uabooks.top » Biológia » 49. A gametogenesis szakaszai. A megtermékenyítés és biológiai jelentősége
Інформація про новину
  • Переглядів: 176
  • Дата: 5-07-2020, 20:46
5-07-2020, 20:46

49. A gametogenesis szakaszai. A megtermékenyítés és biológiai jelentősége

Категорія: Biológia





Попередня сторінка:  48. A sejtciklus sérülései és annak következményei. Onkológiai ...
Наступна сторінка:   50. Az ember embrionális fejlődésének szakaszai

Emlékezzetek, mi az ivaros szaporodás jellegzetességei összehasonlítva az ivartalannal és a vegetatívval. Mi a zigóta, haploid, diploid és poliploid kromoszómakészlet? Hogyan megy végbe az ivaros szaporodás a prokariótáknál? Mely sejteket nevezzünk szomatikusnak melyeket — gamétáknak?

Az ivaros folyamatok jellegzetességei különböző szervezeteknél. Ivaros folyamatok - két sejt örökletes információjának (férfi és női) egyesülése sejtbe - a megtermékenyített petesejtbe. Ezért az ivaros szaporodás biztosítja az utódok örökletes anyagának és a populáció egészének génkészlet változékonysá

gát. Minél változatosabb a populáció génkészletének változékonysága, annál nagyobb az esélye a környezet változó feltételeihez való alkalmazkodásra. A populáció génkészletének változatossága kitár előtte egy bizonyos evolúciós perspektívát.

Az eukarióták ivaros szaporodása konjugáció és kopuláció segítségével valósul meg. A konjugáció ideje alatt egyes egysejtűek vagy soksejtű szervezetek sejtjei kicserélik örökletes információjukat (a baktériumfajok egy része, infuzóriumok, egyes soksejtű gombák, fonalas zöldmoszatok stb.). Kopuláció - ez két specializált ivarsejt (gaméta) egybeolvadásának folyamata.

Partenogenezis. Már tudjátok, hogy az utódszervezetek kifejlődhetnek meg-termékenyítetlen petesejtből a partenogenezisnek köszönhetően (egyes soksejtű állatok képviselői). A levéltetvek és a vízibolha életciklusában törvényszerűen követik egymást az ivarosán és partenogenetikusan szaporodó nemzedékek. A partenogenezis ismert a magassabbrendű spórás és a virágos növényeknél is.

Az ember ivarsejtjeinek felépítése. Az ivarsejtek (gaméták) funkciója - az örökletes információ átadása a szülőktől az utódszervezeteknek. Az ember petesejtjének a mérete körülbelül 130-150 pm (49.1. ábra). A citoplazmájában sok szikzárvány, mitokondriumok és egyéb organellumok, amelyek jellemzőek az eukarióta sejtekre. A petesejt burka védő funkciót lát el, biztosítja az anyagcserét, a megtermékenyítés után pedig részt vesz a placenta képzésében.

Az ember spermatozoidja kicsi és ostorral rendelkeznek. A rövid fejben található a sejtmag és egy kevés citoplazma (49.2. ábra). Az örökletes információ szorosan van becsomagolva: az éret spermasejt sejtmag térfogata 30-szor kisebb, mint az elősejté. Ezért a spermasejt DNS-e inaktív. A spermasejt fejének elülső részén egy speciális szerv található - az akroszóma, ez Goldzsi komplex módosulása. Benne olyan enzimek találhatóak, amelyek feloldják a petesejt burkát, ezzel biztosítja a spermatozoida bejutását. A spermasejt minden részét plazmamembrán borítja. A fej membránja speciális fehérjéket tartalmaz. Közülük az egyik irányítja a spermasejt mozgását a petesejt felé, mások- a megtermékenyítés során a burokhoz való rögzítésben játszanak szerepet.

A fej után helyezkedik el a hosszú farok amely a nyak segítségével kapcsolódik hozzá. A nyak - elkeskenyedő rész, ahol az első centriólum helyezkedik el. A farok mikrotubulusok komplexéből áll, amelyek körül vannak véve a mozgáshoz szükséges energiát biztosító mitokondriumokkal.

Gametogenesis - az ivarsejtek (gamáták) képződésének folyamata (lásd a II. belső borítón). E folyamat során megkülönböztetünk spermaképződést (spermatogenesis) és petesejtképződést (oogenesis vagy ovogenesis). Az embernél a petesejt és spermasejt az ivarmirigyekben képződnek az elsődleges diploid ivarsejtekből. Az ivarsejtek képződése több egymás utáni szakaszból áll: szaporodási, növekedési, érési és formálódási.

Feladat: idézzétek fel a 9. osztályos tananyagban szerzet tudást, valamint” Az ember gametogesisének vázlata” (lásd a II. belső borítón) és egyéb információs forrásokat az spermato- és oogenesisének összehasonlításához, jelöljétek meg a hasonlóságokat és különbségeket.

A spermasejt és a petesejt képződése közötti különbséget az adja, hogy a spermasejt a megtermékenyítés során csak a genetikai információt viszi be a petesejtbe; az ő tömege nem játszik szerepet a jövendő csíra fejlődésében. A petesejt az örökletes információ mellet még sejt organellumokat és tartalék tápanyagokat is hordoz magában, melyet a csíra használ fel a fejlődése folyamán. A citoplazma fő tömege a petesejtbe az egymás utáni két egyenlőtlen osztódás során kerül, melynek eredményeképpen három kis poláris test képződik, amelyek feladata a fölösleges örökletes anyag eltávolítása.

1. Miben rejlik az ivaros szaporodás jellegzetessége? Milyen formában mehetnek végbe? 2. Miben rejlik a partenogenezis lényege és biológiai jelentősége? 3. Mi jellemzi a női ivarsejt felépítését? 4. Mi jellemzi a férfi ivarsejt felépítését? 5. Mi a gametogenesis? Milyen szakaszokat különböztetünk meg a gametogenesis során? 6. Miben különbözik a női és a férfi ivarsejtek képződési folyamata az emlősöknél?

Mi a közös és a különbség a tipikus ivartalan szaporodás és a partenogenezis között?

 

 

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij

 



Попередня сторінка:  48. A sejtciklus sérülései és annak következményei. Onkológiai ...
Наступна сторінка:   50. Az ember embrionális fejlődésének szakaszai



^