uabooks.top

Borisz Paszternák

1890-1960

Kinek van még a világon ilyen határtalan térsége és ennyi fájdalma?..

B. Paszternák

Borisz Paszternák élete és munkássága egy egész korszakot ölel fel az orosz irodalomban. Munkássága kezdete egybeesik a forradalmakkal és nagy reménységek időszakával, de hamarosan reményeivel együtt szertefoszlott változásokba vetett hite is. Látta, hogyan tapossák sárba a szabadság és testvériség eszméjét, tapasztalta, hogyan fojtotta el a szabad eszméket az erőszakos államgépezet, hogyan mosta át az emberek agyát az egysíkú ideológia. Éppen ezért Paszternák költészete és prózája a XX. század társadalmi életének sajátságos történelmi és pszichológiai krónikája. Az ezüstkor íróihoz tartozott. Korai alkotói korszakában a szimbolizmus és a futurizmus stílusában alkotott, később saját kifejező-eszközeit keresve eltávolodott tólük. Saját útját járta, ami ugyanolyan tragikusan alakult, mint az ezüstkor többi írója számára.

Borisz Paszternák 1890. február 20-én született Moszkvában. Édesapja, Leonyid Paszternák neves festőművész volt. Lakásukban sok híres ember megfordult, például az író L. Tolsztoj, a festőművész M. Vrubely, a zeneszerző A. Szkrjabin, Sz. Rahmanyinov. Édesanyja, Rosa Kaufman tehetséges zongoraművésznő volt. Fia is kitűnően zongorázott, a zeneművészet iránti vonzódását anyja oltotta belé. Ifjúként zeneszerzőnek készült, de mégis jogot kezdett el tanulni a moszkvai egyetemen. De A. Szkrjabin tanácsára átjelentkezett a történelmi-filológiai fakultásra. 1912-ben a németországi Marburgban G. W. F. Hegel és

I. Kant filozófiáját tanulmányozta.

A bölcselet ugyanúgy gazdagította, mint a korábban szerzett képzőművészeti, majd zenei ismeretek. Alkotásaiban szoros egységben van a filozófia, a poétika és a zene, ezzel magyarázható Paszternák művészi világszemléletének különlegessége.

Első versesköteteiben, az Iker a felhőben (1913) és a Sorompók felett (1916) a szimbolizmus és a futurizmus jegyei mellett Paszternák páratlan esztétikája is megnyilvánul: úgy festi le például a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Kereste a költészet új, modern formai lehetőségeit, eszmei tartalmait.

B. PASZTERNÁK EGYÉNI STÍLUSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

Valójában Paszternák az orosz forradalmak politikai tartalmát sohasem értette meg. Egész lelki alkatában liberális polgári értelmiség volt. A cári önkényuralmat természetesen nem szerette, megdöntését együtt ünnepelte a forradalomra kelt néppel. O azonban mindenekelőtt az egyéniség és ezen belül az érzékiség felszabadítását tudta a forradalom lényegének. 1917-ben a forradalom idején jelent meg Nővérem - az élet c. verseskönyve, amely már a teljesen érett költőt mutatta be a világnak. Az irodalmi körök már korábban is felismerték tehetségét, de

ettől kezdve volt népszerű, nagyra becsült költő. 1930-ban jelent meg A költő halála c. verse, melyet V. Majakovszkij tragikus halála váltott ki benne.

A két különböző egyéniségű, már ünnepelt és valóban nagy jelentőségű orosz költő kölcsönösen elismerte egymást, mindketten futuristák voltak, de esztétikai kérdésekben véleményük lényegesen eltért. B. Paszternák V. Majakovszkij öngyilkosságában az orosz értelmiség bekövetkező tragédiáit látta. Bár a hatalom ettől kezdve Majakovszkijt kinevezhette a legpártosabb bolsevik költőnek, Sztálin figyelme Paszternák felé fordult. Azt várták el tóié, hogy ő is írjon már a forradalomról. Szerették volna a szovjet irodalom hivatalos költőjének kikiáltani. Ekkor Paszternák egy időre a lírától az epikus költészet felé fordult, s sikerült a politikától függetlennek maradnia.

1934-ben írókongresszus volt Moszkvában, ahol az írókhoz az akkori ideológiával ellenkező szavakkal fordult Paszternák: Ne áldozzák fel nevüket a jól fizető beosztás fejében... Az a szeretet, ami körülvesz bennünket népünk és államunk részéről, magában hordozza azt a veszélyt, hogy irodalmi csinovnyikokká változzunk. Ki kell szakadnunk ebből a szorító ölelésből a haza és az emberek iránti mély és igaz szeretet nevében.

1936-ban részt vett a formalizmusról szóló vitában, mely nyilvános politikai leszámolássá változott több ismert alkotó művésszel - B. Pilynyak, J. Öles, L. Sosztakovics, V. Mejer-hold - szemben. 1937-ben megtagadta annak a levélnek az aláírását, melyben J. Jakir, M. Tu-hacsevszkij és a vezérkar más magas rangú tisztje halálos ítéletét kérvényezte. A féktelen megtorlások, a represszió ideje alatt Paszternák latba vetette minden befolyását, hogy megkönnyítse azoknak a helyzetét, körülményeit, akiket letartóztattak vagy büntetőtáborba küldtek. Tetteivel a hatalom figyelmét is felkeltette.

1939-ben az NKVD látókörébe került, vádiratot fogalmaztak ellene, melynek apropója V. Mejerholdhoz, a Kamara Színház rendezőjéhez fűződő barátsága volt. Mejerhold az akkoriban kötelező proletariátust dicsőítő színdarabok helyett a klasszikusokat állította színpadra, melyek a nézőket a szépség, a belső méltóságba, a szabadság érzésére inspirálták. V. Mejerhol-dot letartóztatták és kémkedéssel vádolták. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy hamisak a vádak. Mégsem sikerült B. Paszternaknak megmenteni a barátját.

Az 1940-es években versei csak ritkán jelentek meg nyomtatásban. Megélhetése azonban biztos maradt, minthogy ekkortól éveken át fordított, főleg színdarabokat. Shakespeare-nek a legtöbb színjátékát lefordította oroszra. A végtelen terjedelmű Szovjetunió teméntelen színházában mindig sorozatosan játszottak Shakespeare-műveket. A Яат/eí-fordításban a fennálló társadalom elleni nyílt kritikáját fogalmazta meg, ahol az ember nem élhet szabadon. A dán királyság „rothadásának” bemutatása egy az egyben az akkori szovjet államrendszerre illett. A Hamlet témája és a főhős lelki vívódásai Paszternák lírájának vezető motívumaivá váltak. De lefordította a teljes Faustot, valamint számos német, francia és lengyel drámát. Petrarca,

H. Heine, T. Sevcsenko verseiből is átültetett többet, tanult tőlük és csiszolta versírói tehetségét.

1945 őszén B. Paszternák hozzákezdett a Zsivágo doktor (ismert filmváltozata a Doktor Zsivágó) c. regényéhez, melynek megírására egész életében készült. (Az első feljegyzések az 1910-es évekből valók.) Ekkor már tragikus halált halt V. Majakovszkij és V. Mejerhold, elhunyt M. Bulgakov, agyonlőtték Ny. Gumiljovot és az ezüstkor más képviselőit, az írók és filozófusok közül sokan: D. Merezskovszkij, Z. Gippiusz, I. Bunyin és mások emigráltak. Haláluk és hiányuk pótolhatatlan űrt hagyott a költőben. Tisztában volt azzal, hogy bármikor rá is sor kerülhet, éppen ezért szerette volna mihamarabb megírni saját kora irodalmi krónikáját.

A rettenetes sztálini terror ideje alatt, amikor miihók pusztultak el, írta B. Paszternák regényét arról, hogy a világban vissza kell állítani az erkölcsi normákat, a lelkiséget, az emberek szabadságát. Természetesen emiatt ő és a családja is állandó üldöztetésnek volt kitéve. Amikor 1958-ban neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene a Szovjetunióban. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve: jobb lenne, ha valódi emigráns válnék belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. Borisz Paszternák 1960. május 30-án a Moszkvához közeli Peregyelkinóban hunyt el. Napjainkban B. Paszternak-múzeum működik ott, így állítva emléket a természet- és filozófiai líra és a filozófiai-pszichológiai próza mesterének. Olyan nyomot hagyott az ezüstkor irodalmában, mely mind a mai napig kivételesnek számít.

• Versei légiesek, mint a fecskék tavasszal. Ugyanolyan könnyedek, frissek, a magasba törnek, s miután elérik a repülési határukat, újra a föld felé veszik az irányt, hogy újabb ihletforráshoz jussanak, és minket is magukkal ragadjanak... (A. Ahmatova).

Zsivágo doktor és a Nobel-díj

Hosszú éveken át dolgozott B. Paszternák a Zsivágo doktor c. regényén, de egyetlen sora sem jelent meg nyomtatásban abban az időben. Ennek ellenére a kritikusok azzal vádolták B. Paszternákot, hogy letért a szocializmus építésének kijelölt útjáról, szembe fordult saját népével. Őt magát nem tartóztatták le ugyan, de családtagjai, rokonai börtönbe kerültek. 1946-ban letartóztatták szerelmét, Olga Ivinszkát (a regénybeli Lara prototípusa), barátait, sőt szomszédait is. A kör egyre szűkült... R. Svejcerhez írott levelében így fogalmazott: Olgát miattam tartóztatták le, hogy bizonyítékokat szerezzenek ellenem. Csak az ő kitartásának köszönhetem, hogy nem ülök börtönben, és még mindig írhatok. B. Paszternák és regénye túlélte a borzalmas 1940-es éveket. Csak később számoltak le vele, amikor Ny. Hruscsov került a hatalomra. Annak ellenére, hogy ezt az időszakot az olvadás és az ideológiai nyomás enyhülése jellemezte, a szovjet történelmi fejlődés haladt a maga útján. Az értelmiséget ismét zaklatni, üldözni kezdték, többek között B. Paszternákot, A. Szolzsenyicint, A.Tvardovszkijt, I. Szinyavsz-kijt, J. Dánielt, J. Brodszkijt, A. Halicsot. A regény kéziratát Olga Ivinszka őrizte meg, majd külföldre, Olaszországba juttatta, ahol a Filtrinelli Kiadó gondozásában meg is jelent 1957-ben. 1958-ban a klasszikus líra és próza kategóriájában Nobel-dijjal ismerték el páratlan tehetségét. De hazája ismét ellene fordult, „a nagytőke világával" tartott bűnös kapcsolattal vádolta őt. Kizárták a szovjet írószövetség tagságából. Veszélyes lett vele akár szóba is állni, találkozni, peregyelkinói háza állandó megfigyelés alatt állt. Az író attól félt, hogy ismét rokonain, családtagjain csattan az ostor.

A hatalom is válaszút elé állította, ezért a Svéd Akadémiának címzett táviratában visszautasította a Nobel-díjat. Tette nem erkölcsi gyengeségről tanúskodott, hanem kényszerhelyzetben hozta meg ilyetén döntését.

B. Paszternák ekkoriban már súlyos beteg volt, tudta, hogy beteg tüdeje miatt nem maradt sok ideje hátra. Nem félt a haláltól, de aggódott azokért, akiket még megmenthet. A Nobel-díj visszautasítása azonban nem változtatott sokat a helyzetén... Újabb házkutatások, letartóztatások kezdődtek.

70 éves korában érte a halál. 1987-ben a szovjet írószövetségben visszaállították a tagságát, nagyregényét Oroszországban és Ukrajnában egyszerre jelentették meg 1989-1990 között.

Zsivágo doktor

A Zsivágo doktor c. regény kéziratának széljegyzetén olvasható az író Bibliából vett idézete: Halál pedig nem létezik. A regény címe nem véletlen. Az élő Szentlélek nevében alkotta, amit az író szeretett volna megőrizni a XX. században. O. Frejdenbergnek írta: Ez a mi földi létünk sajátságos könyve. Tulajdonképpen a főhős, Jurij Zsivágo szemével láttatott és eszén-érzelmein átfuttatott forradalmi és polgárháborús élmények nagyszabású mozaikja, kavalkádja. De Jurij Zsivágo képtelen az erőszakos világban élni. Halála szimbolikus (megful), de B. Paszternák kitart abbeli meggyőződése mellett, hogy a lélek tovább él az ember halála után is. A regényben költőként is szereplő Zsivágo doktor verseskötetet is hagy maga után, s ezek a versek a sötétséggel és kegyetlenséggel szemben a szellem világosságát bizonyítják..

Ukrán motívumok B. Paszternák lírájában

1930-ban B. Paszternák a Kijev melletti Irpinyben töltötte a nyarat baráti és családi körben. Nagyon szeretett itt írni. Zinaida Nejhauzhoz, későbbi feleségéhez fűződő szerelmi románca is itt kulminált. Itteni élményeit többek között a Ballada, az Irpiny, a Nyár stb. versek bizonyítják.

A Hamlet c. vers (1946). Ez a nyitóverse a Zsivágo doktor versei c. ciklusnak a Zsivágo doktor c. regényben. A vers fő témája, az ember határozott erkölcsi álláspontja a világban uralkodó erőszakkal és gonoszsággal szemben. A lírai hős mélyen átérzi a tragikus történelmi folyamatokat, azt is tudja, hogy valószínűleg egyedüliként próbál tenni az igazságtalanság ellen, de hajlandó élete végéig ezen az úton haladni. Gyötrelmes lelki vívódásoknak vagyunk a tanúi, de az ember belső szabadsága győzedelmeskedik a sötétség és a halál felett. A versben irodalmi (Shakespeare Hamlet c. tragédiájából) és bibliai (az evangéliumból Jézus Krisztusnak a Gecsemáni kertben mondott imájából: Atyám, minden lehetséges neked; távolítsd el tőlem ezt a poharat! De ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te akarsz) motívumok egyesülnek. Ezzel erősítette az író azt a meggyőződését, hogy feszült drámai helyzetekben a XX. század embere erkölcsi döntéseiben szellemi támogatást a világkultúra gyöngyszemei közt talál.

A Téli éjszaka c. vers (1946) szintén a Zsivágo doktor versei c. ciklushoz tartozik. Címzettje Olga Ivinszka, de a vers túlnövi az életrajzzal kapcsolatos ismertetőt. Ez a költemény a szerelem himnusza, két szerelmes szív egyesülése, mely fölött nincs hatalma sem az államnak, sem a halálnak. Vezető motívumai: a hóvihar és a gyertya. A hóvihar nemcsak természeti jelenség, hanem a viharos történelmi események és a lelkekben dúló háborgások jelképe is. A gyertya világító fénye ezzel szemben — a szerelem és az élet - az ember lelki irányadója. Paszternák a fennkölt érzésekre fekteti a hangsúlyt, a vers végén megjelenő angyal a szerelmeseket óvja.

A Minden valóra vált... c. vers (1956) a Midőn kiderül az ég c. kései versciklusának része (1953-1956), mely csak a halála után jelent meg. A ciklus lényegében összegzője addigi életének, a történelmi időszaknak, alkotói tevékenységének. Művészi küldetésének értelmében elhivatottságának érzi az emberi lét, a természet és a világ lényegének helyes értelmezését. Költői hitvallása: élni, gondolkodni, szeretni, érezni, felfedezni. Ezeket a szavakat nemcsak a költők tűzhetik zászlajukra, hanem mindenki közülünk.

Tájékozottság. 1. Milyen a fő tematikája és problémaköre B. Paszternák műveinek? 2. Jelöljétek ki költői módszerének és etikai, esztétikai nézeteinek fő sajátosságait! Olvasói tevékenység. 3. Milyen bibliai és világirodalmi motívumok szerepelnek a Hamlet c. versben? 4. Értelmezzétek a gyertya szimbólumot a Téli éjszaka c. versből! 5. Milyen metaforákat és díszítő jelzőket használ a műfordító a Téli éjszaka c. versben a természet hangulatának megjelenítéséhez? Milyen szinonimákat használ a viharra? Emberi értékek. 6. Miben rejlik B. Paszternák költészetének értéke napjainkat illetően? Kommunikáció. 7. Vitatéma: Nevezhetjük-e B. Paszternák lírai hősét a XX. század Hamletjének? Állampolgárok vagyunk. 8. Milyen polgári álláspontot képviselt B. Paszternák a sztálini repressziók idején? 9. Keressétek ki a Hamlet és a Minden valóra vált... c. versekből a tragikus események költői megjelenítését! Modern technológiák. 10. A. Halics orosz költő (Ukrajnában született, a Szovjetunióból emigrált 1974-ben Párizsba a szovjethatalom politikai üldözése miatt) verset írt Borisz Paszternák emlékére címmel (1966-ban keletkezett, de csak 1990-ben jelenhetett meg nyomtatásban). Keressétek meg A. Halics versét a neten, és mondjátok el, miért érzett szégyent a költő saját nemzedékével kapcsolatban! Mi a szerepük a versbe emelt B. Paszternák Téli éjszaka c. költemény részleteinek? Mely idézetek utalnak az ezüstkor költőinek tragédiájára? 11. Keressetek a neten B. Paszternák verseinek megzenésített változatait! A Téli éjszaka kivételével B. Paszternák valamennyi verse népszerű dal lett. Mivel magyarázható ez? A zeneiséget milyen művészi eszközök alkalmazása erősíti? Alkotói tevékenység. 12. Olvassátok el kifejezően kedvenc B. Paszternak-verseteket! Előadásotokat színesítsétek prezentációval vagy zenekísérettel! Az életre készülünk. 13. Hogyan értelmezitek a paszternaki kifejezéseket: a lényegre törekedni, új felfedezéseket véghezvinni? Mit jelentenek ezek számotokra?

A világirodalom tankönyve a 11. évfolyamra Debreceni