Інформація про новину
  • Переглядів: 209
  • Дата: 19-06-2020, 04:53
19-06-2020, 04:53

JUHÁSZ FERENC

Категорія: Tankönyvek magyar » Magyar irodalom





Попередня сторінка:  SZEMELVÉNYEK A KORTÁRS MAGYAR IRODALOMBÓL
Наступна сторінка:   SZABÓ MAGDA

JUHÁSZ FERENC

(1928-2015)

A népies realizmus költőjeként indult 1947-ben, majd - szembenézve az 50-es évek elejének kiélezett társadalmi-művészi ellentmondásaival - nagyszabású szemléleti-poétikai forradalmat hajtott végre Nagy Lászlóval együtt. Az eredmény a látomásos-szimbo-likus-mítoszi verstípus és költészet. Kettejük közül Juhász Ferenc a kezdeményezőbb és kísérletezőbb alkat. Életműve mennyiségére nézve is igen terjedelmes, s egyetlen műben is kedveli a nagy formát.

ÉLETÚTJA

Gyermekkora, iskolái • 1928. augusztus 28-án született Bián, egy Budapest környéki magyar-sváb faluban. Apja, Juhász Ferenc kőműves volt, anyja Andresz Borbála, akinek a cseléd- és napszámos-sors jutott.

Az elemi iskola négy osztályát Bián végezte a római katolikus iskolában (1934-1938), polgári iskolába Bicskén járt (1938-1942), majd 1942

és 1946 között a budapesti Kossuth Lajos Kereskedelmi Középiskola tanulója. Érettségi után (1946 májusa) beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre magyar-szanszkrit szakra. A kollégiumban találkozott Szeverényi Erzsébettel, akit 1948. december 14-én feleségül vett. Felesége tanár és irodalomtörténész volt. Lányuk, Katalin 1951-ben született.

Az egyetemet az első félévi vizsgák után abbahagyta. Felesége szüleit 1948-ban kulákká nyilvánították, apósa a szegedi Csillag börtönbe került, s ott raboskodott 1955-ig.

Felnőttként • Juhász 1948-1949 között a Hunnia Filmgyár dramaturgjaként dolgozott. 1950-től a Magyar írószövetség választmányi és elnökségi tagja volt. Ezt követően költészete tartós támadások tárgya lett, s írókongresszusi felszólalása miatt is vádolták. Egyidejűleg családi életét is súlyos bajok kísérték: felesége hosszú depresszióba esett. Az irodalmi élet konfliktusai és magánéleti tragédiái mellett azonban sikereket is ért el mind a társadalmi, mind a művészeti életben.

1956 forradalmát és annak leverését Budapesten élte át. 1957-től egyre mélyebb depresszióba süllyedt, s kórházba került. 1960-ban a British Council meghívására három hetet Angliában töltött Kardos Tiborral és Köpeczi Bélával. Egész pályáját végigkísérik az utazások: járt a Szovjetunióban, Bécsben, Grazban, Varsóban, Párizsban, Finnországban, Zágrábban. 1977 tavaszán a Svéd Királyi Akadémia vendégeként három hetet tölt Svédországban, majd Kubába utazik egy kulturális kormány-küldöttség tagjaként. 1977-ben költői felolvasó körútra megy az Egyesült Államokba, eljut Indiába, Izraelbe és még nagyon sok helyre.

1978-ban feleségül vette dr. Kilián Katalin orvost. Házasságukból két leány születik: Eszter (1979) és Anna (1980).

1974 és 1991 között az Új írás című folyóirat főszerkesztője volt. 1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában.

2015. december 2-án 88 évesen érte a halál.

MUNKÁSSÁGA

Művészi célja • Juhász Ferenc művészi célja a mindenség újraértelmezése, újrafogalmazása. Ez vezeti el a hosszúvers sajátos, eposzi változatához. A lírában eddig jórészt hiányzó valóságrétegeket hódít meg a vegetatív-biológiai létezés, az élő anyag mindenfajta megjelenési formájával és felidézésével. Mindezt gazdag nyelvi kelléktárral valósítja meg (jelzőbokrok, szóösszetételek), beemeli a technika, a tudomány szókincsét a magyar költészetbe. Formailag általában szabad verset ír, a hangsúlyos verselés felfrissítésével, melybe időmértékes ritmusemlékek is belejátszanak. Újításai azonban nem egyöntetűen jelentenek mindig egyformán magas színvonalat, néha modorosságba keveredik, gyakoriak a klisék, a túlírt részek verseiben.

Hosszúverseinek tárgya • A hosszúversekben bontakozik ki az összetett költői világkép, amelyben az alkotó vállalja a magyar költő

sorsát, de egyúttal az emberiség költőjének is tudja magát. Emberiség és magyarság elszakíthatatlanul összetartoznak nála. Az emberiségben gondolkodás térben és időben a végtelenbe tágul: minden és mindenki, aki valaha élt, él vagy élni fog a világmindenség egészében, tárgya lehet ennek a költészetnek. A világ egészének megismerése és költői birtokbavételére törekszik. Ezért lát és láttat mindent a szöcskék és a sáskák szerveitől az emberen át a világűrig, a Föld ember előtti történelmétől egy elképzelt ember utáni történelemig. De a mindenség szerelmében az ember a központi, a káoszt is elrendező idő: Csak azt tudom, hogy ember vagyok, hínáros ösztönök / forró ős-mocsarából kikelt, halandó és örök, / emberré érdemesült sejt, lángban megtisztult tudat, / tudom, világ a dolgaid, s elrendezem a dolgomat, / ahogy kell, bátran, és ahogy neked kell világ... — írja A virágok hatalmában 1955-ben.

Legfontosabb mondandói a szabadság- és a halálélmény köré csoportosulnak. A Mit tehet a költő? című verspróza- és vallomásgyűjtemény bevezetőjében olvashatjuk: a költő nem tesz mást: csak tűzliliomot ültet a lét szívébe. Elmondja a világot és meg akarja változtatni a világot. A jóság küldötte ö. Az élet énekese és társa a halálnak. Énekel, amíg száját be nem tömi a föld. És mindenkinél jobban vágyódik a szabadságra és a szeretetre.

Művei • Első két verse, az Arany és az Ezüst a Diárium karácsonyi számában jelent meg. Első verseskönyvét, a Szárnyas csikót a Franklin Társulat adta ki 1949-ben, ugyanekkor - rejtve - Baumgarten-díjat kapott. 1950-ben A Sántha család című könyvéért József Attila-díjjal jutalmazták. 1951-ben Apám című verséért megkapta a Kossuth-díj ezüst fokozatát. 1954-ben megjelent korszakos eposza, A tékozló ország. 1955-56-ban a Simon István szerkesztette Új Hang vezető költője lett, olyan versekkel jelentkezett, mint A szarvassá változott fiú - Szarvas-ének címen.

1956 után magába zárkózik, önmagával küzd, több mint 5 éves hallgatás következik. A Harc a fehér báránnyal című kötet megjelenését 1965-ig nem engedélyezték, s a benne lévő egyik vers - a József Attila sírja - újra heves támadásokat váltott ki vele szemben. Ebben a kötetben az egzisztenciális problémákat az egész emberiségre vonatkozó érvénnyel szólaltatja meg. A látomások, a szimbólumok egy önálló költői mitolójgia rendszerébe épülnek. A szimbólumokban, mitologikus képekben az Elet és Halál örökös harca, a Szerelemnek a fehér báránnyal, a halál küldöttével való szüntelen viaskodása jelenik meg. A fehér bárány motívum rokonságban van a csodaszarvas-fiúval és a virágzó életfával: mindegyik az égbe emelkedés, a megváltás, egyszerre halál és az újjászületés jelképe. A költő felhasználja a szürrealizmus elemeit.

1965 után minden kötete időben megjelent a Szépirodalmi Könyvkiadónál, s 1978 és 1980 között összes verseinek gyűjteménye is napvilágot láthatott: Juhász Ferenc művei: 1. Versek és époszok, 2. Époszok és versek, 3. Versprózák.

Főbb kötetei: Szárnyas csikó (1949), Új versek (1951), Óda a repüléshez (1953), A tékozló ország (1954, költői eposz, hosszúvers), A virágok hatalma (1955), A tenyészet országa (1956 — gyűjteményes kötet), A Szent Tűzözön regéi (1969), A halottak királya (1970, hosszúvers), A megváltó aranykard (1973), Szerelmes hazatántorgás (1977), Csikóellés (1978), Remény a halálig (1983), A boldogság (1984), Halott feketerigó (1985, eposz), A csörgőkígyó hőszeme (1987), Fekete saskirály (1988, eposz), Krisztus levétele a keresztről (1993), Világtűz, Versek 1989—1994 (1994), Pupillák (1995), Pipacsok a pokol fölött (1996), A szenvedések édene (1998), Kozmosz-magány (1998).

1. Milyen kapcsolatban vannak Juhász Ferenccel az alábbi nevek: Bia, Bicske, Pest? 2. Mely folyóiratoknál, kiadóknál dolgozott Juhász Ferenc? 3. Melyek főbb kötetei? Sorold fel!

4. Mi Juhász Ferenc költői célja? Milyen költői eszközöket használt fel?

5. Mi Juhász Ferenc hosszúverseinek a tárgya?

Babonák napja, csütörtök: amikor a legnehezebb

(Részlet)

A harmadik napon a legnehezebb, a harmadikon.

Ácsorgók mélázva e kő-villany-szigeten: az Oktogonon.

Csütörtök este van.

Nem átkozom magam.

Nem siratom.

Kék, sárga, zöld, piros eső zuhog,

Lábamnál olaj-szivárvány-patakok és föltorlódott esőhólyagok.

Mint mozgékony-bőrű kaméleonok agyag-csipkekorsó szeme forog a nyüzsgő buborék-állatok vízhártya-szeme.

Csillámbársony-bőrük gyűrődik, mozog, színét cseréli szín után.

Egymáson másznak a piros-taréjú eső-gyíkok.

Ez a tér a virágzó kő-magány Galapagos-szigete.

Magam vagyok.

A tér, mint kivilágított óriáskerék forog, hajói: taxik, autóbuszok, villamosok, ablakai: a kirakatok,

ringyói: a födetlen ivarszervű gladióluszok.

Kék, sárga, zöld, piros eső zuhog.

Kiáltoznak az újságárusok.

Hallgatnak a virágárusok.

Fák, tetők, kémények fölé fémvázak emelik a csönd állatfényvirágait, az éj pillanat-lényeit, elektromosság-szörnyeit.

Szívem az égre feszítve látja sorsát: mint óriás szines agyvelő, villany-térkép vibrál fölöttem:

Magyarország. (...)

Amit a műről tudnod kell

Keletkezése • A vers a Harc a fehér báránnyal (1956-1965) című kötet Szerelmünk hattyúsorsa ciklusának szám szerint harmadik verse. Címe: szokatlan és meghökkentő. Alapélménye: a tér látványa, amely merész képekben húzódik végig. A patakzó eső visszaveri a világítótestek csillogását, sugárzó mozdulatlanságukat életre kelti. Valóságos szín- és fényzuhatag keletkezik így, tűz és víz együtteséből alakuló tűzijáték. Ez fogja meg a költőt, ez gyújtja fel a képzeletét.

Szerkezete • Bonyolult szerkezetű vers, változó hosszúságú strófákból áll.

A vers első sora meglepő: A harmadik napon a legnehezebb, a harmadikon. Ősi hiedelmek levegőjét árasztja, anélkül, hogy folytatódnék a gondolat, kibomlana a kép értelme. A következő sorban váratlanul a nagyváros kellős közepén vagyunk, esős, hirtelen leszállt estében. A vers elején megütött hang nyugtalansága fokozódik. A tér szimbolikus jelentőséget kap, mintegy a modern élet jelképes színterévé válik.

A nagyvárosi életforma, a felgyorsult élettempó azonban azt is magában rejti, hogy az ember a legnyüzsgőbb sokaságban érzi úgy, hogy magára maradt. A mindenségbe való beletartozást jobban fel tudja mérni, mint azokat a szálakat, amelyek a tágabb emberi közösséghez, a társadalomhoz kötik. A költő is ezzel az elidegenedettség-érzettel küzd, ennek feloldására törekszik. S ez okozza, hogy kezdettől fogva ellentétek feszülését sejtjük a versben. A fényözön csillogását érzékeltető képsorok után komor kinyilatkozásként ékelődik be egy-egy ilyen sor: Magam vagyok. Vagy egy kétségbeesett felkiáltás: Jaj, emberek! Sőt a magányérzet befurakodik magukba a képekbe is: Ez a tér a virágzó kő-magány / Galapagos-szigete.

A költő a nagyváros közepén kiismerhetetlen dzsungelben érzi magát. Dermesztő az egyedüllét érzete. A két közvetlenül emberekre utaló sor Kiáltoznak az újságárusok. / Hallgatnak a virágárusok csak ellenpontozza az állandóan jelenlévő színélményt {Kék, sárga, zöld, piros...), és

hangélményt kelt. A költő érzéseire inkább ez a - végtelen távolságot érzékeltető - kép jellemző: S az eső kristály-páfrányai alatt, / mint celo-fán-ősállatok / nylon-köpenyek, gumikabátok, / átlátszó műanyag-zsákok /zizegnek, zörögnek, izzanak. S a folytatás még fokozza az idegenséget: Gyíkbőrbe bújt asszonyok, / kígyóbőrbe bújt férfiak.

A magára maradt ember riadtan keres támaszt érzéseinek. Tudata mélyeibe nyúl, s a kora gyermekkor emlékeit hozza felszínre, a nagyszülőktől beletáplált hit boldog biztonságérzetét szeretné újjáélni. így válik érthetővé a vers címében és első sorában felcsendített babonamotívum szerepe. A ráolvasás és a könyörgés azonban csak a gyermekmesék rémeit riasztotta el. Az egyszer már önerejére ébredt ember, aki istent nevetve megtagadta tudása magasából hiába fordul a hit vigaszához: most már mindörökre tudásra van kárhoztatva. Ez a fájdalmas büszkeség, ez a tudatos felelősségvállalás is kezdettől fogva kíséri a vers menetét, makacsul visszatér, s mindig éppen a hangulati mélyponton, a hitkeresés kétségbeesett pillanataiban: Nem átkozom magam. / Nem siratom. / ...Én nem kiáltok, /nem mondok átkot. Az elhivatottság gondolatával viaskodik a vers: Szívem az égre feszítve látja sorsát:/mint óriás színes agyvelő, / villany-térkép vibrál fölöttem: / Magyarország. Ez tehát a felelősségvállalás tartalma.

Az ázottan, életre-szántan hazainduló költőben konok eltökéltséget érzünk: Mert tudom, hogy a sorsom a te sorsod. Benne van a hinni akarás, a gyötrő kétségek legyűrésének ígérete is.

Költői kifejezőeszközök • Juhász Ferenc képalkotása magán viseli a szürrealizmus szabad eszmetársításának nyomait. Elsőként a színek gazdag variációi hatnak ránk. Valóságos vezérmotívumként térnek visz-sza újra meg újra, mindig más elemekkel kapcsolódva. Előbb kék, sárga, zöld, piros eső zuhog, majd a fény a járókelőkre vetül át, akik kék, zöld, sárga, piros arccal tolonganak, hogy azután a további szerkezeti részekben magukra a neonreklámokra, a piros, sárga, zöld fényvonalakra és a piros, kék, zöld villany-gyökerekre figyeljünk. A befejezésben pedig ismét az első verzió színképeivel találkozunk. A képsorok mindenütt alárendelődnek a vers hangulatát hordozó színélménynek s a belőle kisarjadó gondolatnak. Az esőben kivirágzik a tető, a csönd is állatfényvirágokat növeszt, a hirdetések mimóza-levelekre és mélytengeri rózsa-állat fejére emlékeztetőén mozognak. A költő nem mindig bontja ki a hasonlatot, megmarad a metaforák szűkszavúságánál. így jönnek létre a kötőjeles szópárok, nemegyszer három-négy távoli fogalmat egymáshoz láncoló metaforabokrok: buborék-állatok, eső-gyíkok, pillanat-lények, elektromosság-szörnyek, celofán-ősállatok stb.

Alapgondolata, üzenete • Az ötvenes évek elejétől Juhász Ferenc döbbenve ismerte fel, hogy az elhivatottság nyomasztó felelősséget is jelent. Új tartalmat kap a költő és népe összetartozásának gondolata, nemcsak a sorsközösséget, hanem az azonosulást is kötelezőnek érezte. S egyben elengedhetetlennek tartotta a mélységbe való lemerülést, a

pokoljárást is ahhoz, hogy költőként teremtsen igazi rendet és harmóniát.

1. A vers címe szokatlan és meghökkentő. Mi jut eszedbe először elolvasásakor? 2. Mi a vers alapélménye? Mi ragadja meg a költő képzeletét? 3. Szerkezetileg hogyan épül a költemény? 4. A színek gazdag variációi hogyan hatnak ránk? Mi a vezérmotívum?

Ф 5. A képek szó- és kifejezőeszköz-készletét elsősorban a biológiai lét köréből kölcsönzi a költő. Hasonlítsd össze József Attila Óda című versét Juhász Ferenc versével! Miben hasonlítanak? 6. A babonás népi képzelet milyen szörnyállataival találkozhatunk a versben? Nevezd meg ezeket! 7. Milyen köznyelvi elemekkel találkozunk a versben?

Ш 8. Korunk emberére jellemző, hogy egységbe vonja mindazt, amit a világról tud, megpróbál összhangot teremteni bonyolult jelenségei közt, megtalálni helyét körükben. Juhász Ferenc képsoraiban napjaink gyorsuló tempója is benne rejlik. Bizonyítsd ezt!

ÖSSZEGZÉS • Juhász Ferenc indulását, egész pályáját és életművét határhelyzetek formálták. Nemcsak faluja kétnemzetiségű, hanem családja is félig magyar, félig sváb származású. Indulása a második világháborút követő koalíciós időkre esett, tehát költőként egy történelmi korforduló szülötte. Versei csak rövid ideig kapcsolódtak az örökölt népies eszményekhez, 1954 óta olyan egyéni alkotói világot alakított ki, amely a neoavantgárd kereteit ugyanúgy szétfeszítette, mint a posztmodern irodalmi poétikáját. Szociológiai képlete is határhelyzetre utal: a szegénységből emelkedett fel, de nem elégedik meg a maga szűkebb világának kifejezésével, hanem egyenjogúságra vágyik, amelynek záloga - egész életműve tanúsága szerint - az egyetemesség és kozmikus látás.

 

 

Ez a anyag a magyar irodalom Debreceni tankönyvéből  a 11. osztály számára

 



Попередня сторінка:  SZEMELVÉNYEK A KORTÁRS MAGYAR IRODALOMBÓL
Наступна сторінка:   SZABÓ MAGDA



^