uabooks.top

E téma tananyaga segít nektek:

meghatározni, hogy a reagensek teljes mértékben elhasználódtak-e a reakcióban; meghatározni a reakcióterméket, ha az egyik reagens fölöslegben van.

Ahhoz, hogy bizonyos kémiai folyamatok tökéletesen végbemenjenek, a tudósok és a mérnökök az égjük reagens mennyiségét (tömegét vagy térfogatát) fölöslegben veszik. Ez biztosítja a reakció megfelelő sebességét nemcsak a kezdeténél, hanem végig az egész folyamatban.

A reakció megindítása előtt tisztázni kell a reagensek mennyiségi viszonyát. Ebből a célból megfelelő sztöchiometriai számításokat végeznek az egyenlet alapján. Ha kiderül, hogy a reagensek egyike fölös mennyiségben van jelen, akkor a reakciótermék mennyiségét (tömegét vagy térfogatát) a teljesen felhasználódott reagens mennyisége (tömege, térfogata) alapján számítják ki.

Nézzük át néhány feladat megoldását.

1. FELADAT. A reakcióhoz 0,92 g nátriumot 3,55 g klórgázzal reagál-tattak. Határozzátok meg a keletkezett nátrium-klorídot.

2. FELADAT. A vas és kénsavoldat kölcsönhatásából keletkező vas(ll)-szulfát előállításához a savoldat 10%-os feleslegét ajánlják. Számítsátok ki, milyen tömegű kénsav szükséges 20 g vas(ll)-szulfát ilyen módon történő előállításához.

A folyamat termelési százalékát (11. §) is a teljesen felhasznált kiinduló anyag alapján, és nem a fölöslegben található reagens szerint számolják.

3. FELADAT. 8,8 g kalcium-oxid és 7,1 g foszfór(V)-oxid keverékének melegítése után 15 g kalcium-ortofoszfát keletkezett Határozzátok meg a folyamat termelési százalékát.

¹ Kiszámíthatjuk a foszfor(V)-oxid tömegét is, ami 8,8 g kalcium-oxid-dal lép reakcióba.

ÖSSZEFOGLALÁS

A kémiai folyamatok megfelelő sebességének biztosításához a kiinduló anyagok egyikét fölöslegbe veszik. A fölös mennyiségű reagens meghatározása, vagy a reakciótermék tömegének vagy térfogatának meghatározása, ha a kiinduló anyagok egyike fölöslegben van, a kémiai reakció egyenlete alapján végzett számítások-

kai történik. A számításokat vagy a reakciótermék alapján végzik, vagy a teljesen elhasználódott reagens szerint.

166. Elegendő-e 20 g alumínium, hogy oxigénnel való kölcsönhatásával 25,5 g alumínium-oxid keletkezzen?

167. 9,6 g magnéziumot 12 g oxigéngázban égettek el. Milyen tömegű magnézium-oxid keletkezett? Maradt-e felhasználatlanul valamilyen anyag? Ha igen - melyik és milyen tömegben?

168. Milyen tömegű üledék keletkezik, ha 0,08 mól vas(II)-kloridot tartalmazó oldathoz 50 g nátrium-hidroxid 16%-os oldatát adjuk?

169. Bizonyos tömegű alumíniumot 7,1 g klórgázzal reagáltattak, eközben 8,9 g alumínium-klorid keletkezett. Vajon az összes klór elhasználódott a reakció során?

170. 4 liter NO₂ hevítésénél 2 liter NO és valamennyi oxigéngáz keletkezett. Határozzátok meg az oxigén térfogatát. Vajon átalakult-e az összes nitrogén(IV)-oxid? Ha nem, számítsátok ki a fennmaradó gáz térfogatát.

171. Égetett mész 12,5 g tömegű mintáját 10 g vízzel keverték össze. A folyamat során 14,8 g kalcium-hidroxid keletkezett. Milyen a kiinduló égetett mész mintájának kalcium-oxid tartalma (tömegrész-aránya %-ban)?

172. Az ammónia oxigénben, katalizátor jelenlétében történő égése során a gázkeverék térfogata 100 ml-rel növekedett és megállapították, hogy 600 ml oxigén fennmaradt. Határozzátok meg a kiinduló gázkeverék tömegrész-arányát.

173. 6g lítium-hidroxidhoz 60g 10%-os fluor-hidrogénsav oldatot öntöttek. A folyamat eredményeként 5,2 g só keletkezett. Milyen a reakció termékhozama?

Ez a tankönyv anyaga Kémia a 11. osztály számára Pavlo Popéi