Інформація про новину
  • Переглядів: 174
  • Дата: 5-07-2020, 20:41
5-07-2020, 20:41

40. Az ember örökletes betegségeinek diagnosztikája. Orvosgenetikai konzultáció

Категорія: Tankönyvek magyar » Biológia





Попередня сторінка:  39. Orvosgenetika. az ember örökletes betegségei
Наступна сторінка:   41. Az emberi örökletes betegségek gyógyítása és megelőzése

Emlékezzetek az ember örökletes betegségeinek öröklődésére! Az ember kariotípusá-nak milyen lehetséges sérülései vannak a kromoszómabetegségek esetében? Milyen vizsgálati módszereket alkalmaznak a molekuláris genetikában és a humángenetikában? Mi a bélyeg penetranciája?

Az örökletes betegségek diagnosztikája. Az időben felállított és pontos diagnózis a feltétele bármely betegség sikeres kezelésének. Az örökletes betegségeket diagnosztizálni lehet klinikai vizsgálatokkal, a tünetekből kiindulva vagy valamilyen pontos markerek (élettani, biokémiai stb.) segítségével (40.1. ábra). A genetikában DNS-markerekként felhasználják bizonyos gének és géncsoportok specifikus szekvenciáit (nukleotidsorrendjeit).

A genetikai elemző módszerekkel fel lehet állítani a diagnózist még mielőtt az örökletes betegség tünetei megjelennének (ha veleszületett betegségről van szó), vagy még a gyermek megszületése előtt (prenatális diagnosztika).

Genetikai tesztelés - az egyén genotípusának megállapítása különféle genetikai módszerekkel. A genetikai tesztelésnek három fő megközelítése van.

40.1. ábra. Guthrie teszt fenilketonuria kimutatására. Egy papírdarabra ráviszik a páciens vérének egy csepp-jét olyan baktériumokkal, amelyek csak fenilalanin jelenlétében képesek szaporodni. A baktériumok intenzív szaporodása a betegségre utal

1. A genotípus megállapítása olyan családok, etnikai vagy kulturális csoportosulások elemzésekor, ahol bizonyos örökletes betegségek előfordulnak. Ilyenkor genealógiai módszert alkalmaznak, felhasználva a betegség öröklődés típusára és családfájára vonatkozó adatokat. Majdnem hibátlanul meg lehet állapítani a családtagok többségének genotípusát.

2. A genotípus vagy a kariotípus prenatális meghatározása a még meg nem született gyermeknél. A prenatális szakkifejezés az embrionális fejlődésre vonatkozik, és azt jelenti „születés - előtt”.

3. Olyan egyének genotipizálása, akik kései megjelenésű örökletes betegségek (például, Hun-

tington-kór) rizikócsoportjába tartoznak; vagy akiknek a diagnózisát alá kell támasztani (posztnatális genetikai tesztelés; a posztnatális azt jelenti - „születés utáni”).

A prenatális genetikai tesztelést olyankor alkalmazzák, amikor magas a rizikója a nehéz genetikai betegséget kiváltó kromoszóma vagy genotípus patológiának a magzatnál. Az ilyen elemzéshez szükség van a magzat sejtjeire. A legy-gyakrabban az emberi magzatot körülvevő méhlepényből nyerik ki a sejteket, vagy a folyadékot vizsgálják. A DNS-elemzés módszereit (PCR, genom szekvená-lás) felhasználva közel 3000 monogénes örökletes betegségre lehet elvégezni az elemzést.

Az utóbbi időkben aktívan fejlődik a magzat kromoszóma patológiáinak nem invazív prenatális diagnosztikája. Az eljárás lényege az, hogy a várandós anya vérében meg lehet találni a leendő gyermek DNS-molekuláit (gondolkodjatok, hogyanjuthat a magzat DNS-e az édesanyja vérébe). A várandóság 10-ik hetéig ezek koncentrációja elégségessé válik a genetikai vizsgálatra (az anya vérplazmájában található szabad DNS-molekulák 10 %-a). A polimeráz láncreakció (PCR) és a szekvenálási módszerek segítségével ki lehet mutatni a megfelelő genom szekvenciák arányát. Ha a magzat triszómiás a 21-ik kromoszómára, akkor egyértelműen megnövekszik az anyai vérben a 21-ik kromoszóma fragmentumainak a mennyisége (40.2. ábra).

Posztnatális genetikai tesztelés. Amikor nincs rá mód, hogy a gyermek születése előtt genetikai vizsgálatot végezzenek, akkor azokat a születés után vagy akár a felnőtt korban végzik el. Például, a születéskor jól kifejezett kromoszóma patológiás tünet együttes (például Down-kór) esetén is a diagnózis alátámasztása érdekében elvégzik a kariotípus elemzést.

A születés utáni genetikai elemzés az olyan örökletes betegségek diagnózisának alátámasztásához szükséges, amelyek felnőtt korban jelennek meg, és autoszomális domináns típusú öröklődése van. Például, az örökletes mell- és petefészekrák autoszomális domináns bélyeg (85 %-os penetranciával a nők körében). A betegség felnőtt korban fejlődik ki, minden beteg nő heterozigóta (mivel a rákot okozó letális mutációval rendelkező homozigóták meghalnak). A családfákból kiindulva (4.3. ábra) lehetetlen meghatározni a nem beteg személy pontos genotípusát. Erre a kérdésre választ a megfelelő gén mutációinak jelenlétét kimutatni képes DNS-elemzés adhat.

Egy gén vagy akár több ezer gén patológiás mutációinak egyidejű kimutatására ad lehetőséget a DNS-chip (40.4. ábra) alapú módszerek. Ez egy körül-belül 2x2 cm-es lapocska, mely nagyon sok (akár több tízezer) piciny cellára van osztva. Mindegyik cella felületéhez DNS-mintát (bizonyos gén mutáns részének megfelelő kisebb DNS-szekvenciája) „rögzítenek”. A páciens vérsejtjeinek DNS-ét (vagy más sejtekét) fluoreszcens festékkel megjelölik, és a DNS-chipre helyezik. Mindegyik cella fluoreszcens jele alapján következtetést lehet levonni bizonyos mutáció meglétéről vagy hiányáról.

Orvosgenetikai konzultáció. Az örökletes betegségek diagnosztizálásában nagyon fontos szerepet játszanak a genetikai vizsgálatok. Ugyanakkor nem ke-

vésbé fontos segíteni a családnak vagy a paciensnek a diagnózis, a lehetséges kimenetelek és következmények, a gyógyítási eljárások, az örökölhetőség és a betegség következő nemzedékben való megjelenésének, a betegséghez való alkalmazkodás megértésében. Az ilyen ajánlásoknak segítenie kell elfogadni a rizikó mértékén alapuló megfelelő döntést, és a megfelelő intézkedéseket. Az orvosgenetikai konzultáció szakembereinek feladata - az összes ilyen szempont megmagyarázása.

40-3- ábra. A mell- és petefészekrákos betegekkel rendelkező család családfája. A családfa alapján nehéz megállapítani az egészséges nők genotípusát, amíg ki nem fejlődik a betegség

Az orvosgenetikai konzultáció az egyik specializált formája a lakosság orvosgenetikai segítésének abban, hogy megelőzzék a betegek családjában az örökletes patológiák megjelenését. A konzultáció eredményeképpen a páciens vagy a család információkat kap az összes lehetséges és szükséges kérdésekre vonatkozóan. A kulturális, vallási vagy morális elvekből kiindulva ez elég ahhoz, hogy ők elfogadják a helyes döntést.

Az orvosgenetikai konzultációban különböző szakirányok - genetika, biokémia, citológia, immunológia, medicina - szakemberei dolgoznak. Ez lehetőséget nyújt a lehető legteljesebb konzultációra. Lehetséges, hogy közületek is választják majd ezt szakmát, az embereknek való segítségnyújtást.

1. Milyen céllal végeznek diagnosztikát a genetikai betegségekre és rendellenességekre? 2. Mi a genetikai tesztelés? 3. Miben különbözik a prenatális a posztnatális teszteléstől? Milyen céllal alkalmazzák ezeket? 4. Mik azok az orvoslásban használt invazív vizsgálati módszerek? Mi a fő feltétele az alkalmazásuknak? 5. Mi a DNS-chip? Milyen céllal alkalmazzák őket? 6. Mi az orvosgenetikai konzultáció, és mi a feladata?

Milyen etikai jellegű problémák merülnek fel az orvosgenetikai konzultáció során?

 

 

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij

 



Попередня сторінка:  39. Orvosgenetika. az ember örökletes betegségei
Наступна сторінка:   41. Az emberi örökletes betegségek gyógyítása és megelőzése



^