uabooks.top

A KORTÁRS IFJÚSÁGI IRODALOM

AUSZTRÁLIA

Markus Frank Zusak

(1975 - )

Az emberiességre szerettem volna emlékeztem az erőszakkal és kegyetlenséggel teli világban...

Markus Frank Zusak

Az információs társadalom korát éljük, amikor nemcsak könyvtárban találkozhatunk a könyvekkel, hanem az interneten is. A könyvek állandóan beszélnek hozzánk... De a hatalmas könyvkínálatban nehéz megtalálni azt, amire szükségünk van. Olyan könyvet, mely megváltoztatja a világfelfogásunkat, melyet újra és újra elolvasunk ... Az ilyen könyvek közé tartozik Markus Frank Zusak Könyvtolvaj c. regénye. A 2006-ban (valójában 2005-ben) keletkezett mű nemcsak Ausztráliában lett azonnal népszerű, hanem meghódította az USA, Európa és más kontinensek olvasóit is.

Markus Frank Zusak Sydneyben él, filmművészettel foglalkozik, kedvenc szórakozása a szörfözés, de az igazi szerelem - az irodalom. Szülei Európából telepedtek át Ausztráliába. Édesanyja német, édesapja osztrák. A négy gyerek közül Markus a legfiatalabb, két nővére és egy bátyja van. Már korán megtapasztalta az élet nehézségeit, szülei emigránsok lévén egyszerű kétkezi munkásként dolgoztak. Nehezen keresték meg a család fenntarásához szükséges anyagiakat, sohasem dúskáltak a javakban.

Az embert próbáló súlyos anyagi gondok ellenére a könyvek mindig fontos szerepet játszottak a Zusak család mindennapjaiban. Visszaemlékezéseiben az író azt mondta, hogy a szülei sohasem kényszerítették őket az olvasásra, de mindig gondoskodtak arról, hogy az otthonukban legyenek könyvek. Markus példaképe Ernest Hemingway lett, hatására kezdett el már 16 évesen írni. Engem úgy megfogott könyveinek világa, hogy észre sem vettem hogyan fogynak el a lapok. Úgy határoztam akkor, hogy ezzel fogok foglalkozni, én is író akarok lenni, s ebben senki sem tud meggátolni - így magyarázta választását Markus Zusak. 1999-ben jelent meg első regénye, A kispályás, melynek köszönhetően nemcsak egész Ausztrália, hanem a modern világ egyik legnépszerűbb fiatal írója lett. Nem kevésbé híresek a Wolfe testvérekről írt, a Harc Ruben Wolfe ellen és Amikor a kutyák sírnak című regényei is. A Wolfe testvérek nehéz körülmények között élő kamasz fiúk. A családfőt elbocsátották a munkahelyéről, ezért bármilyen

munkát elvállal. Édesanyjuk takarítónőként dolgozik, de így sem elég a befolyó kevéske pénz a család eltartására. Fiaik, hogy segítsenek, elfogadják a tiltott bokszversenyen való részvétel ajánlatát... A megpróbáltatások ellenére lelkileg közel állnak egymáshoz, nem veszítik el méltóságukat és önérzetüket.

A kamaszoknak írta az Én vagyok a Massenger (Az üzenetküldő) c. regényét 2002-ben. M. F. Zusak következő világsikere A könyvtolvaj c. műve lett, melyet több nyelvre is lefordítottak.

Elismert íróként számos rangos díj és kitüntetés tulajdonosa: 2014-ben Zusak megkapta az American Library Association (ALA) Margaret A. Edwards-díjat az ifjúsági irodalomhoz való jelentős hozzájárulásáért. 2006-ban a szerző elnyerte az év legjobb fiatal írójának járó Sydney Morning Herald-díjat. A könyvtolvaj c. regényét megjelenése óta a következő díjakkal jutalmazták: 2006 - Nemzetközi Irók-díjat az év legjobb könyvéért (Délkelet-Azsia és Csendesóceán); 2006 - az Iskolai Könyvtár folyóiratának díját az év legjobb könyvéért; 2006 - a Daniel Elliott Peace Award-díjat; 2006 — a Publishers Weekly Best Children’s Book-díjat az év legjobb gyermekkönyvéért; 2006 - Bulletin Blue Ribbon Book-dijat; 2007 - Michael L. Printz-díj (az American Library Association alapította, az év legjobb kamaszoknak írt könyv írói kapják); 2007 - a Book Sense of the Year könyve-díj és így tovább.

A könyvtolvaj c. regény (2005). Nemzedékek tapasztalata. A második világháború befejezése után sorozatban jelentek meg a világ szinte minden pontján a témával foglalkozó irodalmi művek. Alkotójuk általában résztvevője volt közvetlenül is az eseményeknek: H. Böll, V. Bikov, B. Vasziljev, O. Honcsar. J. Bondarev és mások. Markus Frank Zusak egy későbbi nemzedékhez tartozik, nem volt szemtanúja az ott-történteknek, ám nagyon sokat hallott szüleitől és az ismerősöktől róla. Pluszban még hosszú időn keresztül tanulmányozta a történelmi tényeket könyvtárakban és levéltárakban. Jól emlékszik arra az esetre is, amit az édesanyjától hallott: 6 éves volt akkor, nagy kiabálásra lettek figyelmesek, kimentek, s emberek sokaságát látták, akiket koncetrációs táborba vittek éppen. Egy idős zsidó férfi nem tudta tartani az iramot, le-lemaradt, s egy kisfiú kenyeret adott neki. Mindkettőjüket ostorral félholtra verték a német katonák. Amikor hatévesen azt látod, hogy aki segít, azt a földre dobják és irgalmatlanul verik, milyen tanulságot vonhatsz le belőle? Ilyen történetek sorozatának hallatán fogalmazódott meg benne A könyvtolvaj c. regény gondolata. Amikor a második világháborúról és az akkori Németországról írsz, gondolataid akaratlanul is a holokausztra és a haláltáborokra terelődnek. Kutatásaim során az is kiderült, hogy az emberek a körülmények ellenére is megőrizték méltóságukat és tisztességüket. Nagyon sok német nemzetiségű ember rejtegette zsidó származású baráratait a pincékben. Minél többet tudtam meg, annál nagyobb terjedelmű lett az írásom, és egy rövid, 100 oldalas regénytervből 580 oldalas könyvet írtam. Az összes alkotásom fontos számomra, de ez az írás sajátos volta miatt különleges - vallotta a szerző.

így A könyvtolvaj c. regény különlegessége abban rejlik, hogy a második világháború eseményeinek megértéséhez a mű több generáció tapasztalatát halmozza fel. Ez a tapasztalat elsősorban azoké, akik személyesen átélték mindazt, és a leszármazottaiké, akik hallottak róla. A fasizmus borzalmait átélő nemzetek és a fasiszta Németországban élő egyszerű németek tapasztalata. És még a felnőttek és gyermekeik tapasztalata... Az írói képzelet által transzformálódott kollektív tapasztalat az új látásmódját nyújtja a második világháborúban történteknek a modern világ számára.

A halál az embereket a legrosszabb pillanatukban látja, de láthatja őket lelki-leg gyönyörűnek, odaadónak és méltóságteljesnek is abbén a szörnyű pillanatban...

M. F. Zusak regénye kiváló példája a policentrikus modern regénynek, amelyben nincs egyetlen központi hős. Számos szereplője van a műnek - azok, akik az előtérben vannak, azok, akik a háttérben, és azok is, akik egy szót sem mondanak. Ennek ellenére valamennyiük története fontos, és együtt az összes élettörténet egyetlen képbe egyesül a szörnyű időkről - a második világháborúról.

Az író meggyőződése szerint a háború és a halál - egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Aki a történetet elmeséli szokatlan narrátor - maga a halál, mely különböző körülmények között találkozik és látja az embereket. Élet-halál határán, amikor igazi lelki lényegük tárul fel,

embert próbáló helyzetben bizonyítják megingathatatlan lelki erejüket. A halál alakjának narrátorként! szerepeltetése a második világháború eseményeinek tágas létfilozófiai (ontológiai) értelmet ad. A halál a Földön történt összes eseményt nem a megszokott nézőpontból közelíti meg. Ott uralkodik, ahol háború dúl. Hogyan győzhető le a halál, és szüntethető meg a háború? Mi segíthet legyőzni azt a szörnyű rémületet, mely beleivódott az emberek leikébe? Ezeknek a kérdésnek a megválaszolására ösztönzi az olvasókat az író.

A háborút M. F. Zusak nem a frontvonalon történő harcok leírásával mutatja meg, hanem egy német város mindennapi életén keresztül, ahol az egyszerű polgárok nap mint nap érzékelik és tapasztalják magukon a szörnyű hitleri gépezet hatását. A 9 éves Liesel Meminger miután elvesztette szüleit, és azután testvére halálát is át kellett élnie, nevelőszülőkhöz - Hans és Rosa Hubermann otthonába kerül. Egy ellenséges világban és idegenek között rosszul érzi magát eleinte. De az író meggyőz bennünket arról, hogy még akkor is, ha az embernek úgy tűnik, hogy nincs kiút, váratlanul érkezik a segítség azoktól a jó emberektől, akik a halál és erőszak ellenére is jót akarnak cselekedni.

Hans Hubermann szobafestőtől tanult meg igazán Liesel olvasni. Házának pincéjében a falra felfestette az ábécét, és Liesel a betűk csodálatos világában talált nyugalmat és oltalmat. A betűk szavakat alkotnak, majd megtöltik a könyveket, melyek a kislány életének szerves részévé váltak.

M. F. Zusak megváltoztatja a német népről alkotott véleményünket, akik ebben a tébolyban voltak kénytelenek élni. A náci Németország egyszerű polgárai ugyanúgy szenvedtek az erőszaktól, mint más európai országok népei. Az egyszerű nép fiait erővel sorozták be a hadseregbe, kényszerítették a lövészárkokba. Fáztak, éheztek, és volt köztük sok olyan, akiben parázslóit a tiltakozás tüze az erőszakkal szemben. Hans Hubermann nemcsak Lieselt, hanem Maxot, a zsidó bokszolót is megmentette. Sikerült a káromkodás, durva pokróctermészetű feleségét is meggyőznie, hogy pincéjükben zsidókat bújtassanak... Ettől a pillanattól kezdve a pince a cselekmény fő helyszíne, itt bontakoznak ki az események, amelyek meghatározzák Liesel további sorsát. Liesel és Max együtt olvassák a könyveket, megbeszélik azokat, és gyakran nevetik ki a Führert. Max Lieselnek úgy készít egy saját könyvet, hogy Hitler Mein Kamfpjának oldalait fehér festékkel keni be... És ez hatalmas győzelme a két fiatalnak a fasizmus felett. Az író azt a gondolatot erősíti ezzel, hogy nemcsak a nyilvános és hősies tettek, hanem az emberek észrevétlen, ugyanakkor lélekemelő és irgalmas cselekedetei is hőstettek.

Attól a pillanattól kezdve, hogy Rudy befestette magát feketére és lefutotta a száz métert Jesse Owens olimpiai bajnok tiszteletére, ő lett a kedvenc hősöm... A háború hatással volt Liesel és Rudy kapcsolatára és életére is. Szerelem volt ez első látásra. Rudy korommal festette be az arcát, hogy így hasonlítson példaképére. Az olvasók rokonszenvét ezzel természetesen, azonnal kivívta. A fiú sehogy sem érti meg, miért érdemtelen dolog tisztelni egy néger bajnokot, miért hiszi azt egyes honfitársa, hogy egy felsőbb fajhoz tartozik, miért nem beszélgethet zsidókkal...

A tinédzserek megható és őszinte barátsága, első szerelmük - mindez ellentétben áll a háborús idők szörnyű képeivel. Liesel és Rudy meggyőződésük ellenére kénytelenek részt venni a hitleri ifjúsági szervezet tevékenységében, magukon is érezték a nácizmus ideológiai mechanizmusának nyomását, számos fáklyás felvonulás és könyvégetés szemtanúi voltak. A háború sok fiatal ember lelkét torzította el ... De a fasizmus nem tudta legyőzni a két kamaszt.

Közös titkukká vált Max rejtekhelye. Rudy minden veszélyes helyzetben Liesel mellett állt, támogatta, óvta, segítette...

Liesel és Rudy szemével láttatja az író a regény egyik legtragikusabb jelenetét - a zsidók elhurcolását. A fiatalok együttéreznek a szerencsétlen emberekkel, minden porcikájukkal tilta

koznak az erőszak ellen. És ezt is a még éretlen lelkű tinédzserek győzelmének kell tekinteni a fasizmus felett.

Az emberek érzik, ha a szíved is benne van a könyvben... Liesel jellemének formálódásában kiemelkedő szerepet játszanak a könyvek. Éppen a könyveknek köszönhette, hogy átvészelt számos nehéz helyzetet, megpróbáltatásokat és el tudott határolódni az erőszakos valós világtól. Amikor Rosa Hubermann elküldte a kimosott ruhákkal a polgármesterékhez, ott magán is csodálkozva a könyvtárban találta magát (persze a polgármesterné invitálta). És itt a szépirodalom hatalmas és szabad terepe nyílt meg számára. Mindent elolvasott sorban egymás után, és a könyvek olyan szabadságot nyújtottak neki, amilyennel még soha nem találkozott az életében. Amikor a polgármester felfedezte felesége barátságát a szegény lánnyal, kiutasította Lieselt a házból. A lány ezután kezdte el lopni a könyveket a könyvtárból, mert már nem tudott nélkülük élni.

De a könyvek nemcsak Lieselt mentik meg. Max is a könyveknek köszönheti életét, mert Liesel neki és a pincékben rejtőző emberek sokaságának a könyvek segítségével ad hitet, reményt és lelki erőt, hogy kitartsanak.

Az író szerint a szó megmentheti a világot. Az ember létezésének értelmi célját adja meg a művészet, és még azt a különleges szabadságérzetet, belső méltóságot, amelyet senki sem vehet el azoktól az emberektől, akik olvasnak.

Azt akartam, hogy a könyv minden oldalán drágakövek legyenek - szavak, kifejezések, amelyek arra ösztönöznek, hogy fontos dolgokra gondoljak... Zúzák regénye nagy teret hagy az olvasó képzeletének. Néhány mondatát és epizódját újra és újra el szeretnék olvasni, elgondolkozni, együttérezni... Hogyan értékeljük például azt az epizódot, amikor Liesel havat hozott a pincébe, ahol Max rejtőzött? Józan ésszel nézve, szükség volt-e erre? Nem! De mivel Hans Hubermann, Rosa, Liesel és Max igazi családként tekintettek magukra, együtt akartak hógolyózni és hóembert építeni, akkor erre szükség volt. És még szabadnak is érezték magukat... A szűk és sötét pincében szabad emberek és rokon lelkek voltak együtt.

Amikor Maxnak el kell hagynia a családot, mindannyian mély fájdalmat éreznek, de ebben a jelenetben van egy rejtett tartalom is, az, hogy gondoskodnak egymásról. Ez is az emberiség győzelme a háború felett, mely nemcsak a világot rombolta, hanem az emberi lelkeket is, gyakran kegyetlenné,embertelenné téve őket.

A könyvtolvaj c. regénynek tragikus a befejezése. Bombatámadás következtében hal meg Hans és Rosa Hubermann, Rudy és a szomszédok... Csak Lisel élte túl a támadást mert a pincében volt, és elaludt olvasás közben. Búcsúja Rudytól a legmegrázóbb része a regénynek. Az első csókot, amire annyira vágyott az ifjú, csak halála után kaphatta meg...

Ám a halál nem győzedelmeskedett végérvényesen a világ felett, állítja az író, mert Liesel megőrizte szeretetét az emberek és a könyvek irányt. És ez azt jelenti, hogy a háborúnak előbb vagy utóbb vége lesz, és a halál békén hagyja az embereket.

Tájékozottság. 1. Milyen problémákat vet fel az írÓA könyvtolvaj c. regényében? Olvasói tevékenység. 2. Milyen megpróbáltatások érték Lieselt? Foglaljátok össze! 3. Jellemezzétek Németország társadalmi-politikai helyzetét a második világháború idején A könyvtolvaj c. regény alapján! 4. Milyen rend és szabályok uralkodtak az iskolában és az ifjúsági szervezetekben? 5. Ki, és hogyan segített Lieselnek legyőzni a nehézségeket? Emberi értékek. 6. Mi volt a legértékesebb a) Hans és Rosa Hubermann; b) Liesel; c) Rudy számára? Kommunikáció. 7. Vitatéma: Megmenthetnek-e a könyvek?Állampolgárok vagyunk. 8. írjatok fogalmazást A műveltség és a háború címmel! Modern technológiák. 9. Nézzétek utána a neten, milyen könyveket égettek el a náci Németországban! Vajon miért tették ezt? Vezetőkés társak. 10. Párban dolgozzatok: Állítsátok össze azon könyvek listáját (3-4), amelyeket Liesel olvasott, vagy amelyeket bizonyára szívesen elolvasott volna! Indokoljátok meg! Környezetés biztonság. 11. Értelmezzétek a rasszizmus és axenofóbia szavak jelentését! Szerintetek miért veszélyesek ezek a jelenségek? Hogyan ölt testet M. F. Zusak/i könyvtolvaj c. regényében a fenti jelenségek elleni harc?

A világirodalom tankönyve a 11. évfolyamra Debreceni