Інформація про новину
  • Переглядів: 141
  • Дата: 5-07-2020, 20:19
5-07-2020, 20:19

25. A racionális táplálkozás, mint a normális anyagcsere alapja

Категорія: Tankönyvek magyar » Biológia





Попередня сторінка:  24. Az anyagcsere folyamatainak neurohormonális szabályozása
Наступна сторінка:   26. Egyes kémiai elemek és anyag hiányával vagy többletével kapc...

Idézzétek fel a vitaminok szerepét az anyagcsere biztosításában. Milyen szerepet játszanak az emberi szervezetben a fehérjék, a szénhidrátok, a nukleinsavak? Melyik vizet nevezzük metabolikusnak? Milyen hormonokat termel a hasnyálmirigy és a mellékvese? Milyen szerepe van a víznek a szervezetben?

A racionális táplálkozás, olyan táplálkozás, amikor az elfogyasztott táplálék minősége és mennyisége megfelel a szervezet szükségleteinek. Ezeket a szükségleteket elsősorban az határozza meg, hogy milyen mennyiségű energiát használ el a szervezet saját élettevékenysége során. A szervezet energiafogyasztását az alapanyagcsere alapján határozzák meg, azon legkisebb energiamennyiséggel egyenlő, amelyet a szervezet teljes nyugalomban életfolyamatainak fenntartására, éhgyomorra (azaz a táplálék elfogyasztása után 12-16 órával) a komfort hőmérséklet (+20.. .+23 C) mellett. Ilyen feltételek mellett az energia csupán a belső szervek (a sejtben zajló biokémiai folyamatok, a szívműködés, a légző mozgások stb.), munkájának biztosítására használódik el.

Az alapanyagcsere különböző tényezőktől függ: nemtől, kortól, a szervezet működési állapotától, az elvégezendő munkától. Egy közepes testsúlyú és testmagasságú ember napi alapanyagcseréje közel 70000 kJ tesz ki. Megszokott, hogy a szervezet fizikai munkára bizonyos mennyiségű energiát fogyaszt.

A napi táplálék szükséglet. A szervezet számára szükséges energia a szerves vegyületek (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) oxidációja vagy oxigénszegény lebomlása során szabadul fel: 1 g fehérje és 1 g szénhidrát lebomlása során 17,2 kJ, de 1 g zsírnál — 38,2 kJ. A felnőtteknél a normáknak megfelelően az élelmiszerekből nyert energia mennyiségének meg kell egyeznie a felhasználtéval. A gyerekeknél a szervezet növekedése során a felvett energia mennyisége meg kell, hogy haladja az elhasználtét. Az időskorúak energiaszükségletei csökkennek. Tehát, tudva azt, hogy milyen mennyiségű energia szabadul fel a különböző szerves

anyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) lg-nak felbomlásakor, valamint azt, hogy mennyi energiát használ el az ember egy nap alatt, ki lehet számítani napi táplálék szükségletét, azt a táplálék mennyiséget, amelyet el kell fogyasztania ahhoz, hogy visszaállítsa a felhasznált energia mennyiségét.

A napi táplálkozási norma kiegyensúlyozott kell, hogy legyen: tartalmaznia kell megfelelő mennyiségben és arányban azokat az anyagokat, amelyek ebben az időszakban szükségesek az emberi szervezet számára. A fehérjéket építőanyagként és energia-forrásként használja a szervezet; szűk-

ségesek a különböző enzimek, hormonok és neurohormonok bioszintéziséhez. A zsírok egyes szteroid hormonok szintéziséhez szükségesek. A szénhidrátok fontos energiaforrások.

A táplálékok különböző alkotó részeinek javasolt aránya a napi normában: állati eredetű zsír (megközelítőleg) - 8 %, növényi eredetű zsír - 10 %, növényi fehérje -7%, szénhidrátok - 65 % (ebből 5 % cukor) (25.1 ábra). Egy felnőtt embernek átlagosan egy nap alatt közel 80-100 g fehérjét, ugyanennyi zsírt és 350-400 g szénhidrátot kell elfogyasztania. Ezeket a normákat a munkától függően kell korrigálni. így a közepesen nehéz munka esetén a fehérjék javasolt mennyisége 120g-ig is növelhető, a nehéz munka esetén - 150 g-ig. Azoknak, akik nem végeznek fizikai munkát a zsírok mennyiségét célravezető napi 60 g-ig csökkenteni. Az ifjak ajánlott napi mennyisége: fehérjék - 113 g, zsírok - 106 g, szénhidrátok - 450 g, a lányoké ennek megfelelően -100, 90, és 383 g.

A napi norma összeállítása során figyelembe kell venni a tápanyagok hasznosíthatóságát. így az állati eredetű táplálék átlagosan 90 %-ban, a növényi - 80 %-ban, a vegyes - 85 %-ban hasznosul.

A táplálkozási normába be kell építeni úgy a fehérje, mint a szénhidrát-tartalmú termékeket, állati és növényi zsírokat, úgy zöldségeket, gyümölcsöket és bogyókat,akárcsak vitaminokat és az ásványi sókat. Már tudjátok, hogy a táplálkozási normából hiányzó vitaminok miatt megbomlanak a normális anyagcsere folyamatok. Fontos, hogy a táplálkozási normában legyen elegendő mikroelem. A vashiányos táplálék megbontja a vérképződés folyamatát, a jód a pajzsmirigy működését, a fluorhiány a fogzománc roncsolódásához vezet.

A tápláléknak tartalmaznia kell tejtermékeket, tyúktojást. Ezek fehérjéket, ásványokat, főleg kalciumot tartalmaznak. A növényi eredetű táplálék sok rostot tartalmaz, fokozza gyomorfal és a belek működését. A vitaminokon kívül a friss zöldségek és gyümölcsök szerves savakat és antioxidánsokat is tartalmaznak. A növényi táplálékban lévő pektin (poliszacharid) enteroszorbens funkciót látnak el - megkötik a káros anyagokat (mint pl. a radionuklidokat) és kiüríti azokat a szervezetből, szabályozza a szervezet koleszterin szintjét, javítja a sejtek belső légzését, növeli az allergének elleni ellenállást, fokozza a sebgyógyulást.

Az egészséges táplálkozás miatt ajánlatos lemondani a zsíros húsról. Túlzott fogyasztása a vér koleszterinszintjének emelkedéséhez és érelmeszesedéshez, a nagyartériák érfala kötőszöveti elburjánzása miatti megvasta-godásához, és a belső érfalakon való plakkok képződéséhez vezet (25.2 ábra). Ez akadályozza a normális véráramlást, infarktushoz és agyvérzéshez vezet. Az állati eredetű zsíros húst, ajánlott soványra, tyúkhúsra, halra, tojásra cserélni.

Azokban megvannak a szükséges fehérjék, de zsírtartalmuk alacsony. Alacsony zsírtartalmú tejtermékeket válasszatok, korlátozzátok az olaj, főleg a finomított, és a margarin fogyasztását.

A dietológia - az ember normális és különböző betegségek során történő racionális táplálkozásával foglalkozó tudomány. Figyelembe

véve a páciensek egyéni sajátosságaiig egészségi állapot, életkor, életmód, szokások) dietológusok egyéni étrendet - diétát — állítanak össze. Ennek biztosítania kell a normális anyagcserét, a szervezet gyógyulását és a betegség utáni gyors felépülést, de valamikor lehetnek a gyógyszeres kezelés alternatívái.

A racionális táplálkozás fontos alapelve a napirend betartása. A napi 3-4-szeri azonos időben történő étkezés (gondolkodjatok el, miért!) javasolt. Az utolsó étkezés nem lehet később, mint lefekvés előtt 3 órával, mivel éjjel a metabolizmus folyamatai gátlás alatt vannak, és táplálék lassan bomlik le. Ez zavarhatja az egészséges alvást. Kis adagokban és sietség nélkül kell enni.

A mértéktelen táplálkozás - s főleg a szénhidrátokban és a zsírokban gazdag -az elalvás előtti evés és az étkezések számának csökkentése (egy vagy kétszerire) elhízáshoz vezet. Az elhízás következményei: a szív elégtelen vérellátása, a magas vérnyomás, a szívizom-infarktus, az emésztő és a kiválasztó szervrendszer megbetegedése stb. Csökken a munkaképesség, az anyagcsere, az izmok aktivitása stb. Az elhízás következtében felgyorsul a szervezet öregedése és megrövidül az emberi élet időtartama.

Feladat: A biológia és egészségvédelem órákon szerzett ismereteitek felhasználásával gyűjtsetek információkat a túlzott és az elégtelen táplálkozás következményeiről.

Az ember vízháztartása. A víz a szervezet belső környezetének alapja (sejtek, vér, nyirok, sejtközi anyag), amelyben az anyag és energiacsere folyamatai zajlanak. Meghatározza a sejtek fizikai tulajdonságait - térfogatukat, belső nyomásukat (turgor). A szervezet víztartalma függ az ember korától: az újszülötteknél közel 75 %, a növekedés végén járó fiatal embereknél - 65 %, az időkorúaknál csupán 55 %.

A különböző emberi szervek és szövetek víztartalma nem azonos: a legtöbb a vérben és a vesében van - 82-92 %, az agy velőben - 85 %-ig, a májban - 75 %, az izmokban - 70-76 %, s végül a zsírszövetben 30 %, a csontokban - közel 20 % (25.3 ábra).

A vízháztartás - a szervezetbe jutó és az onnan távozó víz mennyiségének meghatározott aránya. Ha vízfelhasználás meghaladja a bevitelt, vízhiány léphet fel, amely negatívan hat a hőszabályzó képességre, a biokémiai

folyamatok lefolyására stb. A vízháztartás fenntartása bármely szervezet normális működésének egyik feltétele, mivel az emberi szervezet naponta közel 2—2,5 1 vizet használ el (a megemésztetlen táplálékkal, a vizelettel, a verejtékkel ürül ki, a szájüreg és a légutak nyálkahártyájáról elpárolog) és ugyanilyen mennyiség kell, hogy állandóan bekerüljön. Közel 11 víz kerül be az élelmiszerekkel, még közel 300 ml keletkezik a zsírok, fehérjék és szénhidrátok oxidációja következtében (metabolikus víz).

A kiszáradás az emberi szervezet működésének súlyos zavarait eredményezi. Lelassulnak a táplálék megemésztésének és felszívódásának folyamatai, megbomlik a hőszabályozás: besűrűsödik a vér, csökken szállítóképessége, az erekben vérrögök képződhetnek. A 20 %-nál több vízvesztés veszélyes az ember számára, 20 %-nál több halálosan veszélyes. Az emberi szervezet elégtelen víztartalmának első jele a szomjúságérzet, amely a hipotalamusz szomjúság-központjának ingerlésére alakul ki. Receptorai a szervezet folyadékai ozmotikus nyomása növekedésének hatására vagy a nátrium ionok koncentrációjának növekedése hatására jönnek ingerületbe(nő a só koncentráció). Ezek az ingereket a receptorok különböző csoportjai fogják fel.

Az ember alapvető vízigényét ivóvízzel elégíti ki.

Az ivóvíz és minőségi követelményei. Bár Földünk vízkészlete nagy mégsem korlátlan. Már napjainkban is közel 1,5 milliárd lakos súlyos édesvíz-hiányban szenved. A Föld lakosságának állandó hirtelen növekedése és az ember aktív gazdasági tevékenysége negatívan hat a víztárolók állapotára.

A víztárolók egészségügyi állapotának romlása, a vízkészletek nem racionális felhasználása kiélezik az édesvizek problémáját. Sőt az ipari és háztartási vizek korszerű módszerek alkalmazásával történő tisztítása sem garantálja azok 100%-os megtisztítását: a legellenállóbb szennyezőanyagok 10 % a vizekben maradhat.

Ti már tudjátok, hogy a folyókban, a tavakban és más víztárolókban végbemegy a vizek természetes öntisztulásának folyamata. Ezekben különböző szervezet vesznek részt: baktériumok, egyes egysejtű eukarióta szervezetek, szivacsok, kéthéjteknőjű puhatestűek stb. A tisztítatlan háztartási és ipari csatornák intenzív szennyezését a vízi ökoszisztémák nem érkeznek önmaguk megtisztítani.

A természetes víztározók forralatlan vize és a nem eléggé megtisztított ivóvíz különböző betegségek forrása lehet: dizentéria, kolera, hastífusz. Ugyanakkor tartalmazhatja parazita férgek petéit és lárváit is. Ezért a vizet fogyasztása előtt jól fel kell forralni, a vezetékes vizet speciális háztartási szűrőn még jól át kell szűrni.

A vizek minőségét állandó ellenőrzés alatt kell tartani. Ennek érdekében vízmintákat vesznek, amelyekben a különböző vegyületek, mikroorganizmusok, elsősorban bélbetegségeket okozók jelenlétét vizsgálják. Ukrajnában az ivóvíz minőségi követelményeit az Állami Szabvány határozza meg. Ennek megfelelően az ivóvíznek járványügyileg biztonságosnak, vegyi összetételét tekintve pedig veszélytelennek kell lennie.

1. Mi az alapanyagcsere? 2. Mit értenek racionális táplálkozás alatt? 3. miért kell a táplálkozásnak egyensúlyban lennie? 4. mik a dietológia feladatai? 5. Milyen veszélyt jelent az ember számára az érelmeszesedés? 6. mi a vízháztartás?

Miért kell a táplálkozási normának egyéninek (egyére szabottnak) lennie?

 

 

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij

 



Попередня сторінка:  24. Az anyagcsere folyamatainak neurohormonális szabályozása
Наступна сторінка:   26. Egyes kémiai elemek és anyag hiányával vagy többletével kapc...



^