uabooks.top

Emlékezzetek, mi a nekrózis és a apoptózis. Mire alapszik a következő vizsgálati módszerek: ultrahang diagnosztika, komputer tomográfia és mágneses rezonancia tomográfia, endoszkópia?

A sejtciklus sérülései és annak következményei. A sejtciklus normális folyamatának ellenőrzése kimagaslóan fontos a szervezet normál sejtösszetételének fenntartására. Például, a hámszövet sejtjei, amelyek a belet kibélelik, egy nap több mint kétszer osztódnak, azért mert ez idő alatt igen sok elpusztul közülük, melyek élettartama lejár. Ezzel szemben a máj sejtjei (hepatociták) egyszer kétszer osztódnak évente. A sejtciklus nagy részét az interfázis G1 - szakaszában töltik. Az éret nuronok és izomsejtek pedig soha nem lépnek ki az interfázis szakaszából és nem osztódnak. Tehát, az intervallum a két sejtosztódás között a különböző sejttípusoknál függ az élettartamuk hosszától, és a szervezet fejlődési szakaszától (növekedési periódus, érés, öregedés).

A sejtosztódási ciklus szabályozásának sérülésének következménye lehet a sejtek korlátlan osztódása, amely az onkológiai betegség kialakulásához vezethet.

Onkológiai betegség - patológiai folyamatok, amelyek során rosszindulatú vagy jóindulatú daganatok jönnek létre. Az onkológiai betegségek tanulmányozásával kialakulásának okaival, diagnosztikájukkal, gyógyításukkal és kezelésükkel foglalkozó orvostudományi ág az onkológia (görög: onkos - daganat és logos - tudomány).

A szövetek sejtjei, amelyek daganattá váltak, más tulajdonságaik vannak, megváltozik a felépítésük és az anyagcseréjük. Képesek lesznek belenőni más szövetekbe, stimulálni a hajszálerek fejlődését, amely biztosítja a jó vérellátását. Az ilyen sejtek az osztódásukhoz kevesebb osztódási faktort igényelnek, mint a normálisak. A rosszindulatú daganat sejtjei képesek korlátlanul hosszú ideig osztódni.

A daganatok egy meghatározott helyen kezd el képződni az úgy nevezett daganat csírából, de néha egyszerre több helyen is kialakulhatnak. Megkülönböztetünk két daganatnövekedési formát. A központi fejlődésü daganatot csomónak nevezzük. Az ő sejtjei nem nőnek bele a szomszédos szövetekbe, csak eltolják, ősz-

szenyomják őket. így fejlődnek a jóindulatú daganatok. Melyek természetesen nem veszélyeztetik az ember életét, és el lehet távolítani őket sebészi úton.

A jóindulatú daganatokkal ellentétben a rosszindulatú daganatokra jellemző, hogy sejtjeiknek a kinövései belenőnek a szomszédos szövetekbe (48.1, ábra). Ebben az esetben a szomszédos szöveteket nem csak eltolják és összenyomják, hanem rombolják is. A rosszindulatú daganatok gyorsan és nem egyenletesen nőnek. Képesek magukhoz hasonló daganatok növekedését előidézni a test más részében is, ezzel metasztázist okozni (48.1. д. ábra). A sejtjeik a véráram vagy a nyirokkeringés segítségével kerülnek más szervekbe, ahol szaporodni kezdenek.

48.1. ábra A rosszindulatú daganat fejlődési szakaszai: a - a sejt mutálódik, amely következtében képes lesz az ugrásszerű szaporodásra (b); c, d - a daganat fejlődésének szakaszai; e - metasztázisok (áttétek) képződése más szervekben

A rosszindulatú daganatok megnevezésére több specifikus elnevezés létezik. Azokat, amelyek a hámszövetbe jelennek meg, ráknak vagy karcinómának nevezzük (például a gyomor és bélrák). Azokat a rosszindulatú képződményeket, amelyek a belső közeg szöveteiben (csont, porc, zsír stb.) és az izomszövetben keletkeznek, szarkómának nevezzük. Leukémia (leukózis) — a vörös csontvelő rosz-szindulatú megbetegedése, melanoma a melanocitákból (a bőr speciális sejtjei, amelyek a sötét színű pigmentet a melanint termelik) képződik, glióma - az agyban képződő elsődleges daganat, a limfóma a nyirokszövetekben jön létre.

Az onkológiai megbetegedésék oka lehet a sejtek örökletes információjának sérülései. Elválasztottak egy gént (melyet p53 ként jelöltek meg), amely felel a DNS egységét felügyelő enzim kódolásáért. Ez az enzim ha találkozik egy sérült DNS-el, akkor leállítja a sejt osztódását és aktivál más enzimeket, amelyek kijavítják a DNS struktúráját, ami után folytatódik a mitózis. Ha a DNS molekula javítása nem sikerül, akkor ez az enzim stimulálja a sejt pusztulását - apoptózisát (48.2. ábra). A rákos daganatok sejtjeiben ez az enzim hiányzik.

A p53 génnel ellentétben, amely megakadályozza a sejt kontrolálatlan osztódását sérült DNS molekulával, vannak gének, amelyek olyan anyagokat kódolnak, amelyek elősegítik a rákos daganatok képződését — ezeket onkogéneknek nevezzük. Azok a mutációk, amelyek aktiválják ezeket a géneket, megnövelik a lehetőségét a sejt rákossá tételében. A mutációk következtében onkogénekké válhatnak normális gének is; ezeket proto-onkogéneknek nevezzük. Ok. együttműködnek a növekedési faktorokkal, ami következtében felgyorsul a sejtciklus.

48.2. ábra A sejtciklus genetika felügyelete: a - p53-s genom által kódolt enzim, észreveszi a DNS replikádé során keletkezett hibát; b - hogyha a sérült molekula javítása nem sikerült, a sejtciklus leáll és a sejt felkészül az apoptózisra (c); d - a sejt apoptózisa

Karcinogének. Az onkológiai megbetegedések kialakulásához hozzájárulhatnak a környezeti tényezők is, amelyeket karcinogéneknek nevezzük. Ok különböző tulajdonságúak lehetnek - kémiai, fizikai vagy biológiai. Karcinogénekhez tartoznak a nehézfémek (kadmium, nikkel, mercurium, ólom, cink, stb.), olyan anyagok mint az anilin, parafin, uretán, benzol, formaldehid, nagyon sok kártevők elleni szer (például: naftalin, triklorfon, DDT) nikotin stb.

Karcinogén hatása lehet egyes gyógyszereknek is amelyek nem mentek át a megfelelő klinika előtti vizsgálatokon, egyes ételadalékok, például ételszínezékek. Karcinogén lesz az az étel, amelyet a sokszor használt sütőolajba sütöttek ki. Éppen ezért minden vegyi anyag, amelyet az élelmiszeriparban használnak, orvosi preparátumok, festékek összetevői, műanyagok, mosóporok, ételadalékok, peszticidek (permetszerek) kötelezően meg kel vizsgálni a karcinogén tulajdonságára.

Karcinogén hatást válthat ki az ionizáló sugárzás, és kisebb mértékben az ultraibolya sugárzás. Például a bőrrákot kiválthatja a hosszan tartó napozás. Biológiai karcinogén hatást válthatnak ki a vírusok, például azok, amelyek a papillomát okozzák¹.

Az onkológiai megbetegedések diagnosztizálása, gyógyítása és kezelése. Az onkológiai betegségek, a betegek száma alapján, a második helyen állnak a szív-érrendszeri betegségek után. Az onkológiai betegségek között a férfiaknál és a nőknél is a leggyakoribb megbetegedések a nyirok és a véredényrendszer, emésztőrendszer (szájüreg, végbél), légzőszervek (trachea, hörgő, tüdő), mirigyek (például férfiaknál a dülmirigy, nőknél a pajzsmirigy, tejmirigy); a gyerekeknél -nyirokrendszer és a vörös csontvelő.

Az onkológiai betegségek megelőzése véget nem szabad fogyasztani a Csernobili zónából származó élelmiszereket. Azok a karcinogén anyagok, amelyek étellel kerülnek be a szervezetbe különösen veszélyesek.

Az onkológiai betegségek diagnosztizálásának tradicionális módszerei a megfelelő analízis leadása, onkológus orvos vizsgálata, ultrahang diagnosztikai, komputer tomográfiái és mágneses rezonancia tomográfiái vizsgálat (48.3. ábra) vagy endoszkópos vizsgálat. Egyes esetekben biopszia alkalmazása - egy szövetdarabka kiemelése a szervezetből a további vizsgálathoz. Ez a vizsgálat módszer biztosítja a legpontosabb diagnózist.

Az onkológiai betegségek gyógyításában különböző módszereket használnak. Először is a kemoterápia - speciális preparátumok bejutatása a beteg szervezetébe, melyek gátolják a rákos sejtek osztódását és növekedését; ez gátolja a daganat növekedését és csökkenti méretét. Sugárterápia - a daganatok besugárzása speciális röntgenkészülékekkel, amely szintén gátolja a daganat növekedését és csökkenti méretét. A sebészeti beavatkozás segítségével eltávolítják a daganatot és/vagy az áttéteket.

Az onkológiai daganatok eltávolításának korszerű módszeréhez tartozik a gammakés és a kiberkés (48.3, 2-3. ábra; mind a két módszer elérhető jelenleg Ukrajnában). Gammakés - készülék lehetőséget ad a daganat fájdalommentes eltávolítására az agyból. Ő sugár segítségével működik, amelyet a radioaktív ko-

balt biztosít. Kiberkés - a jóindulatú és rosszindulatú daganatok eltávolítására szolgáló berendezés, a test olyan részeiről is amelyhez a hagyományos sebészi módszerekkel nem lehetne hozzáférni. Ez a módszer a sugárterápiára alapul, és lehetőséget ad nagy pontossággal hatni a daganatra, mint az egyszerű röntgenkészülék.

Az egészséges életmód, a helyes táplálkozás minőségi élelmiszerrel, megfelelő alvás, lemondás a káros szenvedélyekről erősítik az immunrendszerünk védelmi tulajdonságait, amely jelentősen csökkentik az onkológiai megbetegedések rizikóját.

A rendszeres orvosi vizsgálatok szükségesek azoknál az embereknél, akik közeli rokoni körében előfordult már előfordultak onkológiai megbetegedések. A korszerű orvostudomány jelentős lépéseket tett az onkológiai betegségek gyógyításában, így ma már van esélye azoknak is a gyógyulásra akik nemrég még menthetetlenek voltak.

1. Milyen következményei lehetnek a sejtciklus rendellenességének? 2. Milyen betegségeket nevezünk onkológiainak? Miért veszélyesek ezek az ember szervezetének 3. Milyen okok vezethetnek az onkológiai betegségek kialakulásához? 4. Milyen csoportokra oszthatjuk a karcinogéneket? 5. Milyen módszereket használnak onkológiai betegségek diagnosztizálására és gyógyítására?

1. Az egészséges életmód miért csökkenti a onkológiai betegségek kialakulásának kockázatát? 2. Miért azoknál az embereknél, akiknek a közeli rokonoknál diagnosztizáltak onkológiai betegséget, magasabba rizikó a hasonló betegség kialakulására?

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij