uabooks.top

1. Látszólagos fényesség (nagyságrend). A csillagos égbolt megismerésének kezdetén már találkozhattatok az m csillagnagyságrend fogalmával. Tudjátok, hogy az 1. nagyságrendű csillagok 2,5-szer (pontosabban 2,512-szer) nagyobb fényinten-zitásúak, mint a 2. látszólagos fényrendű csillagok, amelyek viszont 2,5-szer nagyobb fényáramot hoznak létre a 3.

1. A napsugárzás intenzitása a látható tartományon túl. A Nap elektromágneses sugárzása, amelynek legnagyobb része a színkép látható tartományába esik, nem halad át teljes terjedelmében a földi légkörön. Atmoszféránk csak a látható fény és részben az ultraibolya, valamint az infravörös sugarak, továbbá a rádióhullámok viszonylag keskeny tartománya számára „átlátszó”.

1. Fotoszféra. A napkorong látszólag élesen határolt. Ez azért van, mert a Nap szinte teljes látható sugárzása egy nagyon vékony rétegből — a fotoszférából származik. A felső légköri rétegek gyenge sugárzását teljes napfogyatkozás esetén figyelhetjük meg, amikor a Hold korongja teljesen eltakarja a fotoszférát, és láthatóvá válik a kromoszféra és a napkorona. A fotoszféra, kromoszféra és a napkorona alkotják a Nap légkörét

1. Általános tudnivalók. A Nap - a Naprendszer központi és legnagyobb égiteste.

A Nap nagy teljesítményű energiaforrás, amely energiáját folyamatosan sugározza az elektromágneses hullámok teljes spektrumában, a röntgensugaraktól a rádióhullámokig.

1. A Naprendszer felépítésének sajátosságai. A Naprendszer felépítésének jellegzetességei, amelyeket a csillagászati kutatások alapján tártak fel, a következők.

1. A Naprendszer össztömegének legnagyobb része (99,87%-a) a Napban összpontosul, amely egy átlagos csillag. A rendszer többi alkotóelemére a Nap tömegének mindössze 1/750 része jut (3.60. ábra). Tehát a Naprendszert a Nap gravitációs tere tartja egyben.

1. A Világegyetem kutatása modern módszerekkel. A közelmúltig a légkörön kívüli csillagászat csak sok tudós-csillagász álma volt. Napjainkra azonban a tudomány fejlett ágazatává vált. Az űrteleszkópok által kapott eredmények, a legkisebb túlzás nélkül, több, a Világegyetemről alkotott elképzelésünket gyökeresen megváltoztatták.

1. Törpebolygók. A Kuiper-öv és az Oort-felhő. 2006 augusztusában a Nemzetközi Csillagászati Unió kongresszusán elfogadták a bolygók új meghatározását, és első ízben vezették be a törpebolygó fogalmat.

2019 márciusáig a Naprendszerben a nagy bolygók 185 és a törpebolygók 9 holdját fedezték fel. Ismertek még egyes aszteroidák holdjai is. Hét kísérő, közöttük a Hold, 2500 km-nél nagyobb átmérőjű; a Titán (a Szaturnusz holdja) és a Ganyme-des (a Jupiter harmadik holdja) 1,5-szer nagyobbak a Holdnál, és kis mértékben még a Merkúrnál is. A Titán az egyetlen hold, amelynek kiterjedt, főleg nitrogénből álló légköre van.

1. A Jupiter - a Naprendszer ötödik, és egyben legnagyobb bolygója (3.18. ábra). Tömege 2,5-szer nagyobb a többi bolygó együttes tömegénél és 318-szor nagyobb a Föld tömegénél. A Jupiter gázbolygó; különösen sűrű légkörrel rendelkezik, amely főként hidrogénből és héliumból áll. A bolygó átmérője - 43 000 km. Távolsága a 

1. A Merkúr - a Naphoz legközelebbi bolygó (3.7. ábra). A Földről nagyon nehéz tanulmányozni, mert állandóan a Nap sugaraiban „rejtőzködik”. Méreteit és

tömegét tekintve jobban hasonlít a Holdra, mint a Földre. Szinte alig van légköre, ezért a felszínét nappal nem védi semmi a Nap perzselő sugaraitól, éjszaka pedig a világűr dermesztő hidegétől.