uabooks.top

EMLÉKEZZ VISSZA!

Mitől függ az ország lakosainak átlagos életkora? Férfiak vagy nők vannak többségben?

Mi a migráció?

Milyen okai vannak a migrációnak?

A világ népességének demográfiai szerkezetéhez tartozik a népesség kor- és nemi összetétele, a családi összetétel, valamint a házasságok és a válások. A népesség korösszetétele függ a születések, a halálozások és a természetes szaporulat mutatóitól. Ezért a népesség korösszetételének fő típusai általában megfelelnek reprodukciójuk típusának. A korszerkezetben a népesség három csoportját különböztetik meg: 0-15 évesek, 16-70 évesek, 70 évtől idősebbek.

A népesség korszerkezete a világ különböző országaiban eltér egymástól: például, a gyermekek és a serdülők (15 éves korig) részaránya a fejlődő országokban meghaladja a 30 %-ot (egyes országokban meghaladhatja a népességszám felét), az időskorú emberek részaránya a népesség össz-számában közel 10 %-ot tesz ki, viszont a fejlett országok többségében az időskorúak részaránya több mint 22 %, a fiatalkorúaké (15 évesig) pedig mindössze 14-15 % (21.1. ábra).

FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP.

A gazdaságilag fejlett országok népessége gyorsan öregedik, ami komoly

-

-

mint Japán az életkori krízis szélén áll. Például, az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ig az időskorú emberek száma megkétszereződik és eléri a 2,1 milliárd főt. Ma a világban 962 millió időskorú embert számlálnak. Európában már a népesség 25 %-át teszik ki, 33 év múlva pedig eléri a 35 %-ot. Globális

-

háromszorozódik - 137 millióról 2017-ben 425 millióra fog növekedni 2050-ig. Ily módon, 2100-ban a 80 év fölötti emberek száma hétszer nagyobb lesz, mint ma.

-

gon a férfiak többen vannak, mint a nők (többnyire Ázsia országainak rovására). A világ országainak közel felében a nők vannak többségben. Ez azzal magyarázható, hogy a nők átlagos élettartama öt-nyolc évvel hosszabb, mint a férfiaké. Egyes országokban a nők többségét a háborúkkal és a mai háborús konfliktusokkal magyarázzák, viszont újabb generációk megjelenésével a férfiak és a nők közötti arány fokozatosan csökken. A férfiak számbeli többsége a nők fölött azokban az országokban figyelhető meg, ahol a nők helyzete nehéz volt (korai házasságok, gyerekek korai és nagyszámú szülése), valamint azokban az országokban, ahol magas a férfi munkaerő-beáramlás. A férfiak legnagyobb számbeli többsége Indiára és Kínára jellemző.

A népesség nemi- és korszerkezetét korfákkal vagy demográfiai piramissal szemléltetik (21.2. ábra). A fejlődő országokra jellemző a magas születési ráta korfája, a fiatal korosztály magas, az időskorúak alacsony részaránya, valamint a rövid élettartam. A fejlett országokra olyan korfa jellemző, amelyen pontosan nyomon követhető a születésszámok

-

nya hosszú várható élettartam mellett. Összességében, a népességszám stabil marad vagy csökken.

A demográfiai családi-házassági szerkezetet a család alkotja, amelynek műkődési rendeltetése a lakosság reprodukciója és a családi generációk folytonossága. Megkülönböztetnek olyan családokat, ahol a gyerekeket mindkét vagy csak az egyik szülő neveli, egyszerű vagy összetett (kiterjesztett) családokat, nagy-, közepes és kiscsaládokat. A családok mai fejlődésének állapotára jellemző az egyszerű családok nagyobb elterjedése, amely szülőkből és gyermekekből tevődik össze. Ez annak köszönhető, hogy a fiatal családok erőfeszítéseket tesznek a szüleiktől való különélésre. A gazdaságilag fejlett országokra, a házas gyerekek szülőktől való szétválásán kívül, jellemző a nem házas felnőtt gyerekek kiválása a szülői környezetből (kiutazás tanulmányokra, munkára, gyakran más országba is). A tudósok számításai szerint ahhoz, hogy az előző generációk kicserélődjenek a következőkre, a családok felosztásának a gyermekek száma szerint ilyennek kell lenni: gyermektelen családok -4%, kevés gyerekszámmal - 11 %, közepes számú gyerekkel - 34 %, sokgyermekes - 51 %, más szóval, minden családnak átlagosan közel 2,6 gyereke legyen. Mindemellett, a kiterjesztett reprodukcióhoz a sokgyermekes családok részarányának meg kell haladnia a 60 %-ot.

A népesség mechanikus mozgása. A mechanikus népességmozgás - az emberek területi helyváltoztatása (migrációja), amelyet az állandó lakhelyváltoztatás és a munka keresése határoz meg. A népesség mechanikus mozgása a migrációs folyamatok következtében történik, amely hatással van az emberiség szociális-gazdasági életének különböző aspektusaira. A legfontosabb fogalmak, amelyek az emberek helyváltoztatásához kötődnek, a migránsok (személyek, akik megvalósítják a migrációt), az emigránsok (személyek, akik kiköltöztek az ország határain túlra) és az immigránsok (személyek, akik beköltöztek az országba). Ezenkívül más fogalom a migrációs szaldó (egyensúly) - a különbség a személyek száma között, akik az adott területre érkeztek és azon személyek száma között, akik elhagyták az adott területet ugyanazon idő alatt. Ez a mutató lehet pozitív vagy negatív, mert közvetlenül hat az ország népességszámára.

A migrációt sok jelző alapján különböztetik meg: például, az áramlás iránya alapján lehet belső és külső; az időtartam alapján - állandó, ideiglenes, szezonális, ingázó; a szervezési forma szerint - szervezett (irányított) és nem szervezett, önkéntes és kényszerített, legális és illegális. A külső migrációs szaldó közvetlenül hat az ország népességszámára. A belső migráció nincs hatással az ország általános népességszámára. A népesség tömeges külső vagy nemzetközi migrációja a társadalom egyik jellemző jelenségévé vált a XX. század második felében, mert sok formájában jelen van: munka-, családi-, rekreációs, turisztikai migráció stb.

Az okok, amelyek kényszerítik az embereket a helyváltoztatásra saját országukon belül vagy a határain túlra, gazdasági, politikai és természeti jellegűek. A fő ok a migrációk többségében gazdasági: az emberek jobb életkörülményeket keresnek, munkacélú kiutazás, újabb földek birtokbavétele, tudományos tevékenység stb. Következésképpen, a világon több mint 70 millió legális munkamigránst tartanak számon. A politikai migráció a háborúkkal, a népesség egyes szociális csoportjainak diszkriminációjával, a vallási csoportok elnyomásával, az államhatárok változásával kapcsolatos. Az emberek spontán helyváltoztatása negatív természeti folyamatok és jelenségek (vulkánkitörés, földrengés, árvíz, hurrikán stb.) hatására történik. A külső migráció üteme jelenleg jelentősen növekedik, nő a migránsok száma is.

A külső migráció következményei. A külső migrációnak nemcsak a fogadó országra nézve vannak következményei, hanem azok számára is, amelyek adják a migránsokat. A legérezhetőbb következmények szociálisak. Az emigráció egyrészt csökkenti a kínálatot a munkaerőpiacon, lehetőséget adva a kívánt munka és munkabér megszerzésére azoknak, akik maradnak, ami általában pozitív a munkanélküliség magas szintjénél és az alacsony szakképzettségű munkaerő emigrálásánál. Azonban a magas szakképzettségű szakemberek emigrálásának viszonyai között megfigyelhető a szociális-gazdasági fejlődés gyengülése és az ország tudományos-technikai fejlődésének lelassulása. Ezenkívül, az utóbbi esetben az állam elveszti a lehetőséget visszatéríteni kiadásait az emigránsok taníttatására és a képesítés megszerzésére.

A nemzetközi migráció fő folyamai a fejlődő országokból a gazdaságilag fejlett országokba irányulnak (21.3. ábra).

A XXI. században a régiók földrajza, amelyek befogadják a migránsokat (recipiens országok), hárompólusú: Európa, Eszak-Amerika (USA és Kanada) és Ázsia. Viszont a

-

ánia (16,8 %), Eszak-Amerika (14,2 %) és Európa (9,5 %) országaiban figyelhető meg, valamint Ázsia országaiban - a természeti erőforrások exportőreinél (Katar, EAE, Kuva-it), ahol a munkaerőmigránsok részaránya meghaladja a lakosság 50 %-át.

A fő régiók, ahonnan kivándorolnak a munkaerőmigránsok (donor országok): Európa (erre a régióra jellemző a munkaerők vándorlásának magas szintje az országok között),

-

zi migráció rovására) országai, valamint Afrika (az úgynevezett régiók közötti távoli migráció rovására). A legnagyobb munkaerő-ellátó Mexikó, ami az USA-hoz való közelségével magyarázható. Az emigrálás más élenjáró országai között található Oroszország, India és Kína is. Ukrajna a nemzetközi munkaerő-migráció donoraként az ötödik helyet foglalja el a világrangsorban.

A mechanikus népességmozgás hatása a lakosság reprodukciójára és újrael-A migrációs folyamatok és a migrációs politika nem csupán demográfiai kérdés, mert a migráció tényezői között elsősorban a gazdasági fejlődés és a munkaerő-piaci helyzet van. Azonban a migrációs mozgás hatással van a donor-országok és a recipiens-országok népessége demográfiai összetételének változására is, ezért a mig-

ens-országok általában a magas gazdasági fejlődés szintjével rendelkező országok, amelyek bizonyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Elméletileg a migrációs mozgás az az eszköz, amely elősegíthetné a demográfiai fejlődés két ország-típus közötti helyzet kiegyenlítődését. Azonban a gyakorlatban a tömeges migráció politikai jellegű éles problémák képződéséhez vezet, amelyek az etnikumok, a vallások, a kultúrák közötti kapcsolatokhoz kötődnek.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

a világ népességének demográfiai szerkezetéhez tartozik a lakosság korszerinti, nemi és családi összetétele;

a népesség korösszetétele a születésszám, a halálozások és a természetes szaporulat mutatóitól függ;

a férfiak és a nők aránya tükrözi a népesség nemi összetételét; a népesség mechanikus mozgásának megalapozói a migrációs folyamatok; a külső migráció üteme jelenleg jelentősen növekedik, nő a migránsok száma is; a külső migráció fő folyamai a fejlődő országokból a gazdaságilag fejlett országokba irányulnak.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

1. Prognosztizáld a népességszám, valamint a nemi- és korszerkezet változását a korfák elemzése alapján (21.2. ábra). Állapítsd meg, milyen korosztályban figyelhető meg a nők többsége. Magyarázd meg, miért. Szerinted milyen országok nemi- és korszerkezetét ábrázolják ezek a korfák.

2. F

meg a nemzetközi munkaerő-migráció előnyeit és hátrányait az országokban, amelyekben befogadják a migránsokat, és azokban az országokban, amelyeket munkát keresve elhagy a népesség.

3. A

tudják a születésszámok csökkenését, különösen Európában, viszont ez nem állítja meg a lakosság általános csökkenését. Lehet-e reálisnak tartani ezt az előrejelzést? A választ indokold meg.

GYAKORLATI MUNKA

7. A születések és halálozások mutatóinak, az országok népességének természetes és mechanikus szaporulatának kiszámítása a statisztikai adatok alapján.

KUTATÁS (választás szerint)

1. A népesség elöregedésének hatása az ország helyére a nemzetközi munkamegosztásban.

2. A világ sűrűn lakott régióinak munkaigényes termelései.

3. A világ sűrűn lakott régióinak ökológiai és szociális problémái.

A GLOBÁLIS GAZDASÁG

EZT TUDNI KELL, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK:

globális gazdaság és a hozzáadott érték információkat találni a gazdaság egyes szektorainak jelenlegi állapotáról; következtetéseket vonni le a világpiac változásáról a globalizáció időszakában;

zataiban;

colatába;

globális gazdaság és a hozzáadott érték láncolata fogalmakat.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan