Інформація про новину
  • Переглядів: 189
  • Дата: 19-06-2020, 04:48
19-06-2020, 04:48

WEÖRES SÁNDOR

Категорія: Tankönyvek magyar » Magyar irodalom





Попередня сторінка:  ILLYÉS GYULA
Наступна сторінка:   NAGY LÁSZLÓ

WEÖRES SÁNDOR

(1913-1989)

A XX. század legsokoldalúbb költői közé tartozik. Szinte minden lehetséges költői hangot, versformát magas színvonalon szólaltatott meg. Világképének kialakulására nagy hatással voltak a keleti filozófiák. Gazdag képzeletvilág, töp-

rengő bölcseleti hajlam jellemezte. Főként az emberi létezés általános kérdései érdekelték. Műveinek jelentős hányadával arra tanít bennünket, hogy egyszeri életünkön, szűkre szabott időnkön túl otthonra találjunk a végtelen teremtésben. Lírájában az általános és elvont humanisztikus eszme a legfőbb érték. Szerinte a költőnek nem kell beleszólni a világ dolgaiba, a szemlélődő magatartás, a megértés a lényeg. Elveti a hagyományos lírai ént, az egyértelmű lírai személyességet.

ÉLETÚTJA

Gyermekkora, iskolái • 1913. június 22-én született Szombathelyen, földbirtokos családban. Édesapja Weöres Sándor, hivatásos katonatiszt volt. Édesanyja, Blaskovich Mária oltotta fiába az irodalom szeretetét. Később így emlékezett édesanyjára a költő: Anyám négy nyelven olvasott és beszélt. Örült, hogy bennem is van kulturális érdeklődés. Anyámtól már hat-hét éves koromban olyan olvasmányokat kaptam, mint Shakespeare, Goethe, Madách, Csokonai.

Az elemi iskolát Pápán és Csöngén végezte. Édesapja komoly tudású gazdaembert akart faragni belőle, ezért a szombathelyi reáliskolába Íratta. Az első négy osztályt magántanulóként végezte 1927-ig. Az érettségit a soproni reáliskolában tette le magántanulóként. Ezután apja gazdaságában dolgozott csaknem másfél évig. 1933-ban a pécsi egyetem jogi karára iratkozott be, de hamarosan átváltott a bölcsészeire. 1938-ban A vers születése című értekezésével filozófiai doktorátust szerzett.

Felnőttkor • Az egyetem befejezése után előbb Pécsett volt könyvtáros, majd Székesfehérváron szabadművelődési felügyelő. 1941 és 1948 között munkatársa, társszerkesztője volt a Sorsunk című irodalmi folyóiratnak, amely Pécsett jelent meg. Szellemi fejlődésére nagy hatással volt a filozófus Hamvas Béla, aki az annyi borzalmat megélt modern ember erkölcsi és lelki épülésére egy sosem volt „őskori” kultúra ideálképét rajzolta meg. 1945 után Budapesten telepedett le. 1947-ben feleségül vette Károly Amy költőnőt. 1951-ig az Akadémiai Könyvtárban dolgozott. Ezután csak irodalmi munkásságából élt. 1989. január 23-án halt meg.

MUNKÁSSÁGA

Weöres Sándor gyermekzseniként tűnt fel a magyar irodalomban: tizennégy éves korában jelentek meg első versei, ekkor már kiforrott verskultúrával rendelkezett. Tizenöt évesen megismerkedett Kosztolányival, aki apai barátként bánt vele, majd Babitsosai, aki közölte verseit a Nyugatban és Kodály Zoltánnal, aki megzenésítette a tinédzser költő verseit.

Első verseskötete, a Hideg van 1934-ben jelent meg, s a könyvet a Baumgarten-kuratórium ezerpengős jutalomban részesítette. Ebből a pénzből észak-európai utazást tett. Közben dolgozott, írta verseit. 1935-

ben jelent meg A kő és az ember című kötete. Kivételes formakészségről tett tanúbizonyságot. A gondolatiság egyre nagyobb teret követel magának költészetében. 1938-ban jelent meg A teremtés dicsérete című verseskötete. Ugyanebben az évben jelentkezett drámai költeményével, a Theomachiával, majd 1939-ben Istár pokoljárásával, melyekben megpróbál egységes világképet adni a modern ember széttöredezett világképe helyett.

A 40-es évekre kialakult a költő világszemlélete is, melyre nagy hatással voltak a taoizmus és a buddhizmus. Egyik központi képzete volt a világ egysége. Az ember valamikor egységben élt a világgal, ez az egység azonban megbomlott. Az emberi világ rögeszmék és indulatok zűrzavara lett: Ha körülnézel, tilalom, kényszer, jelszó, zsibvásár, mákony, maszlag, propaganda, haszonlesés, törtetés, rémület, bizonytalanság. Az ember azonban saját személyisége mélyén megtalálhatja az élet helyett a létet, a látszat helyett a valóságot, a valóságot, a végsőt, amiben minden egy, minden azonos: Ha az igazságot akarod birtokolni ... önmagad mélyén kell rátalálnod.

taoizmus - ókori kínai filozófiai irányzat, amely szerint a természetes világrend törvénye minden körülmények között magától érvényesül, s amelyet a bölcs ember csak szemlél, cselekvésével nem avatkozik bele.

buddhizmus - az öt világvallás egyike. Alaptanítása szerint az egész élet szenvedés, s a szenvedés oka pedig az ember élethez való ragaszkodása; aki le tudja győzni ezt az életigenlést, megszabadul a szenvedéstől, eljut a Nirvánába, a tökéletes nyugalom állapotába.

Weöres Sándor abban látta a költészet szerepét, hogy a kor széthullott emberének felidézze, megmutassa az emberi teljességet. A verset az általános létkifejezés eszközének tartotta. Célja, hogy egységes világképet adjon. 1943-ban jelentkezett összetéveszthetetlen, önálló hangú kötetével, a Medúzával. Ez az időszak Weöres költészetében a fordulatot is jelentette. A belső tartalom kifejezésére zenei szerkesztést alkalmazott. A vers nem a gondolkodás menetét mintázza, hanem azt a benső tartalmat, amit a befelé forduló figyelem felfedez. E verstípus sajátszerűségét a motívumszövés, a felbukkanó, változó és visszatérő képtöredékek, ábraelemek egymásba fonódása és elrendeződése adja.

A Medúzától a 60-as évek végéig számíthatjuk Weöres Sándor nagy, érett pályaszakaszát. Lírájának bölcseleti hajlama az Elysium (1946) és A fogak tornáca (1947) című köteteiben mélyült el, ekkor vetette le végleg és végletes formában a látványfestő költészet kellékeit.

A sztálinizmus évei alatt nem publikálhatott, de a félrehúzódás idején sem tétlenkedett. 1957-ben jelentette meg életművét, A hallgatás tornya című összefoglaló kötetet. A kötet tartalmazza Weöres mítoszi ihletésű hosszúénekeit is. Ezekkel jelentős hatással volt a magyar költészet fejlődésére, Juhász Ferenc és Nagy László is merített ösztönzést belőlük. Az

ötvenes évek első felében Weöres sok verset ültetett át idegen nyelvből magyarra. Ez a fordítói tevékenység fokozta rendkívüli érzékenységét a stílusutánzás iránt.

Következő kötete, a Tűzkút 1964-ben jelent meg, amelyben már a kötetkompozíciónak is nagy jelentősége van. A Merülő Saturnus (1968) című kötet a játékos, a beleérző költő műve. Átmenetet mutat a következő költői korszakába. Két jelentős kötetéért 1970-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

1972-ben jelent meg Weöres szerepjátszó, alakváltoztató, stílusutánzó kísérleteinek összegző eredménye a Psyché című versesregény, amelyben egy XIX. századi képzeletbeli költőnő, Lónyai Erzsébet bőrébe bújva írta meg annak életművét. Az ezután megjelent kötetekben - Áthallások (1976), Harmincöt vers (1978), Ének a határtalanról (1980), Posta mesz-sziről (1984) - Weöres hangja egyszerűbb és közvetlenebb. Nagy érdeklődést keltett a középkortól a XX. századig kéziratban vagy kiadatlanul heverő, eddig ismeretlen költészeti szépségekből összeállított gyűjteménye, a Három veréb hat szemmel.

Költészetének legfőbb sajátosságai • Weöres költészetének legfőbb sajátosságai címszavakban:

• gyermeki játékosság, könnyedség,

• szürrealista képzettársítás,

• groteszk és abszurd képek,

• primitív és naiv művészet (népköltészet) kedvelése,

• mély íilozófusság,

• zeneiség.

A műfordító • Versein kívül műfordításai is több kötetet megtöltenek. Kiemelkednek kínai versfordításai: fordított a Dalok könyvéből (Si King), lefordította Az út és erény könyvét (Tao Te King). Tolmácsolta néhány kínai költő művét is, például Lao Ce, Po Csü Ji, valamint az angol és a francia költészet különösen bonyolult képi világú poétáit: Blake-et, Eliotot, Mallarmét.

Verset fordított az ukrán Sevcsenkótól, magyarra ültette a középkori grúz eposzt: Sota Rusztavelitől A tigrisbőrös lovagot, 1954-ben jelent meg.

Akik a világomat „megkoronázták”, azokat szeretem fordítani — nyilatkozta egy beszélgetés során.

1. Hogyan alakult a második világháború után a magyar irodalom? Kié volt a vezető szerep? 2. Sorold fel az ismertebb irodalmi lapokat! Ф 3. Nevezd meg Weöres Sándor életpályájának főbb állomásait!

4. Értékeld a költő munkásságának műfaji és formai gazdagságát! 5. A keleti filozófiák közül a taoizmus és a buddhizmus hatott Weöres Sándorra. Mi volt Weöres Sándor központi képzete? 6. Költészetét milyen sajátosságok jellemzik?

7. Milyen műfordításait ismered? 1

1. Készíts prezentációt Weöres Sándor életéből és munkásságából!

A TÁRS: KÁROLYI AMY

Keverd a szíved / napsugár közé, / készíts belőle / lángvirágot, / s aki a földön / mellén viseli / és hevét kibírja, / ő a párod.

Weöres Sándor: A társ

Weöres Sándornak több meghatározó kapcsolata kezdődött levelezéssel, így a nagy szerelem is. 1946-ban, a 33 éves Sándor elismert, számos kötet szerzője, könyvtáros, Babits, Kosztolányi barátja, az 1941-ig fennálló legendás lap, a Nyugat összesen 64 versét közölte. Mégis ő az, aki rajongó sorokat ír Károlyi Árnyhoz, akinek verseit kézhez kapta: Vigyázzon a tehetségére (...) legyen masszív, mint egy aranyból készült papnő!

A 33 éves Weöres Sándor és a 37 éves Károlyi Amy 1946-ban egy temetőben randevúztak először. Beszélgetés közben rájuk esteledett, a temető kapuját bezárták. Amikor reggel végre kiengedték őket, már tudták, hogy össze fognak házasodni. A házasság hírét Weöres barátai részéről nem fogadta osztatlan lelkesedés. Amikor férjhez mentem Sanyihoz, az valahogy az irodalmi életnek nem tetszett. Ariel meg Риск ne házasodjon meg, ugyan ki az, aki őt elkanyarta, ilyen hangulat volt - írta később Károlyi Amy. A feleségnek nem lehetett könnyű: nehéz egy olyan gyereklelkű felnőttel élni, aki a költészeten kívül semmit nem vesz komolyan. Árnyra maradtak az evilági dolgok, a mindennapi szükségletek biztosítása, a pénz beosztása, és persze a korlátok felállítása. Korlátokra szükség volt, hiszen Weöres szeretett inni, s Károlyi Amy egész későbbi életét meghatározta, hogy megóvja férjét az alkohollal való kalandoktól. Barátjuk, Lator László szerint ha nem jön Amy, Weöres Sándor az árokparton halt volna meg harmincvalahány éves korában.

A külvilág számára azonban továbbra is csak a Sanyikát őrző szigorú börtönőrnek látszott Amy. Megesett, hogy amikor elment otthonról, valóban férjére zárta az emeleti dolgozószoba ajtaját, nehogy Sanyika a kocsmában kössön ki. Gyermekük nem lehetett, de Amy elfogadta, hogy Sanyikéval nemcsak férjet, hanem gyereket is kapott, akinek minden reggel ki kellett készíteni a ruháját, és a haját is meg kellett fésülni. Mások ezt úgy értelmezték, hogy a költőnő rátelepszik férjére, és életének minden mozzanatát irányítani akarja. Szellemi kapcsolatuk azonban e felszíni dolgoknál sokkal kiegyensúlyozottabb volt, kölcsönösen hatottak egymás költészetére is: Ahelyett, hogy megrekedtem volna a saját vackomon, olyan irdatlan távolságokat jártam és száguldottam be, ahová

tán messzelátóval és hétmérföldes csizmával sem láthat, illetve juthat el az ember soha - mondta Amy. Házasságukat követően úgy tűnt, a költőpár „beérkezett”, egyenletesen felívelő pálya áll mindkettejük előtt. Árnynak, közel a negyvenhez, végre megjelent első kötete, Weöres verseiért pedig sorban álltak a legjobb folyóiratok. Egy évig sem tartott az idillikus állapot. 1948-ban dörgedelmes kritika jelent meg a Szabad Népben Weöres verseinek tűrhetetlen formalizmusáról. Tíz év szilenci-um következett, legfeljebb műfordításokkal és gyermekversekkel lehettek jelen az irodalmi életben. Egyéb műveiket az asztalfióknak írták, a megjelenés reménye nélkül.

Amikor 1988 végén a költő kórházba került, Amy is nagyon beteg volt már, de nem akart elszakadni férjétől. Mellette ült akkor is, amikor azt látta, hogy hirtelen mély ránc jelent meg Sándor szemöldökei között. Mi fáj, Sándor?— kérdezte. Felmegyek a magasságos egekbe, az fáj. Ezek voltak az utolsó szavaik egymáshoz, Weöres Sándor nem sokkal ezután kómába esett, és többé nem tért magához. Károlyi Amy még tizennégy évet élt. Élete végéig kereste a választ, nem lett volna-e jobb Sándornak, ha mégis nagyobb szabadságot hagy neki, hogy teljesebb életet élhessen. A választ maga Weöres adta meg A nő című versében. Sorai a férfiak életének értelméről kettejük kapcsolatát is jellemzik: Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér, / alkot s rombol, de igazán nem él / s csak akkor él — vagy tán csak élni látszik — / ha nők szeméből rá élet sugárzik.

Weöres egyszer Firenzében kissé spiccesen azt mondta asztaltársaságnak: Emlékeztek mit csinált Toldi a farkasokkal? Egyiket a másikkal verte agyon. Nekem két farkasom volt az életemben. Az egyik a szesz, a másik a nő. Azt hittem, hogyha megnősülök, az az egyik farkas, a szeszt, a másik farkast agyon tudom vele ütni. És nem sikerült.

Ezt Károlyi Amy is hallotta, akinek nagyon rosszul esett. Aztán másnap Weöres Sándor nem győzött az egyik lábáról a másikra állva bocsánatot kérni, hiszen egy igazi lovag tudott lenni. Házasságuk évében írta feleségének a Canzonet, ezt a szokatlanul komoly versét.

Canzone - feleségemnek

Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem, ó, hallgat még felőled benn a lélek, mely fátylat von köréd, szerelmesem, s még nem tudom, hogy néked mennyit érek, jósorsodat hozom, vagy tán halálom arany s gyémánt díszét, még nem tudom: új, mézes fájdalom indái közt nehéz utat találnom.

Csak azt tudom, hogy társra sose várt az én szívem s lettél egyszerre társa, elvéve tőle életet s halált,

hogy visszaadd másféle ragyogásra; hol bennem erdő volt: dúvad- s madár-had hazátlan csörtet villámtűz elől; és kunyhóm összedől, ha benne otthonod meg nem találtad.

Csak azt tudom, hogy hajlós testeden szinte öröktől ismerős a testem, fejemnek fészke ott a kebleden, s nem szégyen, ha előtted könnybe estem, semmit se titkolok s ős-ismerősen jársz vad, töretlen Tibet-tájamon, imbolygó szánalom, vagy éji égen csillagkérdező szem.

A megtépett ideg, e rossz kuvik, szemed nyugodt kék mécsét megtalálja; kicsinyke úrnő, térdedhez búvik s elszunnyad az érzékiség kutyája; és benn a Fénykirály, az örök ember, még hallgat, tán nem tudja szép neved, s nem mond ítéletet, így vár piros ruhában, szerelemben.

Rongyszőnyeg

A Medúza-kötetet a Rongyszőnyeg-c\\du.s 120 darabja zárja le, mely az alcím szerint dalokat, epigrammákat, ütempróbákat, vázlatokat, töredékeket tartalmaz. A kísérletező mondókák, ritmusgyakorlatok, gyermekversek - közös néven játékversek - önálló verstípust alkotnak Weöres költészetében. Megírásukra ösztönző hatással volt Kodály Zoltán, aki úgy támogatta a mellőzött költőt, hogy szöveget kért tőle dallamaihoz. Az Egybegyűjíötí írásokban már 160 versre gyarapszik a ciklus, azaz Weöres Sándor folyamatosan továbbírta a füzért. Ez a ciklus sokféle verset tartalmaz, népdalihletésű versektől kezdve találunk benne szonettet, epigrammát, szapphói verset is.

A játékversekben a hangzás az elsődleges, bár nem hiányzik belőlük a nyelvi jelentés sem. Ősi és eredendő játékösztön, emberi formálókedv hoz létre nyelvi alkotásokat. A versritmus által előhívott játékosság rokonságban van a zene érzelmi hatásával. Weöres Sándor ráérzett, hogy nyelvünk különösen alkalmas arra, hogy megszólaltassa az időmértékes és ütemhangsúlyos ritmusfajták mindegyikét, s ezeket együttesen is érvényre juttassa. A ciklus valamennyi versét áthatja a költő világszemlélete, az elmúlástól való félelem, a szerelem mellett a teljesség utáni vágyat is megszólaltatja. Érzéki benyomás és elvont gondolatiság eggyé válik a ciklusban.

Négy korái

I

Megszólal a kimondhatatlan de nem mondhatja ki önmagát Cselekszik a kezetlen de csak a te kezeddel megindul a lábatlan de csak a te lábaddal eszmél az esztelen de csak a te eszeddel virágba borul a virágtalan de csak a te virágoddal gyümölcsbe merül a gyümölcstelen de csak a te gyümölcsöddel adakozik az adhatatlan de csak a te adományoddal irgalmaz az irgalmatlan de csak a te irgalmaddal imádkozik az imátlan de csak a te imáddal fényes lesz a fénytelen de csak a te fényeddel Megszólal a kimondhatatlan de csak a te szívedben

II

Ha homlokban drágakő lakik drágakő lánggá emelkedik

Ha drágakőben láng lakik láng homlokká emelkedik

Ha lángban homlok lakik homlok drágakővé emelkedik

Ha drágakőben homlok lakik homlok lánggá emelkedik

Ha homlokban láng lakik láng drágakővé emelkedik

Ha lángban drágakő lakik drágakő homlokká emelkedik

III

Ha rátekintesz kedvesedre akit szeretsz: tán nem te vagy?

Ha koldus lép a küszöbödre akit kivetsz: tán nem te vagy?

Ki orrodért nyúl s orrát fogja és gúnyolod: tán nem te vagy?

A dal ajkad testtelen foglya és dúdolod: tán nem te vagy?

Fű, bárány, tigris, féreg, ember akit megölsz: tán nem te vagy?

Fű, bárány, tigris, féreg, ember aki legyőz: tán nem te vagy?

Bárki megy hóban akadozva s befedi tél: tán nem te vagy?

Jutsz üdvösségre, kárhozatra s aki ítél: tán nem te vagy?

IV

Nincs fülem többé, mégis beszélj

hozzám,

tökéletesen értelek.

Míg éltem, nem érthettelek, annyi vágyad, késed és sérülésed, annyi rögeszméd, persze nekem is: két bolond.

De most ha kérdezel, gömbölyű csöndem felel.

Segítőn átölel,

ne is hiányold a beszédet.

Ezernyi szóval mit adhatnék? magamét, nem tiédet.

Amit a műről tudnod kell

Keletkezése • Első és harmadik darabja 1952-ben, a második 1965-ben, a negyedik pedig 1967-ben íródott. A Merülő Saturnus című kő-

tetben kapott helyet. Műfaja Weöres Sándor megjelölésével csönd. A korái - zenei műfaj, protestáns egyházi népének, gregoriánének. Címe a zenei műfajt jelöli meg. Weöres Sándor közismerten kedvelte a zenei játékokat, s ezt verseiben a hangok, motívumok játékával, variálásával tudta érzékeltetni. A szövegek különböző viszonyok logikus ismétlődéséből, variációjából, kombinációjából épülnek fel.

Szerkezete • Korálonként elemezve:

I. KORÁL (1952). Az első vers logikailag képtelen állítások azonos szerkezeteinek sora. Ha nem tudjuk is, hogy a vers végül is odakanyarodik: Megszólal a kimondhatatlan / de csak a te szívedben, azért az egyre elvontabb, egyre rejtettebb tartalmú közlések iránya nemhogy homályosabbá válna, hanem egyre világosul.

Két-két sor alkot egy egységet, ezek ellentétes mellérendelő viszonyban vannak egymással. Ritmusukat a fosztóképzős főnevek és az utánuk következő sor azonos tövű főneveinek váltakozása adja. Az első és minden páratlan sor: állítmány-alany felépítésű, ezek között logikai ellentmondás van, képtelenséget fejez ki, paradoxon - mindig egyes szám harmadik személyű. A második és minden páros sor birtokos szerkezet, melyben a birtokos jelző mindig a te személyes névmás. E szerkezeti séma alól kivétel a legelső és legutolsó, formailag is elkülönülő versszak. A központozás hiánya a végtelenséget sugallja. Alakzatai, képei: szótőismétlés, ellentét, anafora, megszemélyesítés.

II. KORÁL (1965). A második vers jellegzetesen kombinatorikusköltemény. Szerkezetét teljes következetességgel meghatározzák a szóvariáció lehetőségei. A három elemből - homlok, drágakő, láng - pontosan hat strófát kombinál, mert a három elem sorrendjét hatféleképpen lehet variálni.

Feltételes alárendelő mondatokból áll minden versszak, melyekben előbb az alárendelt, majd a főmondat jelenik meg. A három elemet (homlok; drákakő, láng) a fény képzete köti össze.

1. vsz.: homlokban drágakő ? drágakő lánggá

2. vsz.: drágakőben láng ? láng homlokká

3. vsz.: lángban homlok ? homlok drágakővé

4. vsz.: drágakőben homlok ? homlok lánggá

5. vsz.: homlokban láng ? láng drágakővé

6. vsz.: lángban drágakő ? drágakő homlokká

így válik a vers végére körkörössé a szerkezet, az utolsó után ismét az első következne sorrendben. Alakzatai, képei: szóismétlés, anafora, megszemélyesítés.

III. KORÁL (1952). Ebben a koráiban egymást kizáró vagy kiegészítő páros viszonylatok sorakoznak. A refrénként visszatérő kérdés - tán nem te vagy? - arra sarkall, hogy énünk határain túl ismerjük fel a létezőkben a velünk közöset. Az indulattalan szeretetnek ez a feltétele.

Az előző versszakhoz hasonlóan feltételes alárendelő mondatokból épül fel. Ebben csupa kérdő mondat van. A viszonyok egymást kizáróak

vagy kiegészítőek. Mindegyik a megszólított egyes szám második személy azonosságát fejezi ki.

1. kedvesed - szeretsz - te

2. koldus - kivetsz -te

3. ki - gúnyolod - te

4. dal - dúdolod - te

5. fű, bárány, tigris, féreg - megölsz - te

6. fű - bárány - tigris - legyőz - te

7. bárki - befedi tél - te

8. te - ítél - te

Alakzatai, képei: anafora, szóismétlés, mondatismétlés, halmozás, megszemélyesítés, metonímia.

IV. KORÁL (1967). Az egész mű bonyolult formarendjének az értelmét az utolsó darab fejti meg, midőn az életen túl egybefogó gömbölyű csöndről beszél. Teljesen eltér az előző három verstől a szerkezete. Nem variáció, nem kombinatorika az alapja. Én-te viszonyok kifejezése a most-akkor ellentétében:

1. mondat: most

2. mondat: akkor, a múlt

3-5. mondat: most

Alakzatai, képei: ellentét, halmozás, megszemélyesítés.

Alapgondolata, üzenete • Mind a négy korái a világról, az énről, annak kapcsolatairól szól. Weöres Sándor kedvelt témája, eszköze jelenik meg a sorokban: megragadni a világ teljességét, s mindehhez kiváló eszköz az ismétlés számtalan formája. A variáció, kombináció az állandóságot, körforgást, az összefüggéseket mutatja be. Játék, az emberi elme különös játéka ez a négy vers. Irodalom, zene és matematika páratlan kombinációja.

1. Mikor írta Weöres Sándor Négy korái című művét? 2. Hogyan határozta meg műfaját maga a költő? 3. Elemezd a korálokat egyenként! 4. Melyik darab adja meg a mű értelmét? 5. Minek a kombinációja a Négy korái? Mi az üzenete?

ÖSSZEGZÉS • Weöres Sándor költészetét a sokszínűség, sokféleség, sokarcúság, a világ végtelen tarkaságának tükrözése jellemzi. Lírájának skálája rendkívül széles: egyszavas alkotásoktól, pár strófás játékversektől nagy lélegzetű költeményekig terjed. Önálló költői nyelvet teremtett, amely egyaránt alkalmas mitikus és filozofikus mondanivalók, valamint játékos érzések kifejezésére. Költészetét rendkívüli formagazdagság, tematikai sokszínűség jellemzi. A legkülönbözőbb szellemi hatásokat képes volt magába olvasztani, és azok segítségével kifejezni azt a költői hitet, hogy a világ valaha egységes egész lehetett. Költői feladatának tekintette, hogy ezt a hajdani teljességet a ma emberének felmutassa. Ezért fordult gyakran a mitológia és a keleti filozófiák felé, ezért törekszik egyéni létében is a teljesség megélésére, megismert és rendezett belső harmóniára a külvilág zűrzavarának ellenére.

Irodalomelméleti ismeret

Játékvers • A elnevezést a legújabb szakirodalomban Kenyeres Zoltán vezette be (1983) olyan művek megjelölésére, amelyek lényege a ritmusnak és a képeknek sajátos zeneiségben való eggyé olvadása. A ritmus igen változatos és általában szimultán jellegű. A játékvers megnevezést elsősorban Weöres Sándor egyes alkotásaira alkalmazza a szakirodalom (Valse tríste, A tündér, Őszi éjjel...).

Sajátos eszközei: felhasználja a ritmust, az ismétlődést, a dallamosságot, a nyelvben rejlő hasonlóságokat, a meglepetést keltő értelemmódosulásokat -így szinte az összes költői eszközt a maga javára fordíthatja. Szoros kapcsolatban van a formaművészettel.

A több szótagon összecsengő rímek komikus hatást keltenek. Ezek a következők: mozaikrím (kínrím), kecskerím, visszhang rím, csonka rím, kancsal rím.

Például Weöres Sándor arra a bravúrra volt képes, hogy egész verssorokat rímeltetett elejétől a végéig:

Aj, e nő-kebelű Lidi óta a Jenőke belül idióta, udvarolgat: 'jóba lepi sáiom, udvaron gatyába lep is álom.

 

 

Ez a anyag a magyar irodalom Debreceni tankönyvéből  a 11. osztály számára

 



Попередня сторінка:  ILLYÉS GYULA
Наступна сторінка:   NAGY LÁSZLÓ



^