uabooks.top

FRANCIAORSZÁG

Guillaume Apollinaire

1880-1918

A kor lírikus világhangulata kifejezésének fontos eszköze volt számára a kísérletezés.

T. Bálasova

Guillaume Apollinaire a modern líra egyik első képviselője, amely kijelölte az európai líra új irányait, törekvéseit. Munkássága óriási hatással volt P. Neruda, V. Nezval, P. Éluard, J. Tuwim, V. Majakovszkij, P. Ticsina és mások alkotó tevékenységére.

Guillaume Apollinaire 1880. augusztus 26-án Wilhelm Albert Vladimir Apollinaris de Kostrowicki néven született Rómában. Anyja Angelica Kostrowicka lengyel grófnő, apja egy Francesco Flugi d’Aspermont nevű svájci-olasz arisztokrata származású katonatiszt volt. Kilencéves koráig Olaszországban éltek, majd Monacóban, Cannes-ban és Nizzában laktak. 1889-ben Párizsban telepedtek le.

Első gyűjteménye 1911-ben jelent meg Bestiárium címen 120 példányban. A kötet alcíme Orpheus kísérete (az énekest követő vadállatok kíséretére utal). Apollinaire egész művészete bizonyos orfeizmus - örök hite a szó erejében, mely képes szembeszállni a kor negatív jelenségeivel, képes legyőzni a gonosz erőket, és felébreszteni, lelkesíteni a való világot.

Az 1900-as években érdeklődése a festészet felé fordult, különösen a kubizmus vonzotta, s sarkallta arra, hogy a költészetben is új formákat keressen. Jó barátja volt P. Picasso, nagyon termékenyen hatottak egymás munkásságára.

1913-ban jelent meg Szeszek c. kötete, melyben 15 év költői termését gyűjtötte össze. Fő témája: a költő és kora, egyén és társadalom. Három fejlődési szakaszt tükröznek a kötet versei: a szimbobsta hangulatlíra versei, a rajnai élményből született versek, és a modern szintézisre törekvő, kubista-szimultanista szerkesztésű költemények, melyek a világ jelenségeit együtt, valóságos összefüggéseiben tárja elénk.

Mi a kaligramma?

Guillaume Apollinaire verseinek egy része lírai ideogramma (fogalmat jelölő írásjel), illetve kalligramma (képvers), olyan vers, amely szakaszait, sorait, betűit úgy helyezi el, hogy valamilyen kép, alakzat rajzolódjon ki belőlük (csillag, ház, esővonal, szökőkút stb.). Még az ókorban születtek Kr. e. a IV. században. Ideogrammával találkozhatunk F. Rabelais Gargan-tua és Pantagruel c. regényében. De Guillaume Apollinaire Párizsról írott és az Eiffel-tornyot megjelenítő La tour Eiffel és A megsebzett galamb és a szökőkút című képverseket is említhetjük. Hagyományosabb formájában egy „szabályos" versszöveget rendezett el képszerűen a költő. Újszerűsége abban áll, hogy ezzel a formával a kor hangulatát tudta tükrözni. A XX. század eleje amúgyis a gyors és váratlan változások időszaka volt, Apollinaire nem elégedett meg a hagyományos módszerekkel mondanivalója közlésére. Számára maga a tér is fontos, amibe elhelyezi versét, azaz az egész képi megjelenés. A kalligramma formája az esztétikai látványon kívül eszmei mondanivalót is tartalmaz. Apollinaire úgy vélte, hogy a képvers a jövő kultúrájának egyik eszköze.

A Kalligrammák c. kötet 1918-ban jelent meg Picasso Apollinaire-ról készült rajzával, a következő alcímmel: A béke és a háború versei (1913-1916). A gyűjteményt Apolbnaire a harcté-

ren elesett René Dalize-nak ajánlotta. A háború és az erőszak ellen tiltakozik, a lírai hős aktív álláspontja: a béke és az élet védelme.

Guillaume Apollinaire-t költőként a hagyomány és az újítás egysége jellemzi, ugyanakkor bátor kísérletező is volt. Elsőként használta a szürrealizmus szót, melyet új realizmusként értelmezett, hogy a költészet a racionális világképen felülemelkedve fantasztikus képek segítségével egy valódinál „valódibb” világképet nyújtson. A valóság újfajta ábrázolásának igényével hozta létre a szabad verset - melynek írásképe versszerűen tördelt, de nem versritmussal, hanem prózaritmussal rendelkezik, esetleg minden ritmust mellőző és rímtelen próza. A ritmikai és más zenei elemeket keverten és kötetlenül alkalmazza, gyakran megtartja a gondolatritmust. Verseiből hiányoznak az írásjelek, melyek a költői szándék szerint szabadabb képzettársításokat tesznek lehetővé, újfajta hangulati-érzelmi összefüggéseket teremtenek, s így a mű többféle értelmezést is kaphat.

1916-ban végre megkapta a francia állampolgárságot, ugyanekkor fejsebet is a fronton. Egy gránátrepesz átütötte a koponyáját, teljesen nem gyógyult meg soha. 1918-ban megházasodott. Házasságuk rövid ideig tartott, A legyengült szervezete nem tudott ellenállni a spanyolnáthának, 1918. november 9-én Párizsban meghalt.

A Mirabeau-híd c. vers a Szeszek (1913) c. kötetben jelent meg, amikor a Marie Laurencin-szerelem kihűlőben volt, 1907 óta voltak együtt. Kapcsolatuk

nagyon viharos volt. A vers témája az örök búcsúzás, az elválás csendes szomorúsága. A híd alatt futó Szajna vize egyszerre jeleníti meg az idő rohanását, az örömök, a szenvedések, a szerelem és az élet törvényszerű elmúlását. A négyszer visszatérő refrén óraütései is az idő gyors futására, repülésére, a halál közeledtére figyelmeztetnek.

Hogyan értelmezte Guillaume Apollinaire a szürrealizmust?

Apollinaire saját művészetét új realistának, realizmuson fú//nak, szürrealizmusnak nevezte. A szürrealizmus kifejezést 1917-ben használta először a Teiresztász emlői c. bohócdrámához írt előszavában. Újfajta kompozíciós módszere, az úgynevezett szimultanizmus volt: térben és időben egymástól távol eső élmények, emlékek, motívumok összekapcsolása - kiiktatva a hétköznapi logika rendezettségét. A világ különböző elemei az emberi tudatban is egyszerre és együtt vannak jelen: ezt az együttlétezést, együttlátást, egyszerre érzékelést kívánta a művészetben is megjeleníteni. Arra szólította kortársait, hogy „tanuljanak a tudósoktól, akik naponta fedeznek fel valami újat", teremtsenek ők is csodákat. Szerinte a költőnek Ikarusszá kell válnia, a megrögzött, betokosodott alkotói módszerekkel szemben kísérletezni kell, meghökkentőt teremteni. Apollinaire úgy tekintett a költészetre, mint valami csodára (suprise), mely a valóság újfajta ábrázolásának lehetőségét teremti meg. Gyakran lepte meg ő is olvasóit a váratlan metaforáival, neologizmusaival, képzettársításaival, groteszk ábrázolással. Verseivel újfajta hangulati-érzelmi összefüggéseket teremtett.

A MIRABEAU-HÍD (1913)

A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna

S szerelmeink

Mért kell gondolnom arra

Hogy az öröm nem jöhet csak a jajra

Óra verj az éjszakában Megy az idő én megálltam

Maradjunk szemközt kéz a kézbe zárva

Míg fut örök

Szemektől elcsigázva

Karunk hídja alatt a Szajna árja

Óra verj az éjszakában Megy az idő én megálltam

Fut a szerelem akár ez a gyors hab A szerelem

Az élet vánszorog csak

És a Reményben mily sok az erőszak

Óra verj az éjszakában Megy az idő én megálltam

Tűnnek a napok a hetek suhanva Vissza se tér Múlt és szerelem habja A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna

Óra verj az éjszakában Megy az idő én megálltam

(Eörsi István fordítása)

A megsebzett galamb és a szökőkút c. képvers. A vers a Kalligrammák. A béke és a háború versei (1918) c. kötetben jelent meg. Apollinaire képversei közül a legismertebb darab. A képversben a költő különböző méretű betűk, a szavak térbeli elhelyezésével vizuálisan is megjelenítette a megsebzett galamb alakját a szökőkút vízsugarai fölött. A vízsugarak tehetetlenül visszahullanak a szökőkút medencéjének vizébe: a régi kedves barátok is ugyanígy hullanak a halálba, pusztulnak el a háborús frontokon, s talán emlékük is szertefoszlik a múló időben. P. Picasso híres békegalambjának ez a vers adta az ötletet. Szá-monkérő, keserű rekviem ez a képvers. A fiatal elvett életek felháborítják a költőt. Hiába volt a barátság, a szerelem, a háború fiatal életeket tört derékba.

A vers a kortársakhoz szóló lírai monológ. A bánat szimbóluma a szökőkút, a fájó emlékek feltörését érzékeltetik a szökőkút ég felé iramló vízsugarai, s magukban rejthetik még a sebből kibuggyanó vér képzetét is. A vers a tézis — antitézis elvére épül: egyfelől az élet - a galamb, a szökőkút, az emberek, másfelől - vér és erőszak. A galamb-kép azt sugallja, hogy a név szerint említett leányok olyan elhagyottak, sebzettek a háborús világban, mint a pácukat vesztett, riadtan repkedő magányos galambok. Feltűnő a versben az írásjelek elhagyása. Mondattani szempontból két részből áll a költemény: egy kérdő és egy kijelentő mondatból, vagyis egy kérdésből és egy reá adott válaszból. Szürrealista stílusú költészeti újítás.

A MEGSEBZETT GALAMB ÉS A SZÖKŐKÚT (1914)

Látom megkínzott arcotok Csodás virágzó szátok MAREYE MARIE ANETTE LÓRIÉ MIA s te szőke YETTE

Apollinaire és a kubisták

Guillaume Apollinaire-t a kubizmusban, főleg P. Picasso munkásságában az ecsetkezelés egyszerűsége, a végsőkig leegyszerűsített geometrikus formaelemek alkalmazása, a véletlenszerű külső forma mögötti belső struktúra, a tartalom feltárása vonzotta, melyek expresszív hatással vannak a szemlélőre. Orpheusz követőinek tartotta a kubistákat, akik alkotásaikon a semmiből egy új világot képesek teremteni. Apollinaire is ezért keresi az új módszereket az irodalomban. Az avantgárd festészet iránti csodálata adta a lökést ahhoz, hogy bátran kísérletezzen a műfajok, a nyelv, a stílus megújításán. Munkássága azonban (ahogy Picassóé sem) nem szűkíthető le csak egy stílusirányzathoz (kubizmus, szürrealizmus) tartozóként, sokkal színesebb és változatosabb ennél.

hol vagytok ó jaj ifjú lányok DE itt e jajgató szökőkút mellett ez a galamb is ríva repked

Ó ég felé szökelló' emlék Hol van Raynal Billy Dalize A sok barát aki még nemrég Szájamban régi méla íz Velem volt harcol messzi már Nevek zsongása andalítsz S a vízből haldokló sugár S hol van most Cremnitz merre jár Almos szemük pillant reám Mindannyian holtak talán

Hol van Braque s Max Jacob a hű Emlékkel telt meg ím a lelkem S Derain a hajnalszín szemű Sír a szökólsút is felettem

Harcolni mentek ők minden hiába s most fönt csatáznak északon Az éj lehull 0 vérzó' tenger Leander burjánzik vadon a kertekben körül harcok virága

(Radnóti Miklós fordítása,)

Tájékozottság. 1. Nevezzétek meg Guillaume Apollinaire köteteit, főbb témáit és motívumait! 2. Hogyan értelmezte Guillaume Apollinaire a szürrealizmust? Bizonyítsátok ezt a műveiből vett példákkal! Olvasói tevékenység. 3. Bizonyítsátok, Guillaume Apollinaire avantgárd költő! Emberi értékek. 4. Hogyan nyilvánul meg Guillaume Apollinaire háborúellenessége A megsebzett galamb ésaszükőkútc. versben? Modern technológiák. 5. Az internet segítségével keressetek információt a kubizmusról, P. Picassóról és barátságáról Guillaume Apolli-naire-rel! Alkotói tevékenység. 6. írjatok fogalmazást A/M/rabeau-/i/c/aszere/em, vagy a szakítás hídja címmel! Az életre készülünk. 7. Guillaume Apollinaire megteremtette a korára jellemző szimbólumokat: a Mirabeau-híd, a megsebzett galamb és a szökőkút, a kisautó (mely váratlanul „begurult" az új korszakba) stb. Szerintetek napjaink milyen jelképei keltenék fel Guillaume Apollinaire érdeklődését?

 

 

A világirodalom tankönyve a 11. évfolyamra Debreceni