uabooks.top

 Megjelenés éve: 2019

 Kiadó: "Svit"

 Szerzői: Volodimir Szirotyuk, Jurij Mirosnicsenko

Abszolút fényesség - абсолютна зоряна величині 113

Aktív galaxis - галіктика з активними ядрами 140

Általános tömegvonzás törvénye -закон всесвітнього тяжіння 34

Antenna-galaxisok - антенні галік-тики 141

1. Az antropikus elv. Az élet valószínűsége más bolygókon. Az élet a Világegyetem nagy titkainak egyike. A Földön nagyon változatos az élővilág, de nem tudunk semmit más bolygókon található más életformákról. Minden élőlény utódokat hoz világra, majd elólab vagy utóbb meghal, azaz a testük élettelen anyaggá változik. De a Földön még senki nem figyelte meg éló' biológiai sejtek keletkezését közvetlenül az élettelen kémiai vegyületekból.

1. Galaxishalmazok. A galaxisok a csillagokhoz hasonlóan csoportokat és halmazokat alkotnak. Ismeretes, hogy a látható Világegyetemben összesen 100-200 milliárd galaxis található. A Tejútrendszer, Androméda-köd és közel 50 szomszédos galaxis együttesen alkotják azt a több száz kiloparszek átmérőjű galaxishalmazt, amely a Lokális galaxiscsoport nevet viseli.

1. A galaxisok típusai. 1924-ben, az akkoriban rendelkezésre álló legnagyobb teleszkóp segítségével (Mount Wilson Obszervatórium, USA) Edwin Hubble felfedezte, hogy az Androméda-köd egy számtalan csillagból álló rendszer, amely látszólag összefüggő foltot alkot a nagy távolság következtében. Az ismert csillagködök többsége szintén hasonló...

1. A Galaktika szerkezete. Az emberek már az ókorban megfigyelték a tiszta, felhó'tlen, holdtalan éjjeleken a zeniten át nyugattól kelet felé húzódó, jól látható világos sávot - a Tejút sávját. Nevét onnan kapta, hogy leginkább szétömlött tejre emlékeztette az embereket. A legenda szerint a Földre ereszkedő Héra hirtelen mozdulata hozta létre.

1. A változócsillagok általános jellemzése. Sok csillag viszonylag rövid idő alatt képes megváltoztatni fizikai jellemzőit. Az ilyen csillagokat változócsillagoknak nevezzük. Ezek a csillagok a fedési változócsillagoktól eltérően a fényerejüket a bennük zajló fizikai folyamatok következtében változtatják. Ezért nevezik őket fizikai változócsillagoknak.

1. A „színkép-fényesség" diagram. A csillagok fizikai jellemzői között összefüggések vannak. A megfigyelések alapján meghatározhatóak a csillagok színképosztályai, az ismert távolságuk alapján pedig az abszolút fényességük és luminozitásuk.

1. A kettős csillagok típusai. A megfigyelések azt mutatják, hogy a Világegyetem legtöbb csillaga kettó's vagy többszörös rendszerekben található. Kettőscsillagoknak nevezzük az egymáshoz közel elhelyezkedő' csillagpárokat. Megkülönböztetünk optikai és fizikai kettőscsillagokat. Az optikai kettőscsillagok (párok) tagjai valójában elég nagy távolságra helyezkednek el egymástól a térben, és csak véletlenül esnek egy látóirányba.

1. A csillagok hőmérséklete. Feltételezzük, hogy a csillagok úgy sugároznak, mint az abszolút fekete testek - azok a testek, amelyek minden rájuk eső sugárzást (tekintet nélkül a hullámhosszra) elnyelnek. A Stefan-Boltzmann-törvényt alkalmazva meghatározhatjuk a felszín (fotoszféra) T hőmérsékletét