uabooks.top » Földrajz » 14. A légkör erőforrásai. az éghajlat változásai
Інформація про новину
  • Переглядів: 78
  • Дата: 9-06-2020, 21:44
9-06-2020, 21:44

14. A légkör erőforrásai. az éghajlat változásai

Категорія: Földrajz




EMLÉKEZZ VISSZA!

Mit neveznek erőforrásoknak?

Milyen kedvezőtlen éghajlati jelenségeket figyeltél meg személyesen?

Mi alakítja a légkör erőforrásait. Az atmoszféra gazdag éghajlati erőforrásokban, amelyekhez a napsugárzás, a pozitív hőmérsékletek összege, ami szükséges a növények vegetációs fejlődéséhez; a levegő páratartalma és a szélenergia tartozik. Felhasználásuktól függően energetikai, mezőgazdasági (agroklimatikus), rekreációs éghajlati erőforrásokat különböztetnek meg.

Az energetikai éghajlati erőforrások - a Nap és a szél ökológiailag tiszta és biztonságos energiája, amelyek az újrahasznosítható energiaforrásokhoz tartoznak.

A legperspektivikusabb a napenergetika, habár még nem érte el az igazi ipari felhasználás szintjét. Ez azzal magyarázható, hogy a modem naperőművek naplemente után csak 3-4 óráig tudnak energiát termelni, mindemellett az ilyen erőművek építése nagyon drága. Ellenben egyes országokban elegendő mennyiségű napenergiát már aktívan használnak villamos-áram termelésére.

Egyike a legrégebben ismert éghajlati energetikai erőforrásnak, amelyet ősidőktől felhasználnak, a szélenergia. A szél energiáját szélerőműveknél használják fel, amelyeket a

-

pok mennyisége erős szelekkel. Világelső a szélenergia hasznosításában Németország.

A mezőgazdasági (agroklimatikus) éghajlati erőforrások a levegő és a talaj hőmérséklete, valamint nedvességtartalmuk. Fontos mutató ebben az esetben az úgynevezett aktív léghőmérsékletek összege - hőmérsékletek összege egy időszak alatt, amikor az átlagos

-

rő-források mutatója és meghatározza a mezőgazdasági növénykultúrák beérési lehetőségét. Az időszak hossza aktív hőmérsékletekkel (vegetációs idő) szintén fontos összetevője az agroklimatikus erőforrásoknak.

Hatással van a mezőgazdasági növénykultúrák fejlődésére az úgynevezett nedvességi együttható is, amelyet az éves csapadékmennyiség és párolgás arányában számolnak ki, és rámutat az éghajlat szárazságára vagy nedvességére. Ha a nedvességi együttható nagyobb

egytől, az éghajlat nedves, ha kevesebb - száraz. Ha a csapadékmennyiség és a párolgás egyenlő, az együttható egyenlő nullával.

A legkedvezőbb körülmények a növénytermesztéshez azokon a vidékeken vannak, ahol

-

-

ponti vidékeit), ahol az aktív hőmérséklet összege 2000 °C-tól 4000 °C-ig terjed, ami lehetőséget teremt a gabonafélék többségének termesztéséhez. Az ilyen vidékeken vannak a búza fő vetésterületei.

Az aktív hőmérséklet 3000-4000 °С összege a trópusi és az egyenlítői éghajlatnál megengedi 2-3 termés betakarítását egy évben. Az egyenlítői övben a földművelést bonyolítja a túlzott nedvesség. Ilyen körülmények között a legfőbb növénykultúra a rizs. Azonban a trópusi éghajlat vidékeinek többsége szegényes csapadékban és a növények termesztéséhez szükség van öntözésre, ezért a földművelés itt csak a nagy tranzitfolyók völgyében fejlődik.

-

velés gyakorlatilag lehetetlen vagy nem előnyös.

A -

gárzás, tiszta levegő, ami biztosítja az ember normális közérzetét pihenése, gyógyulása és

-

-

ban a napenergia, a levegő és tengeri terápiák alkalmazása határozza meg. Fontos jelentősége van a rekreációs célú éghajlati körzetesítésnek, figyelembe véve a fő éghajlati erőforrásokat: a napsugárzás hosszát, a csapadékot és a csapadékhullás időmegoszlását, az év meleg és hideg időszakainak hőmérsékleti feltételeit, a veszélyes időjárási jelenségek előfordulását.

Az atmoszféra hatása a litoszférára. A levegőburok nagyon erős hatást gyakorol a litoszférára: például, a napenergia hatására aprózódás megy végbe - az ásványok és a kőzetek rombolódása a levegő hőmérsékletének hatására a teljes nap folyamán. A levegő hőmérsékletének nagy változásait nem bírják a leghatalmasabb hegységrendszerek sem; a kőzetek, amelyekből állnak, a felhevülés következtében kiterjednek, majd lehűléskor összehúzódnak. Kezdetben a sziklákból nagy darabok válnak le, amelyek darabjai gyakran a hegyek lejtőm csúszva sajátságos folyókat alkotnak. Az ilyen törmelék fokozatosan murvává, homokká és porrá alakul át.

A Föld felszínének fontos átalakítója a szél. Ott lehet megfigyelni a szél tevékenységének hatását, ahol a növényzet nem képez összefüggő takarót. A szilárd kőzetek kiemelkedéseit kimarva és csiszolva, a szél gyakran különböző furcsa alkotások szerzője, amelyek alakjuk

-

szecskákét, lyukakhoz hasonló üregeket hagyva a felszínén. Később az egész felaprózódott anyagot nagy távolságokra szállítja és lerakja, többek között homokhegyeket (dűnéket és barkáitokat) alkotva.

A negatív légköri jelenségek veszélyei. Néha a légkör azon tulajdonságai, amelyeket az ember már megszokta felhasználni erőforrásokként saját maga részére, átalakulnak váratlan, kezelhetetlen és veszélyes jelenségekké. Ezek katasztrofális jellegű légköri jelenségek, amelyek az emberek normális tevékenységének hirtelenszerű megbomlását idézik elő. Az ilyen jelenségek jellemzői: kiszámíthatatlanságuk és előrejelzésük lehetetlensége időben. A negatív légköri jelenség következményeit az áldozatok és a rombolás mértéke alapján értékelik, lakatlan vidékeken a természeti környezet sérülésének mértéke szerint. Például, a veszélyes meteorológiai jelenségekhez tartoznak: a trópusi ciklonok, a széllökések, a forgószelek, a zivatarok, az aszályok, a száraz szelek, a porviharok, a hóviharok, a kemény

fagyok, a forróság, a jégeső, az ónos eső, a sűrű köd stb.

Trópusi ciklonok a trópusi szélessége-

lőtt és nagy a szélsebességük - 100-170 km/h. A trópusi ciklonok 10-15 m és ennél magasabb hullámokat okoznak, jelentős

-

tős károkat okozni a szárazulaton. Gyakran

-

nők tevékenysége. A trópusi ciklonokat Délkelet-Azsiában tájfunnak nevezik, az

-

ai-óceánban ciklonnak, Ausztrália partvidékén willy-wilUes-nek.

Széllökések - a szél sebességének rövid-idejű, hirtelen növekedése esetenként elérheti a 30-70 m/sec sebességet, amit

-

tő meg, a széllökések mindent rombolnak útjukon.

-

lőtt képződnek. A forgószeleknek örvénylő oszlop kinézete van, alul és felül tölcsérszerű

-

- és a por-forgószelek a sivatagokban és a sztyeppéken képződnek és gyakran nem kötődnek a felhőkhöz. Az ilyen forgószelet

porördögnek tornádónak

ábra).

-

-

mészeti jelenségekhez tartoznak.

Aszály - olyan jelenség, amikor magas hőmérséklet mellett az év meleg időszakában

-

-

ben csökken vagy elpusztul.

-

nyában gyakran vezet a növények fonnyadásához és pusztulásához.

Porviharok - jelentős mennyiségű por és homok hosszantartó elhordása erős szél által. Tipikus jelenség a felszántott sztyeppéken, ami jelentős károkat okoz a mezőgazdaságnak. A porviharok színük és az elhordódott por összetétele szerint lehetnek feketék (a csemozjomok

-

kos agyag vasoxid szennyeződéssel) és fehérek (szoloncsákok elterjedésének vidékén).

Hóviharok - a hó széláltali hordása a földfelszín fölött, ami a látótávolság csökkenését idézi elő és zavarja a közlekedést.

Kemény fagyok - a levegő hőmérsékletének csökkenése -15 °С alá.

Forróság - a levegő hőmérsékletének emelkedése +30 °С fölé.

-

nülve vagy szabálytalan komplexumokban hullnak.

Onos eső — sűrű jégréteg, amely a földfelszínen alakul ki, valamint a tárgyakon eső vagy

-

lés normális munkáját, nagy kényelmetlenséget okoz a gyalogosoknak és a gépkocsivezetőknek (14.2. ábra).

-

mékeinek halmozódása (apró vízcseppek,

-

-

lőtt, a légkör földközeli rétegében. A köd a levegő zavarosságát idézi elő, csökken a látótávolság.

Meg kell jegyezni, hogy negatív légköri

-

lyen közel egy és ugyanazon időben vagy

-

-

tarok kísérik. A köd után jegesedés képződhet, a száraz szelek pedig gyakran aszály idején fordulnak elő.

Éghajlati változások a bolygónkon. Valamikor az éghajlat sokkal melegebb volt, mint most, viszont előfordultak nagyon hideg időszakaszok is. Az éghajlatváltozás fo okai lehetnek csillagászatiak, földrajziak és meteorológiaiak. Az emberi társadalom is jelentős mértékben hatással van a Föld éghajlati körülményeire: növelve a gazdasági szennyezőanyagok kibocsátását a légkörbe, az ember változtatja annak gázösszetételét. A különböző energiafélék nagy mennyiségének felhasználásával és azok szétszórásával a légtérben az ember megváltoztatja a légkör hőegyensúlyát.

A XX. század második felében az éghajlat legnagyobb változásai az utóbbi 100-150 évben mentek végbe, amelyeket a fokozatos globális felmelegedés jellemzett. Ennek következményei a gleccserek olvadása és a Világóceán szintjének emelkedése évente átlagosan 2 mm-rel.

Annak érdekében, hogy előrelássuk a hőmérséklet emelkedésének hatását az időjárásra

-

-

lat felmelegedését negatív meteorológiai jelenségek is kiprovokálhatják. Az árvizek, a szélörvények, a viharok száma a trópusi szélességeken jelentősen növekedhet, a mérsékelt övben pedig ellenkezőleg, csökkenhet.

Az atmoszféra szennyeződése. Az ember gazdasági tevékenysége nemcsak az éghajlat változásához vezethet, hanem a légkör szennyeződéséhez is. Jelenleg a légkör fő szennyeződési forrásaihoz tartozik a közlekedés (különösen a gépkocsik), az iparvállalatok, a különböző kemencék. A levegő szennyezettségét legélesebben a nagyvárosok és az ipari központok lakosai érzik. A magas portartalmú és a veszélyes gázokkal telített levegő csökkenti a szervezetek ellenálló-képességét, hörghurutot, tüdőgyulladást, asztmát és más légzésszervi betegséget idéz elő.

Éppen ezért fontos javítani a légkör levegőjének állapotán, ellenőrizni a szennyeződés szintjét. Ebből a célból az egész világon, többek között Ukrajnában is, speciális szolgálatok

-

-

nek a vállalatok munkájának ellenőrzésére, amelyek szennyező anyagokat bocsátanak ki. Ahhoz, hogy csökkenjen a káros anyagok kibocsátása a légkörbe, az ipari vállalatoknál por- és gáztisztító szűrőket alkalmaznak, tökéletesítik a termelési technológiákat.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

az éghajlati erőforrások - a napsugárzás, a pozitív hőmérséklet összege, amely szükséges a növények vegetációs fejlődéséhez, a levegő páratartalma és a szél energiája;

-

nergia és a szélenergia;

-

te, valamint a nedvességtartalmuk;

-

tó napsugárzás, a tiszta levegő, amely biztosítja az ember normális közérzetét pihenési, gyógyulási és betegségmegelőzési időszakában;

veszélyes meteorológiai jelenségek - katasztrofális jellegű légköri jelenségek,

-

zetnek;

az éghajlat jelenlegi változásai nyomon követhetők a felmelegedésben az egész Földön, amit elősegít az ember gazdasági tevékenysége.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

Az utóbbi öt évben Ukrajnában sikerült érezhető sikereket elérni a napenergetika fejlődése terén. 2016-ban 100 MW, 2017-ben 211 MW, 2018-ban várhatóan 400 MW termelnek majd. Összességében Ukrajnában 183 naperőmű (NEM) lett üzembe helyezve 698 MW kapacitással. Ukrajna csatlakozott az Európai Energiaközösséghez és kötelezettéget vállalt megemelni a megújuló energiaforrások részesedését az ország energiamérlegében 11 %-ig 2020-ig.

Le

--

óiban és miért érdemes elsősorban naperőműveket építeni?

KUTATÁSI FELADAT

-

sára.

2. Aszályok elleni tevékenység-rendszer saját vidékeden.

A HIDROSZFÉRA ÉS RENDSZEREI A FÖLDÖN

EZT TUDNI KELL, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK:

-

lis árvizek és villámáradások elterjedési vidékein;

kritikusan értékelni a gazdasági tevékenység következményeinek eredményeit és előrejelzéseit a Világóceánban;

------ - - -

hajlat és a szárazulat vizei között;

-

kulási okairól a világon.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan

 





^