Інформація про новину
  • Переглядів: 178
  • Дата: 19-06-2020, 04:54
19-06-2020, 04:54

SZABÓ MAGDA

Категорія: Tankönyvek magyar » Magyar irodalom





Попередня сторінка:  JUHÁSZ FERENC
Наступна сторінка:   A HATÁRON TÚLI MAGYAR IRODALOM RÖVID ÁTTEKINTÉSE

SZABÓ MAGDA

(1917-2007)

ÉLETÚTJA

Gyermekkora, iskolái • 1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben szülővárosában tette le, majd 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat.

Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak.

2018 nyarán Szabó Magda hagyatékának kezelője fényképválogatás közben rátalált egy fehér dossziéra, s abban két szürke kockás borítójú füzetre. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó. A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte prózai formába. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrázolókészségét. A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés, mert egészen eddig mindenki úgy tudta, hogy Szabó Magda költőként indult, prózai művei pedig csak az 50-es években születtek. A kéziratból azonban egyértelműen kiderül, hogy már korábban is kísérletezett regényírással.

Házassága • 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913-1982) íróval. Ennek emlékeit Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írja meg. Ebben az időszakban alkotja első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban született műveit csak később adják ki.

Első sikerei • Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963), A Danaida, a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Okút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.

Történelmi színdarabjai és regényei • A Kiálts, városi (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg. Míg az előzőkben Debrecen iránti „hűségnyilatkozatát” fogalmazza meg, A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozás erejéről. Történelmi regényei közül keresztény államunk születéséről szól Az a szép, fényes nap (1976) c. színmű. Meseregényeinek: Sziget-kék, Tündér Lala (1965) álomvilága mindig földi tanulsággal szolgál. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben: Mondják meg Zsófikának (1958), Abigél (1970) pedagógusi elhivatottsága is megnyilatkozik. Az Abigél diáktörténetéből filmet is készítettek 1978-ban, a forgatókönyvet is Szabó Magda írta.

1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a miskolci egyetem tiszteletbeli

doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.

Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. A szülők alakja - az apáé, aki műveltsége miatt köztiszteletben állt, és az anyáé, aki maga is írótehetség volt - gyakran tűnik fel műveiben. Sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélő-művészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével.

Halála • Férjének halála után az ő hagyatékát is gondozza. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író. 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen.

Abigél

(Rövidítve)

Yitay Georgina édesapja tábornok, a II. világháború idején ő az ellenállás egyik vezetője, mivel tisztsége veszélybe sodorhatja a lánya életét is, úgy dönt az ország legelzártabb intézményébe íratja a lányt, így egy református bentlakásos iskolába, a Matulába viszi.

Gina, aki eddig nem szokott hozzá a szigorú szabályokhoz, nehezen illeszkedik be az új környezetbe.

Abigél legendája

(...) Ment, fel se nézett, törte a fejét, hogy találhat majd érintkezést azzal az elhagyott másik világgal, s ahogy lépegetett, lehajtott fejjel, belebotlott valamibe. Majdnem elbukott, Mari kapta el a karját. Felnézett, látta, hogy a kert végére értek, és ott, ahol a magas kőkerítés megszabta a Matula határát, a vastag falban fülke öblösödött, és a fülkében szobor állt, egy fiatal lány szobra. A fiatal lány csigás fürtjei egy pánt alól gyűrűztek kedves homlokába, két keze között régimódi kőkorsót tartott. Torma fellépett a két kőlépcsőn, amely a fülkében félkörösen ölelte át a szobor talapzatát, jobbról-balról megcsókolta a kőlány arcát, aztán Kis Mari is mellélépett, ő is megcsókolta a szobrot, és mind a kettő azt mondta: „Szervusz, Abigél!”

A szobor mosolygott is, komoly mosolya volt, mint a nagyon boldog és nagyon fiatal lányoknak.

- Ez Vitay - mondta Kis Mari. - Vitay Georgina. Velünk fog járni. Ismerd meg, Abigél!

O, megint valami játék, megint ezek a butaságok!

- Köszönj neki - biztatta Torma. - Köszönj! Ez Abigél. A csodatevő Abigél.

Na, ezt azért mégsem. Továbblépett, nagyobb biztonságban érezve magát az erődben, mint bármikor eddig, mert igaz, hogy szigorú világ ez a zömök világ, és tele lehet buktatóval, de van benne valami gyerekes is, valami olyan, mintha most is krampusszal ijesztgetnék, pedig már réges-rég tudja, hogy az apja legénye szokott ördögnek felöltözni Mikulás estéjén.

- Na jó - mondta Kis Mari. - Majd köszönsz neki, csak legyen valami bajod. Itt nincs védőszent meg amulett, itt nincs semmi, és Istent csak nem zargathatod mindenért. De ha bírod egyedül, akkor csináld.

- Abigél segít - magyarázta Torma. Teljesen komoly volt a hangja. -Ha valami irtózatos nagy baj van, segít. Mindig is segített.

Nem baj. Meséljenek. Most már majdnem felszabadult volt, majdnem jókedvű. Két gyerek ez, Torma, akinek tavaly a nyomdagép volt a férje, és Kis Mari, aki bemutatja az embert egy kőszobornak...

- Itt nem olyan egyszerű semmi - mondta Torma. - Majd meglátod. Az embernek annyi vágya van, ami nem teljesül. Meg fél is az ember, meg mindig történhetik valami iszonyú. Abigél több száz éve áll itt; nem tudom, miért hívjuk Abigélnek. Mindig így hívták, mióta a Matula Matula. Valaki valamikor így nevezte el. (...)

- Borzasztóan régen volt, még 1914-ben - magyarázta Kis Mari. -Azóta mindig segít, csak az a feltétele, hogy nem szabad róla beszélnünk idegennek. Ezt meg is írta egyszer Dókának, aki leöntötte tintával az iskola bibliáját, megírta, hogy csak addig tud segíteni, amíg csak akkor fordulunk hozzá, mikor igazán nagy baj van, és ameddig megőrzik a titkát. Nem tudom, hogy csinálja, de mindent el tud intézni valamiképpen. Bámulatos a fantáziájuk. Abigél, aki segít! És mindez ebben az erődben, ahol úgy élnek, mint a katonák, és ahol csupa bibliai idézet van a falon. Amilyen babonásak, afelől igazán lehetnének bálványimádók is.

- Aki nem hisz benne, annak persze nem segít - mondta Torma, és aztán másról beszéltek megint (...)

A tanév első napján a csendes negyed órában a lányok „férjhez mentek” a leltárjegyzékhez. Ginának egy üres akvárium jutott. Ő ezen felmérgesedett, majd a vita következményeként Kalmár (az osztályfőnök) kizavarta az osztályból, a pesti lány pedig hirtelen felindulásból, mindent elmondott az igazgatónak.

Vitayt kiközösítik, és pár másik lánnyal együtt két hét büntetést is kapnak (nem mehetnek városi sétára a többiekkel). Ezután Georgina mindent megpróbál, hogy kiengesztelje az osztályt, de semmi se használ.

Apja szombatonként hívja telefonon, de neki se panaszkodhat, mert ezt megtiltja a diakonisszája, Zsuzsanna. Az osztály egy nap Horn Midhez hivatalos (kiemelkedő eredményeik miatt), az iskola egykori diákjához teadélutánra. Itt Gina kísérletet tesz arra, hogy megszökjön a Matulából. Végül a vasútállomáson König elkapja, majd osztályfőnöke és Zsuzsanna visszaviszik az intézetbe. Gina ki akarja rúgatni magát, de hiába. Apja váratlan látogatása után minden megváltozik. Gina panaszkodik az apjának, mire ő beavatja lányát a „titokba”,

elmondja, hogy ő az ellenállás vezetője és Gina csak a Matulában van biztonságban. Azt is elmondja lányának, van egy ember, aki segítségére lesz, ha vele (apjával) valami történne. Gina ismeri ezt a valakit, de most még nem tudja ki az. Ezután mindaddig folyik a harc a lányok között, amíg egy éjjel hadi gyakorlatot tartanak az iskolában.

Ezen Vitay veszi a bátorságot, és az osztály elé áll, minden rossz húzásáért bocsánatot kér. Ekkor a többi lány a nyakába borul, és ettől kezdve mindenbe beavatják. Sok csíntalanságot követnek el, ilyen például a dupla dolgozat írása. Egyet írnak maguknak, és egyet, amit beadnak.

A téli szünetet is a kollégiumban tölti Gina Torma Piroska társaságában. Egy éjjel Ginának szerelmével, Kuncz Ferivel kell találkoznia. Ebben is az osztály segíti. Hogy valamivel lefoglalják Zsuzsannát, Torma rosszullétet színlelt. Gina biztosra veszi, Feri az az ember, akiről apja beszélt, boldog. A „szobor” azt közli vele, hogy ő az árkodi ellenálló, nála van az apjától kapott nyaklánca, és Kuncz Feri csaló, azért jött ide, hogy őt elvigye, és az apját, akit elfogtak a németek, most vele zsarolják, hogy kihúzhassák a tábornokból a társai nevét. Abigél megkéri Ginát, hogy nyugodjon meg, ő vigyázni fog rá. Ginára azonban újabb veszély leselkedik, mert az iskolában megjelenik Kuncz Feri, és kéri az igazgatót, hogy adják ki neki a lányt, hogy a beteg édesapjához kísérhesse. Az igazgató azonban nem szolgáltatja ki Ginát.

Eljön az igazgató névnapja. Nem várt látogató érkezik a Matulába: Horn Місі, aki rengeteg süteményt és játékot hoz, hogy ezzel ünnepeljék Torma Gedeont. A gyerekek örülnek a játéknak, ám ez valójában csak egy elterelő hadművelet. Horn Місі elmondja Ginának, hogy itt nincs biztonságban, és még az éjjel meg kell szöknie Zsuzsanna testvér ruhájában, és el kell mennie Місі lakására. Addig ő itt fedezni fogja őt. Gina elindul Horn Midhez, de a kulcsot az intézetben felejtette. Ám szerencsére nemsokára jön Mid, és beengedi. Vitay egy időre új nevet kap: ő lesz Makó Anna, akit pár nap múlva elvisznek majd a városból. De addig minden titok kitudódik. Kőnig és Zsuzsanna egymásra találnak, és kiderül, hogy Kőnig már régóta szereti Zsuzsannát, csak féltette, és ezért űzte el magától.

És hogy ki volt Abigél, azaz az árkodi ellenálló? Az, akiről senki sem hitte volna: Kőnig tanár úr. Gina, amikor mindezt megtudja, nagyon elszégyelli magát, mert ok nélkül gyűlölte azt az embert, akinek mindent köszönhetett.

Amit a műről tudnod kell

Keletkezése • Az Abigél Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először. Népszerűsége azóta is töretlen, számos kiadást ért meg, valamint tévésorozat, hangoskönyv és musical is készült belő-

le. Szabó Magda saját diák- és tanárkori élményét dolgozza fel benne. Amint később írta: Az Abigél azt szerette volna megmutatni, hogy nincs közösség, amelyet el nem ér a háború, de csak másodsorban egy felekezeti leányiskola Hitler-korabeli ábrázolása. (...) Mindent beleírtam, amit nekem kellett volna megtennem, aki tanú voltam és kortárs, de nem lettem több egy bűntudatos szemlélőnél. (Kívül a körön, 1982, 404. o.)

Témája • Kezdetben romantikus, kalandos leányregénynek tűnik, később azonban ennél komolyabbra fordul a cselekmény, a II. világháború a gondtalan kamaszok életébe is begyűrűzik. A főszereplő Ginának a szeszélyes, elkényeztetett gyereklányból hirtelen megfontolt, felelősségteljes felnőtté kell válnia, hogy a saját és apja életét mentse.

Címe • Érdekes kérdéseket vethet föl a regényvilághoz való viszonyát illetően, ugyanis annak egy tulajdonképpen nem létező - vagy csak nem fizikai valójában létező - szereplőjét jelöli meg. Ezáltal máris a rejtély középpontjára irányítja a figyelmet, ugyanis a címben megnevezett, a közösség mitologizáló folyamatai révén létrejött „szereplő" pozícióját betöltő valódi hős kiléte ismeretlen, azonban a háttérből ő irányítja a cselekmény valamennyi szálát. Műfaja: regény, fejezetekre tagolódik. Helyszínek: Budapest, Árkod.

Cselekménye • Vitay tábornok 1943-ban francia nevelőnője mellől egy vidéki leánykollégiumba viszi el lányát, a Matula püspökről elnevezett leánynevelő intézetbe, Árkodra. A Matula zárt, puritán világa rengeteg lemondásra kényszeríti a jóléthez és szabadsághoz szokott kislányt, minden kapcsolatot meg kell szakítania a külvilággal. A szigorú szabályok, a percre pontosan beosztott napirend, a dísztelen, fekete-fehér környezet a lehető legtávolabb áll addigi könnyed életétől. Miután osztálytársai is kiközösítik, árulónak bélyegzik, nagyon magányosnak érzi magát, és szökéssel próbálkozik. A kísérlet meghiúsul, Kőnig megtalálja, és visszaviszi az intézetbe, de ez arra készteti apját, hogy elmondja Ginának, valójában miért kell ott tartózkodnia. A tábornok a katonai ellenállás vezetője, és nem akarja, hogy ellenségei a lánya nyomára akadjanak. A kislányból ezután felnőtt lesz, önként vállalja a „rabságot", és társaival is kibékül. Az intézet így már nem is tűnik olyan zordnak, Gina is egy lesz a húsz testvér közül, az addig gyermetegnek tartott titkos matulás hagyományokat is elfogadja. Az iskola legnagyobb legendája a kertben álló kőszobor alakja köré fonódik, akit a lányok Abigélnek neveznek. Gina életében is felbukkan a titkos jótevő, aki mindenkinek segít, aki levelet ír neki. Abigél azonban már nemcsak kamaszkori gondokat old meg, hanem komoly társadalmi felelősséget vállal: pl. új okmányokat juttat el a zsidó származású diákokhoz. Miután a tábornok hónapokig nem jelentkezik, Gina megnyugszik, amikor otthoni udvarlója, Kuncz Feri megkeresi, és meg akarja szöktetni. A terv kudarcot vall, a lánynak azonban mégis távoznia kell. A háború szele elérte a bevehetetlennek tűnő Matulát is, Gina menekülni kénytelen. Egy volt matulás, Horn Місі segítségével -, aki már hadiözvegy - megszökik az intézetből. Új sze-

mélyazonosságot kap, és az is kiderül számára, hogy valójában az a tanár, akit egész évben gyűlölt, és lenézett, az ő legnagyobb segítője és mások életének megmentője: Kőnig tanár úr.

Konfliktusok:

1. Georgina és a környezete között: a lányregény műfaji konvencióival összhangban van, hogy a hősnő összeütközésbe kerül környezetével; először, amikor apja döntése révén kiszakad megszokott fővárosi környezetéből; majd amikor alkalmazkodnia kell az intézetben a bezártsághoz és az értelmetlen szigorhoz.

2. Az intézet világa és a külvilág között: a fenyegetettség csak a regény végén realizálódik tapinthatóan az intézet belső életében és légkörében, a tanév kényszerű befejezésével, amely a bentlakóknak nyújtható védettség megszűnését jelenti. Azonban mindvégig folyik a küzdelem a külvilág és az intézet között Georgináért; az igazgató nem adja ki Georginát, és ezzel megmenti, de ugyanezeknek az elveknek alapján a végső pillanatig ott tartaná, és ezzel végzetes helyzetbe hozná - ezért kell Horn Micinek és Abigélnek megszöktetnie.

3. Az egyes szereplők változó megítélésben: a lányregény sablonjának megcsúfolása, amikor kiderül, hogy a daliás főhadnagy nem szerelemből kereste meg Ginát és jött el érte, hanem az ellenség küldte, hogy a lányt megkaparintva zsarolhassák a tábornokot.

Drámai fordulatok • Az Abigél bővelkedik drámai fordulatokban, Szabó Magda precízen építi fel a sorra megoldódó rejtélyek hálóját. A legváratlanabb nézőpontváltás akkor következik, amikor a cselekmény lányregényből átvált történelmi regénybe. Gina felnőtté válása nem megszokott körülmények között történik, a háború nehézségeivel is szembe kell néznie. Az írónő a kamaszlányok mindennapjainak kalandjai mellett számos más, komolyabb rejtéllyel is fokozza a cselekmény izgalmát, fokozatosan haladva a végkifejlet, a teljes igazság felé. Ezek a következők: Gina megtudja az édesapjától, hogy ki ő, hogy a lánynak miért kellett minden búcsúzás nélkül „börtönbe" vonulnia, és miért nem mehet el az intézetből. Kiderül, hogy a romantikus lányszöktetésnek mi a valódi célja, és hogy Kuncz Feri nem önzetlen hősszerelmes. A legfőbb rejtélyre természetesen csak a regény végén derül fény: a gyenge kezű, elnéző, gyáva Kőnig tanár úr valójában a hazáját védelmező bátor férfi, aki évtizedek óta a lányok bizalmas segítője: Abigél.

Értelmezés • A Matula szigorú, zárt világában a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk, ahol Szabó Magda 12 évig tanult. A „kálvinista Róma" puritán szelleme nevelte, majd fiatal tanárként is ide tért vissza. Saját bevallása szerint is ezek az élmények adták az alapját az Abigél fikciójának. A regénybeli református iskola könyörtelen szabályaival, látszólag embertelen követelményeivel ugyanakkor modern tanszereivel ugyanolyan ellentmondásosnak tűnik Gina számára, mint valaha a Dóczi tűnt az írónő számára. Nincs sikerélmény vagy dicséret, hiszen a lányoknak a keresztyén értékek szerint a megfelelés

a kötelességük. Aki viszont nem éri el az elvárt szintet, az megrovásra és megszégyenítésre számíthat. A diákok lázadnak ugyan a kötöttségek és a szigor ellen, be kell azonban látniuk, hogy milyen izgalmas is a „tilalmak erdejében élni". Ez a szellem kovácsolja össze a lányokat, olyannyira, hogy amikor az osztálytársai megbocsátanak Ginának, ő is egy testvérnek érzi magát a húsz közül.

A regény kulcsfigurája Gina mellett Kőnig tanár úr, aki titokban mindvégig az események mozgatója. Az öregedő, látszólag lágyszívű, érzelgős tanár karaktere, akit a tanulók lenéznek és megvetnek gyengeségéért, szintén valóságos élményből táplálkozik. Szabó Magda Dó-czi-beli franciatanárának állított emléket így, akit szintén kigúnyoltak a tanítványai, mígnem kiderült róla, hogy megjárta az I. világháború csatatereit, ezért nem hajlott a szigorúságra.

A belső monológ szerepe • Az írónő regényeiben általában véve fontos szerepet kapnak a szereplők belső monológjai. Ez az általa követett magyar realista hagyománytól eltérő forma, neki azonban sikerült a realista regény egyik fő kifejezési eszközévé tennie. Az a látásmód, amely lehetővé teszi a belső monológ használatát, jellegzetesen női szemlélet. A férfi írók ritkán tudnak olyan egységes női karaktereket megalkotni, mint amilyenek Szabó Magda regényhősnői. Az Abigélben természetesen Gina gondolatai helyeződnek előtérbe, de időnként a többi szereplő is „megszólal". Elég csak arra a párbeszédre gondolnunk, amikor Gina Hajda úr cukrászdájában megtudja az igazat édesapjától. Valódi, hangos dialógus folyik közöttük, de két megszólalás között mindkettőjük gondolatait is „hallhatjuk", ezáltal a jelenet sokkal összetettebb és drámaibb lesz. A helyzet különlegességéhez még az is hozzájárul, hogy az apa és a lánya annyira ismerik egymást, hogy tudják, mit gondol a másik, és a beszélgetés ennek megfelelően alakul. A másik jellegzetes példa arra, hogy egyszerre hogyan válik el és mosódik össze a külső és a belső világ, az említett jelenet közvetlen következménye. Ginának apja látogatása után a maradék szabadidejében zsoltárokat kell gyakorolnia a zeneteremben, és felváltva „hallhatjuk" azt, amit énekel, és azt, amit eközben gondol. Ez a szubjektív ábrázolás a lehető legközelebb tartja egymáshoz a narrátort és a szereplőt: egyes szám első személyben, jelen időben értesülhetünk hősünk benyomásairól. A belső monológ jellemzője a logikátlanság, a gondolatok véletlen asszociációk szerint követik egymást, ahogyan a szereplő fejében megfogalmazódnak, vagy egyes emlékképek feltűnnek. A forma ennek megfelelően megkívánja az egyszerűséget, a mondatok rövidek, minimális szerkesztettségűek.

Főbb szereplők: Vitay Georgina (Gina): 14 éves diáklány, a regény főszereplője, Vitay tábornok úr: Gina édesapja, a katonai ellenállás egyik vezetője, Zsuzsanna testvér: diakonissza, Gina prefektája az intézetben, Kőnig: magyar-latin tanár, Kalmár Péter: Gina osztályfőnöke, a történelem és a honvédelmi ismeretek tanára, Torma Gedeon: a Ma-tula igazgatója, Horn Місі: volt matulás, aki segít megszöktetni Ginát,

Mráz úr: ablakos, segít Ginának megszökni, Kis Mari: Gina osztálytársa, Torma Piroska: Gina osztálytársa, az igazgató unokahúga, Kuncz Feri: hadnagy, Gina udvarlója, Mimó néni: Gina nagynénje.

1. Mikor írta Szabó Magda az Abigél című regényét? Milyen élményt dolgoz fel benne? 2. Mit rejt a cím? Kit, vagy mit nevez meg? 3. Hol játszódik a cselekmény? Nevezd meg a helyszíneket! Kinek a nevét viseli az intézét? 4. Röviden foglald össze a regény cselekményét! Ki a főszereplője?

Ф 5. Készítsd el Vitay Georgina jellemzését! 6. Milyen konfliktushelyzetekkel találkozhatunk a regényben? 7. A belső monológok által jobban megismerhetők a szereplők? Mondj erre példát! 8. Szerinted König tanár úr figuráját miért alkotta ilyennak Szabó Magda? 9. Sorold fel a regény szereplőit! Jellemvonásaik alapján csoportosítsd pozitív és negatív szereplőkre! 10. Hogyan, és miért változott meg a lányok viszonya Ginához?

10 11. A regény melyik szereplőjére leselkedett veszély származása miatt? Elevenítsd fel történelmi ismereteidet a zsidó törvényekkel kapcsolatban! 12. Nézzétek meg az 1978-ban készült Abigél c. filmet! Vitassátok meg: Fontos-e a fegyelem és a szigor az oktatási rendszerben!

1. Készítsetek legalább 3 perc hosszúságú videóajánlót (könyv-trailert) Szabó Magda Abigél című könyvéhez!

ÖSSZEGZÉS • Nem véletlenül Szabó Magda az egyik leghíresebb magyar írónő, a XX. századi hazai irodalom egyik legnagyobb alakja. Tökéletes technikája van, bonyolult helyzeteket is egyszerűnek ír le, ezért sokkal érthetőbb, könnyebben nyomon követhető. Szabó Magda két legjellemzőbb sajátossága, hogy ismert környezetbe helyezi a történeteit, és tökéletesen megformáltak a szereplői. Az írónőnek rendkívülien pontos memóriája volt, és az emlékeiből sok megjelenik munkáiban.

 

 

Ez a anyag a magyar irodalom Debreceni tankönyvéből  a 11. osztály számára

 



Попередня сторінка:  JUHÁSZ FERENC
Наступна сторінка:   A HATÁRON TÚLI MAGYAR IRODALOM RÖVID ÁTTEKINTÉSE



^