút magasságát (méterekben), ahol a szélmalom áll;

b) számold ki a folyó lejtését és esését a térképen (a folyó hossza 3 km);

c) határozd meg a folyó torkolatának abszolút magasságát;

d) állapítsd meg, látja-e az A pontban álló biciklis a gépkocsit, amelyik ebben az időben a hídon halad;

e) határozd meg az adott terep legmagasabb pontján álló megfigyelő szemszögéből a gyümölcsös kert azimutját;

f) számold ki a távolságot a terepen, ha a hídtól a gépkocsiút kereszteződéséig a földút távolsága 8 cm.

3. Határozd meg a térkép méretarányát, ha a távolság Ungvár és Kijev között 800 km, az útszakasz hossza, amely összeköti a két várost a térképen - 20 cm.

4. Számold ki, milyen hosszú a topográfiai térképen az autóút, amelynek hossza 52 km, ha a térkép méretaránya 1:1 000 000.

5. Határozd meg a szakasz hosszát, amely a kisebb oldalt ábrázolja, ha a szoba méretei 6,2 m és 8 m, a helyrajzon pedig a nagyobbik oldal 5 cm hosszú szakasszal lett ábrázolva.

6. Határozd meg, mennyi festéket kell felhasználni a padló festéséhez, amelynek méretei az 1:50 méretarányú helyrajzon 12 cm x 9,5 cm, azzal a feltétellel, hogy 1 mpadló festéséhez 230 g festéket használnak fel.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan

 





^