uabooks.top

Vlagyimir Majakovszkij

1893-1930

Milyen öröm - költőnek lenni!

V. Majakovszkij

Vlagyimir Majakovszkij nem egyértelmű alakja a világirodalomnak. Munkásságát a költő a régi világ elleni lázadással kezdte. Lázadó és álmodozó, úgy érezte, az a feladata,

hogy egy szebb jövő eljövetelét elősegítse. De ezek a vágyak, sajnos nem valósulhattak

meg. Élete keserű csalódások sorozata. V. Majakovszkij végül az öngyilkosságba menekült, agyonlőtte magát, de halála körülményei pontosan még mind a mai napig tisztázatlanok.

Vlagyimir Majakovszkij 1893. július 19-én született Bagdadiban (Grúzia) orosz erdész családjában. Anyja herszoni földművesek lánya volt. Erre hivatkozva írta később származásáról: Dédapám után kozák, nagyapám után szicsovik vagyok, élni pedig Grúziában kezdtem...

1902-ben a helyi gimnáziumban kezdte meg iskolai tanulmányait. Apja korán elhunyt, s az özvegy anya gyermekeivel Moszkvába költözött. Az ifjú itt folytatta az iskolát. 1911-tól a moszkvai képzőművészeti intézet festészeti szakára jutott be, ahol költői tehetségét diáktársa, Burljuk fedezte fel, aki lelkes híve volt az akadémikus ízléssel szembeforduló kubo-futurista mozgalomnak. Majakovszkij is csatlakozott a futurista mozgalomhoz, akik a jövő művészete megteremtőinek kiáltották ki magukat, mindent megtagadtak, amit előttük alkottak. Az új kultúrának, kiáltványuknak (Pofonütjük a közízlést) megfelelően, a régi társadalom romjaira kell felépíteni. Az általánosan elfogadott szabályok és normák elleni lázadás teljesen megfelelt a fiatal Majakovszkij felfogásának, nyughatatlan természete állandóan széles teret és lehetőséget keresett önmaga megvalósítására, költői tehetségének, a szokatlan formák és globális eszmék kivitelezésének. A futurista mozgalom kiáltványában foglaltakat, a régi világ elleni harcról és a művészet megújításáról, Majakovszkij saját élete és munkássága programjának is tekintette. Verseiben — Nesztek!, Nektek!, Teli torokból, és poémáiban — Nadrágba bújt felhő, Hátgerinc-fuvola stb., melyek 1912—1916 között születtek, a régi világnak szóló kihívást fogalmazta meg. Tétlenséggel és közömbösséggel vádolta a tömegeket, szerinte mindenkinek a szebb jövő megteremtésén kell munkálkodni.

Az orosz futuristák kísérletei

Az orosz futuristákat a társadalom és művészet megújításának szándéka egyesítette, de némi eltérés azért volt céljaik megvalósításában. A kubofuturisták a forradalom hívei voltak, a művészeti, az erkölcsi hagyományokat, a régi életformát, az emberi egyéniséget tagadták, ezzel is szorgalmazva a„világember",a„világharmónia" mihamarabbi létrejöttét. Az egofuturisták ezzel szemben minden változást az emberi tudat fejlődésével magyaráztak, verseiket nagyfokú líraiság jellemezte. A Mezonin költészet csoport a klasszicizmus felé fordult. Tagjai nem tagadták a világkultúra értékeit, ők az új formákat keresték megszállottan. A Centrifuga csoport képviselői - A. Puskin, F. Tyutcsev, A. Fet stb. költői hagyománya követőiként tekintettek magukra, mérsékelt álláspontra helyezkedtek, a történelem, a kultúra és természet örök törvényeihez igazodtak. A forradalom útján történő átalakulást veszélyesnek tartották. Vezetőjük, B. Paszternák szerint a költő feladata: mindenkinek a valóságot kell megjeleníteni művészetében, alkotásaiban.

Az októberi forradalmat a maga ügyének is tekintette, és fáradhatatlanul harcolt az újért, politikában és művészetben egyaránt. A néptömegek költővezérének, szószólójának tekintet-

te magát. De hamarosan csalódnia kellett, álmait, vágyait nem tudta megvalósítani. Ismert tény, hogy Csudajó c. elbeszélő költeménye után meg akarta írni a Nagyon rossz címűt is, melynek néhány fejezete el is készült. De a szovjethatalomnak nem volt szüksége olyan irodalmi alkotásra, mely a rosszról szól. Csak olyan költő kell, aki dicsőíti az új társadalmi rendet.

/

Élete utolsó esztendeiben furcsa emberek jelentek meg körülötte, akik mintha szándékosan az öngyilkosság felé irányították volna. V. Majakovszkij 1930. április 14-én lőtte főbe magát moszkvai lakásán - 36 esztendős korában. Halálát követően a sztálini hatalom „a korszak legkitűnőbb költőjének” kiáltotta ki, valódi újításairól, szatirikus műveiről mélyen hallgattak.

S ti tudnátok-e? c. vers. A költeményben két világot állít egymással szembe — a mindennapit és a költő képzeletében létezőt, s ily módon lehetségessé válik meglelni a mindennapokban a magas költészetet. Kétféle szókészletet használ Majakovszkij -a valóságot tükröző szavak csoportját (vászon, freccsen, kocsonya, bádog stb.), és azokat, melyek egy másik világot szimbolizálnak (noktürn, fuvola, óceán). A lírai hős a valóság tökéletlenségét egyéni drámaként éli meg, ami tettekre sarkallja. Elégedetlen a polgári léttel, s a művészet révén szeretne megváltoztatni maga körül mindent. A vers fő témája: a világ átalakításának vágya és az élet szellemi értékeinek a keresése.

S TI TUDNÁTOK-E? (1913)

Az életet vászonra csaptam: freccsentve színét száz szerdának; egy tál kocsonyán vigyorgattam zord pofáját az óceánnak.

Új csókerdőt láttam lobogni a bádog hal pikkely-során! ^V.

Sti

tudnátok-e

noktürnt: fújni a vízcsatorna-fuvolán?

(Tamkó Sirató Károly fordítása)

V. Majakovszkij költői újításai

V. Majakovszkij korai korszakában mindent elavultnak tartott, szakított a régi, hagyományos, szerinte kiüresedett formákkal, erkölccsel, szem-befordult a fennálló társadalmi renddel. Az 1910-es évektől a lázadás verseinek fő témája. Lírai hőse erős lelki és tetterővel rendelkezik, át akarja alakítani a mindennapi világot, a fantáziája által teremteni azt újjá. Kísérletezéseinek következtében eredeti költői rendszert teremtett. Elvetette a hagyományos versmértéket. Költeményeiben nem a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakoztak. Sajátos ritmikát, mondattördelést, időmértékes hangzást teremtett. Gyakran a szimultán technikát alkalmazta, vagyis egyidejűleg használta a hangsúlyos és az időmértékes metrumokat, az ütemezést és verslábazást. Ezzel visszanyúlt a néphagyományhoz: a népdalokhoz, népballadákhoz. Verseiben nincsenek versszakok, lépcsős versformát használ, melynek köszönhetően bárhova beiktathatott egy szünetet, vagy hangsúlyosabbá tehetett bizonyos szavakat, ennek megfelelően sajátos képeket, meglepő asszociációkat teremtett. Nemcsak a verssorok végén, hanem a sor közepén, sőt a sor elején is előfordul rím, úgynevezett belső rímek. Ezzel versei érzelemmel telítettek és hangzásuk is kellemes. Tehát, ha azt vesszük, hogy V. Majakovszkij tagadott mindent, ami régi, ehhez képest gyakorlatilag a népköltészet hagyományainak megfelelően írta verseit. Viszont új költői nyelvet teremtett, és műfajt is újított, a líra, az epika elemeiből a poémát.

A Hallgassatok ide! c. vers (1914). V. Majakovszkij meggyőződése volt, hogy az ember nem élhet szépség, képzelet, művészet és értékes lelki érzések nélkül. Ez a vezérgondolata a Hallgassatok ide! c. versnek. A lírai hős, a költő számára nem léteznek idő- és térbeli határok, a világmindenségben él, eljut egészen az égig. A vers fő szimbólumai a csillagok, melyek az emberi lét értelmét és célját, az alkotói elhivatottságot és az örök igazságkeresést jelképezik.

V. Majakovszkij 20 év teljesítménye c. saját munkáinak kiállításán 1930-ban

Adósságom Ukrajnának c. vers (1926). V. Majakovszkij tisztában volt ukrán gyökereivel, szerette az ukrán kultúrát, és előadó kőrútjai során gyakran látogatott Ukrajnába. Az 1920-as évek közepén pontosan tudta, hogy a szovjethatalom hogyan viszonyul ehhez az országhoz. A sztálini kormány egyes tagjai még azt is vitatták, hogy van-e egyáltalán ukrán nép és önálló ukrán kultúra. Válaszként született V. Majakovszkij Adósságom Ukrajnának c. verse, melyben cselekedetre szólít igen hevesen, mégpedig arra, hogy meg kell tanulni az ukrán nyelvet, megismerni az ukránság elért eredményeit, elismerni független államként és alkotó nemzetként. Ezek az eszmék mind a mai napig aktuálisak.

Tájékozottság. 1. Jelöljétek ki V. Majakovszkij helyét az orosz avantgárd irodalmában! 2. Milyen újításai voltak a költőnek? Olvasói tevékenység. 3. Jelöljétek ki a S ti tudnátok-e? és a Hallgassatok ide! c. versekben a valós és a képzelt világot kifejező költői eszközöket! 4. Jellemezzétek V. Majakovszkij korai költészetét! 5. Kiket, és milyen műveket idéz V. Majakovszkij az Adósságom Ukrajnának c. versben? Mi a szerepe az idézeteknek? 6. Értelmezd az Adósságom Ukrajnának vers címét! Emberi értékek. 7. Milyen új elveket fogalmazott meg V. Majakovszkij a költő és a költészet feladatáról? Kommunikáció. 8. Fejtsétek meg, mire gondolhatott a költő, amikor ezt írta: Ismeritek-e az ukrán éjszakát?! Állampolgárok vagyunk. 9. Milyen ismeretekről (jobban mondva tájékozatlanságról) számol be ironikusan V. Majakovszkij az Adósságom Ukrajnának c. versben? 10. Mire szólít fel mindenkit? 11. A költő által felsorolt eszmék aktuálisak-e napjainkban? Modern technológiák. 12. Keressetek a neten információt azokról az írókról, akiket V. Majakovszkij az Adósságom Ukrajnának c. versben említ! Mit jelentenek a szövegkörnyezetben? 13. Keressetek korabeli feljegyzéseket a neten V. Majakovszkij tragikus halálával kapcsolatban! Nyomozzatok! Alkotói tevékenység. 14. Mondjátok el (vagy rajzoljátok le), milyen hangulat kerített hatalmába titeket a S ti tudnátok-el vagy a Hallgassatok ide! c. versek olvasásakor! Környezet és biztonság. 15. Milyen környezet ellen lázadt V. Majakovszkij korai költészetének lírai hősei Az életre készülünk. 16. Értelmezzétek a noktürn szó jelentését! Szerintetek miért használta éppen ezt a zenei szakszót versében Majakovszkij ott, ahol a hétköznapokról ír? A hétköznapokban mit jelentettek a költőnek ezek a kifejezések: az életet vászonra csaptam, vigyorgottam /zord pofáját az óceánnak, S ti/tudnátok-е/noktürnt: fújni/a vízcsatornafuvolán? Az élet értelmén ti elgondolkodtatok már? 17. írjatok rövid fogalmazást Szükségünk van-e csillagokra? címmel a Hallgassatok ide! c. vers alapján!

A világirodalom tankönyve a 11. évfolyamra Debreceni