uabooks.top

EMLÉKEZZ VISSZA!

Milyen fő mutatók jellemzik egyik vagy másik terület népességét? Mi hat a világ népességének a számára?

Mi a demográfiai politika?

A világ népességszámának változása. A világ népességének száma 2018 végére meghaladta a 7,6 milliárd főt. Összességében a világ népessége növekedik, viszont növekedési üteme nem mindig volt egyforma (20.1. ábra).

A népesség éves növekedése 2017-ben 1,2 % volt. Azonban ez a mutató jelentősen alacsonyabb, mint például a XX. században volt. Például, 1927-ben a Földön 2 milliárd ember élt, 30 év múlva, 1960-ban 3 milliárdot regisztráltak, a XX. század végén pedig már több mint 6 milliárdot.

A népességszám gyors növekedését a XX. században demográfiai robbanásnak nevezték el. 1995-ben a Föld lakossága 100 millió fővel növekedett. Ez a népesség legnagyobb növekedése az emberiség történelme folyamán. Hosszú ideig a népességszám többnyire a fejlődő országoknak köszönhetően növekedett.

Viszont az utóbbi években végzett népszámlálások adatai arról tanúskodnak, hogy a gyors növekedés fokozatosan megszűnik.

A népességszám elsősorban a természetes népességmozgás következtében változik, ami az élve születések, a halálozások és a természetes szaporulat folyamatainak összessége, amely biztosítja az emberi generációk reprodukcióját és helyettesítését. Az ENSZ adatai szerint csökken a világon a születések száma. Egyre több országban alacsonyabb a születések számának szintje, mint amennyi szükséges a népesség természetes megújulásához, amely közel 2,1 születést jelent egy nőre számítva.

2010-2016-ban a születésszámok szintje alacsonyabb volt a reprodukció szintjétől a világ 63 országában, amelyekre a világ népességének 46 %-a esik. Ebben a csoportban a világ 10 nagy népességszámú országa található: Kína, az USA, Brazília, Oroszország, Japán, Vietnam, Németország, Irán, Thaiföld és Nagy-Britannia.

A különbséget az élve születések és a halálozások száma között a népesség természetes szaporulatának nevezik, amit általában ezer fő népességre számlálnak (ezrelékben, %o) egy év alatt.

Attól függően, milyen folyamatok uralkodnak, a lakosság természetes növekedése vagy természetes csökkenése megy végbe. A demográfus-tudósok megkülönböztetnek kiterjesztett reprodukciótípust - a születésszámok meghaladják a halálozások számát (abszolút mutatókban és 1000 főre számolva is), tehát jellemző a pozitív természetes szaporulat, egyszerű reprodukciótípust - állandó a népességszám a közel egyforma születés- és halálozásszám eredményeként (az emberi generációk helyettesítéséhez vezet), valamint szűkített reprodukciótípust - a halálozásszámok meghaladják a születések számát, minek következtében a lakosságszám abszolút csökkenése (depopuláció) megy végbe.

A világ országaiban a születések és a halálozások mutatói indikátorai a szociális-gazdasági fejlődésnek. Például, a magas születésszám és az alacsony halálozásszám tanúskodhat a társadalmi jólétről. A születések rövididejű csökkenése és a halálozások növekedése - a gazdasági és a szociális krízis eredménye az országban. A népesség gyors növekedése a hosszú idejű tartós születésszámok eredményeként általában a gazdaság elmaradottságának következménye, mint a virágzásának. Ez demográfiai feszültséget idéz elő, túlzott nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra, munkahelyhiányt okoz, a későbbiekben pedig kivándorlási hullámot. A népesség természetes reprodukciójára hatással vannak még a vallási, az etnikai és a szociális szerkezetek, valamint a vidék ökológiai állapota.

A természetes népességmozgásban megkülönböztetnek még hagyományos (exten-zív) és modern (intenzív) népességi reprodukciótípust. A népesség hagyományos reprodukciótípusára jellemző a magas szabályozatlan születésszám és a magas halálozás, általában az egészségügy fejletlensége, az alacsony életszínvonal a háborúk, a járványok stb. miatt. Ezeknek a tényezőknek kölcsönhatása eredményeként a népességszám növekedésének általános szintje alacsony, a népesség szerkezetében a fiatalok részaránya uralkodik. Ez a típus jellemző a társadalom fejlődésének korai szakaszára.

A népesség reprodukciójának modern típusát az állam szociális-gazdasági fejlődése, az életszínvonal és annak minőségi emelkedése határozza meg, valamint a nők bevonása a gazdasági tevékenységbe stb. Ezek eredményeként gyorsan csökken a születések száma, csökken a halálozás szintje, jelentősen növekedik az átlagos élettartam és az idős emberek részaránya.

A demográfiai átmenet - történelmi áttérés a népesség hagyományos reprodukciótípusáról a modemre. A modem demográfiai átmenet a születések és halálozások számának gyors csökkenése, amelynek eredményeként a népesség reprodukciója az emberi generációk egyszerű cseréje által valósul meg. A gazdasági helyzettől függően minden ország a demográfiai átmenet négy fázisán (időszakán) megy át (20.2. ábra).

Az első fázisra ftWevaző a magas születésszám, a magas halálozás, a népesség alacsony természetes szaporulata.

A második fázist a magas születésszám különbözteti meg a többitől, viszont jelen van a csökkenésének tendenciája, a halálozások gyors csökkenése az egészségügy eredményei miatt, jellemző a magas és nagyon magas természetes szaporulat. A világ egyes régióiban és országaiban olyan tendencia van, hogy a születési ráta gyorsabban csökken a halálozási rátától, ennek következtében lelassul a szaporulat és a népesség elöregedése megy végbe.

A harmadik fázist a halálozások csökkenése jellemzi a népesség elöregedése miatt a születések lassú csökkenése mellett. Következésképpen, átmenet érezhető a népesség jelentéktelen reprodukciója felé, később pedig a csökkenés irányába.

A negyedik fázisnál a halálozások és a születések mutatói kiegyenlítődnek, a népesség növekedése leáll.

Ma a fejlődő országok a második-harmadik fázisban vannak, a fejlett országok a negyedik fázisban, sokuknál a halálozások meghaladták a születéseket és megfigyelhető jelenség a népesség depopulációja.

A gazdaságilag fejlett országok már befejezték a demográfiai átmenetet, a fejlődők pedig a másodikat fejezik be és áttérnek a harmadik fázisba, vagyis a demográfiai robbanás állapotából kilépnek és közelednek a demográfiai átmenet befejezéséhez.

FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP

Az ENSZ Titkárságának Gazdasági és Szociális Osztálya szerint a bolygó népességének száma, az alacsony születésszámok ellenére, tovább fog növekedni, évente átlagosan 83 millió fővel. Már2030-ra a világon egy milliárd fővel több lesz - 8,6 milliárd, többek között az élettartam növekedésének köszönhetően. Az átlagos élettartam a világon az utóbbi 10 év alatt 65-ről 69 évre emelkedett, a nőknél - 69-ről 73-ra. A tudósok előrejelzik, hogy 2050-re a bolygó népessége eléri a 9,8 milliárdot, 2100-ra pedig a 11,2 milliárd főt. Megjegyzik, hogy a legnépesebb ország továbbra is Kína és India marad. A tudósok azt állítják, hogy a leggyorsabb ütemben Nigéria népessége fog növekedni és 2050-re a harmadik helyre fog emelkedni a népességszám alapján.

A demográfiai politika különbözősége a népesség különböző reprodukciós tí-A demográfiai problémák megoldására az országok saját demográfiai politikát dolgoznak ki és hajtanak végre. Hagyományosan a demográfiai politikát az állam bizonyos tevékenységeként értik, amelynek célja a demográfiai mutatók és a reprodukció menetének megváltoztatása a népesség fejlődésében. Szélesebb értelmezésben - a demográfiai politika hatással van a népesség minőségi jellemzőire is, többek között az egészség állapotára, a gazdasági aktivitásra stb.

A demográfiai politika fő feladata azokban az országokban, ahol a népességszám csökken - a negatív tendencia leküzdése és a lakosság kiterjesztett reprodukciójának biztosítása. Például, a depopuláció veszélye arra kényszeríti a fejlett európai országok kormányait (Németország, Hollandia, Svédország), hogy több figyelmet fordítsanak a születések folyamatára mint a legfőbb tényezőre, amely meghatározza a lakosság reprodukciójának menetét. A demográfiai irányultságú programok között ezekben az országokban jelentős szerepet játszanak az állami segélyek a gyerekes családoknak, anyagi támogatások, a nők szociális védelmének formái, a gyerekvállalás elősegítése. Ahogy Franciaország tapasztalata mutatja, az ilyen programok bevezetése elősegíti a születésszám fenntartását a megfelelő szinten.

A másik probléma, amelyet ma megoldani készülnek a fejlett országok - a lakosság elöregedése. Ebből a célból az állami demográfiai politikát a lakosság belső tartalékainak felhasználására irányítják, minőségének javítására: a szellemi potenciálra, az egészséges és aktív élettevékenységre, és ennek rovására biztosítani az idős emberek hosszantartó gazdasági aktivitását. Ez csak egészségük és munkaképességük jó mutatóinak esetében lehetséges. Az elöregedő népességi probléma megoldása ilyen megközelítésének példája Japán, ahol speciális törvényt fogadtak el a politikáról az öregedő társadalomban. Ez a törvény szabályozza a foglalkoztatottság kérdését és a jövedelmeket azzal a céllal, hogy a társadalom minden tagja érvényesülni tudjon, és ha kívánja, lehetősége legyen dolgozni még idős korban is.

A jelentős népességgel és annak gyors növekedésével rendelkező országokban (India, Kína, Afrika és a Közel-Kelet országai) a demográfiai politika ellenkezőleg, a természetes szaporulat növekedési ütemének visszaszorítására irányul. Ezekben az országokban különböző állami programok működnek a gyerekek számának csökkentésére a családokban, amelyek a munkanélküliség emelkedésével, az erőforrások és az élelmiszerek hiányával, más szociális problémák kiéleződésével motiválódnak.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

általában a világ népességszáma növekedik, viszont növekedési üteme lassul; a népesség természetes mozgása - a születések, a halálozások és a természetes szaporulat folyamatainak összessége;

a népesség természetes szaporulata - különbség az élve születések és a halálozások száma között;

megkülönböztetik a népesség kiterjesztett, egyszerű és szűkített természetes reprodukcióját, valamint a hagyományosat és a modernt; a demográfiai átmenet - áttérés a népesség hagyományos reprodukciótípusáról a modern reprodukciótípusra, amely négy fázison megy át; a fejlett országok demográfiai politikája a születések ösztönzésére irányul, a fejlődő országokban ellenkezőleg, a csökkentésére.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

1. Felhasználva a világ mai statisztikai adatait, határozd meg a világ népességszámát, a születések és a halálozások számát, valamint a jelenlegi természetes szaporulatot.

2. Az atlasz A világ népességszáma térképe alapján határozd meg a régiót, ahol a legtöbb ország összpontosul nagy népességszámmal.

3. Az ENSZ adatai szerint a következő évtizedekben az egész világnépesség szaporulatának fele a világ 9 országára fog esni: India, Nigéria, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Pakisztán, Etiópia, Tanzánia, az USA, Uganda és Indonézia. Tehát, ma a világ sajátságos epicentruma a demográfiai robbanás terén Afrika és Ázsia.

Mi

európai országok? Tudnák-e a valószínű változások az említett országok demográfiai politikájában befolyásolni az előrejelzéseket?

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan