Інформація про новину
  • Переглядів: 248
  • Дата: 5-07-2020, 20:10
5-07-2020, 20:10

9. A vírusok felépítésének és működésének sajátosságai

Категорія: Tankönyvek magyar » Biológia





Попередня сторінка:  8. A vírusok sokfélesége és osztályozásának alapelvei. nem-kano...
Наступна сторінка:   10. A növények, a baktériumok, az állatok és az ember vírusainak...

Emlékezzetek, hogyan realizálódik a genetikai információ a sejtben!? Mi a replikáció, a transzkripció és a transzláció?

Mivel a vírusok kizárólag a sejtek élősködői, ezért felhasználják a sejteknek nem csak az energiáját, de az új vírusrészecskék felépítéséhez szükséges kémiai vegyületeket is. Tehát, a vírusok kémiai összetétele majdnem megegyezik azoknak sejtek kémiai összetételével, amelyekben élősködnek.

A vírusok felépítésének sajátosságai. A vírusokat két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba tartoznak, amelyek csak fehérjéből és nukleinsavból (RNS-ből vagy DNS-ből). Ezeket egyszerű vírusoknak nevezzük. Az egyszerű vírusok burka - a kapszid - csak fehérjékből áll. A második csoportba sorolják azokat a vírusokat, amelyek burka (szuperkapszid) lipideket és szénhidrátokat is tartalmaz. Ezeket hurkos vírusoknak nevezzük. A két csoport közötti elvi különbség az, hogy az burkos vírusok képződésük során a gazdasejt membránjának egy darabját is felhasználják saját burkukként.

A vírusrészecskéket, amelyek burokból és egy (vagy néhány) nukleinsav molekulából (DNS-ből vagy RNS-ből) állnak virionnak nevezzük. A gazdasejten kívül a vironokra semmilyen életjel nem jellemző.

A 9.1. ábrán láthatóak az egyszerű és az burkos vírusok. Figyeljétek meg, hogy mennyire jól látható a különbség a vírusrészecskék burkának a felépítésében!

9.1. ábra. A vírusok elektronmikroszkópos képe: 1 — influenza vírus (burkos vírus, jól látszik a burka); 2 — dohány mozaik vírus; 3 - papilóma vírus (2 és 3 — egyszerű vírusok,

nem rendelkeznek külső burokkal)

A vírustestek összetételében csak egyféle nukleinsav lehet - vagy DNS, vagy RNS. Ezek a molekulák az örökletes információt hordozzák. Hogyha a prokarioták vagy eukarioták DNS-molekulái kettős spirál felépítésű, az RNS-molekulák pedig főként egyláncú, akkor a vírusok DNS-e vagy RNS-e lehet kettős láncú vagy egyláncú.

Attól függően, hogy milyen típusú nukleinsav található a vírusrészecskében, a vírusokat DNS- (bakteriofágok, emberi herpesz vírus) és RNS-tartalmúakra (influenza, kanyaró, veszettség, agyhártyagyulladás, HÍV, dohány mozaik vírusok) osztják.

A vírusok szaporodása. Még egy fontos különbség a vírusok és a prokarioták vagy eukarioták között, az utódrészecskék képződésének egyedülálló módja. A vírusok felhasználva a sejt vegyületeit (aminosavakat, nukleotidokat) átállítják a sejtek rendszereit a saját összetevőiknek a szintézisére. A sejt bizonyos funkcionális részein a vírusrészecskék a sejt által szintetizált nagy mennyiségű vírusfehérjékből (ezeknek a struktúráját a vírus nukleinsavja kódolja) jönnek létre. Ezek a folyamatok nem csak hogy egy meghatározott helyen zajlanak, de meghatározott időben is. A vírusok reprodukciójának végső állomása a nukleinsavuk bejutása a vírus burokba. Ezután a vírus elhagyhatja a sejtet és képessé válik megfertőzni más sejteket.

Az egyszerű vírusok virionjainak túlnyomó többsége összetett szimmetriá-júak. A vírusfajtól függően a virion lehet vagy ikozaéder1 (például, a poliomieli-tis, a papilóma vírus) vagy spirális (például, dohány mozaik vírus) formájú (9.3, 1, 2 ábra).

1 Ikozaéder - szabályos konvex poliéder, melyet 20 egyenlőszárú háromszöglap alkot, 30 éle és 12 csúcsa van.

9.2. ábra. A virionok önszerveződése: 1 - spirális szimmetriájú virion képződés: a - a nukleinsav molekulát fehérjemolekulák veszik körül; b - kész virion; 2 - ikozaéder szimmetriájú virion képződés: c - a kabszidok önképződése; d - a kapszidok képződése; e - a vírus nukleinsavának bejutása a kapszidba

Egyes bakteriofágoknál a virion állhatnak olyan „alkatrészekből”, amelyek kubikus és spirális szimmetriával rendelkeznek. A 9.3,3. ábra T4 bakteriofágot ábrázolja, amelynek DNS-molekulája az ikozaéder alakú fejrészben tárolódik, a talprésze pedig spirális. Figyeljétek meg, hogy ez a bakteriofág, a bonyolult felépítése ellenére, egy egyszerű vírus, mivel nem rendelkezik külső lipidekből és fehérjékből álló burokkal.

Az egyszerű vírusok általában a sejtmembrán vírus enzimek általi sérülése során jutnak ki a sejtből. A burkos vírusoknál azonos módon történik az önképződés, ugyanakkor érése közben a vírusrészecske a sejthártya egy részét felhasználja saját külső burkaként. Ezt a folyamatot a vírus bimbózásának nevezzük.

9.3. ábra. Az egyszerű vírusrészecskék szimmetriája. 1. Spirális szimmetriájú vírus felépítésének modellje (dohány mozaik vírus). 2. Ikozaéder szimmetriájú vírus felépítésének modellje (poliomielitis vírus). 3. T4 bakteriofág (elektronmikroszkópos kép)

Az evolúció során a vírusokban létrejöttek olyan mechanizmusok, amelyek segítik őket éppen abba a sejtbe bejutni, ahol a leghatásosabban tudnak szapo-

rodni. Érdekes, hogy a különböző vírusok különböző specifikus bejutási és szaporodási módokra tettek szert. A következő paragrafusban átvesszük, hogyan zajlanak ezek a folyamatok a növényi, a baktérium, az állati és az emberi vírusoknál.

1. Milyen felépítésbeli sajátosságai vannak az egyszerű és a burkos vírusoknak? 2. Miben különbözik a vírusok nukleinsav molekulái a prokariotákétól és a eukariotákétól? 3. Miben különbözik a vírusok önképződése a sejtek szaporodásától?

Általában miért váltja ki az egyszerű vírusrészecskék sejtből való kijutása a sejt halálát?

 

 

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij

 



Попередня сторінка:  8. A vírusok sokfélesége és osztályozásának alapelvei. nem-kano...
Наступна сторінка:   10. A növények, a baktériumok, az állatok és az ember vírusainak...



^