Інформація про новину
  • Переглядів: 211
  • Дата: 4-06-2020, 19:02
4-06-2020, 19:02

20. §. Az alkohol, a dohányzás és a drogok egészségre gyakorolt negatív hatása

Категорія: Tankönyvek magyar » Biológia





Попередня сторінка:  19. A biztonság és a szexuális kultúra. A szexuális úton terjed...
Наступна сторінка:   21. Az ember immunrendszere, működésének sajátosságai

Emlékezzetek, mely anyagok tartoznak a drogokhoz!? Mik a hormonok, a neurohor-monok, az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek)?

A szokások hatása az ember egészségére. Az ember természeténél fogva igyekszik realizálni a fizikai és a szellemi lehetőségeit, ez pedig a mindennapi viselkedésétől és szokásaitól függ. Egyes káros szokások korai öregedéshez és különböző megbetegedéségekhez vezetnek. Már tudjátok Az egészségvédelem alapjai és a biológia órák anyagából, hogy a káros szenvedélyekhez soroljuk a dohányzást, az alkohol- és a drogfogyasztást, vagyis ezek fogyasztása és a függőség kialakulásának következményei azonosak.

A narkomániára jellemző a drogok iránti túlzott sóvárgás, az egyre növekvő dózisok alkalmazása, pszichés és fizikai függőség.

A drogfüggőség kialakulásának biológiai mechanizmusa a szervezetben zajló természetes (biokémiai, bioelektromos, élettani) folyamatokon keresztül értelmezhető. A drogfogyasztás következtében a szervezet biokémiai folyamatokhoz csatolja a drogokat.

Az egészséges emberi szervezet saját „narkotikumokat” termel, amelyek szabályozzák az ember hangulatát, a külső környezet érzékelését, stimulálják a munkaképességet. A drogok rendszeres fogyasztásakor a szervezet, hogy elkerülje a stimuláló anyagok túladagolását, csökkenti vagy akár le is állítja a saját „narkotikumaidnak termelését. A szervezet sok olyan funkcióját, amelyeket a drogfogyasztás előtt a saját vegyületek (hormonok, neurohormonok, neurotranszmitte-rek) biztosítottak, fokozatosan átveszik a drogok. Vagyis, a drogos annak érdekében, hogy fenntartsa normális állapotát, kénytelen állandóan alkalmazni a narkotikumokat. így jön létre a fizikai függőség.

Jó tudni

Az ember szervezetében szintetizálódik egy biológiailag aktív anyag - a szerotonin, ennek előanyaga a triptofán nevű aminosav. Ezt a vegyületet „boldogsághormon”-nak nevezik. Koncentrációja eufória állapotában megnő, míg a depresszió állapotában lecsökken. A triptofánban gazdag élelmiszerek (csokoládé, sajt, füge, paradicsom stb.) segítik a szero-tonin-szintézist, és javítják a hangulatot. A szerotonin egy neurotranszmitter, részt vesz a mozgás aktiválásában, a véralvadásban, az emésztésben. A szerotonin szintjének csökkenése növeli a fájdalomérzetet a szervezetben.

A drogok lehetnek természetesek (növényekből, gombákból vonják ki) és mesterségesek (20. 1. ábra).

A drogfüggőség típusai. Az ópium származékok, vagy opiátok fájdalomcsillapító és a félelmet csökkentő hatásúak. Az ilyen fájdalomcsillapító drogokatt (például a morfint) mákból, vagy mesterséges úton állítják elő. Mivel az opiátok kémiailag hasonlóak bizonyos emberi hormonokra, a szervezet könnyen befogadja azokat. A farmakológiai hatásuk lényege, hogy gátolják a fájdalom érzékeléséért felelő receptorokat.

A drogfogyasztással való leállás, de még a dózis csökkentésének hatására is, a megfelelő idegi központokba olyan jelek jutnak, melyek azt jelzik, hogy nem maradtak fájdalomcsillapító vegyületek. Az ilyen jelzések gyakorlatilag a test

minden részéből érkeznek, és a drogfüggő erős fájdalmat érez, ami idővel csak erősödik. Ez kényszeríti őt a drog újbóli bevételére, nagyobb mennyiségben. Ezért narkológus segítsége nélkül nagyon nehéz megszüntetni a drogfüggőséget (20. 2. ábra).

A drogfogyasztás első időszakában az ember számára úgy túnik, hogy képes kontrollálni ezt a káros szenvedélyét. Ugyanakkor az élettani és a pszichés függőség gyakran legyőzi az akaratot. Sérül a személyiség: az ilyen személyt nem érdekli a rokonainak és barátainak hogyléte, a saját egészsége, a tanulás vagy a munka.

A kokain fogyasztás már régen ismert. A dél-amerikai indiánok kokacserjét rágtak (20. 3. ábra) a fáradtság ellen, a harci kedv növelésére. A XIX. század közepén vonták ki először a kokacserjéből a mérgező alkaloidát - a kokaint, amely erős pszichostimuláns. Ehhez gyorsan hozzá lehet szokni.

Amfetaminok — mesterséges drogok - szintén pszichostimulánsok. Az amfeta-min szívre gyakorolt hatása hasonló a kokain által kiváltott hatásra.

A hallucinogén vagy pszichedelikus csoporthoz tartozik több növényi eredetű anyag: a vadkender (cannabis), a peyotl, a szerecsendió, a badargomba, a hajnalka magjai stb.; illetve a mesterségesen előállított növényi anyagok kémiai analógjai: meskalin, psilocibin, LSD. A hallucinogének hallucinációt, kényszerképzeteket és olyan érzeteket váltanak ki, amelyek gyakran nincsenek kapcsolatban a valósággal. Ez összezavarja a pszichét, pszichózist válthat ki, sérül a tudat, a felfogóképesség, a gondolkodás. Hallucinogének hatása alatt az ember állapota analóg a skizofrén rohammal.

Gyógyszerfüggőség - az emberek öngyógyításhoz való hajlama, ami a nyugtató hatású készítmények - tranquilizátorok (lat.: tranquillo — nyugtat) - tömeges szedéséhez vezetett. A XX. század hatvanas éveiben már ismert volt, hogy ezekhez a szerekhez hozzá lehet szokni, és függővé lehet válni tőlük. Ezek túladagolása kómához vezet. Ez eszméletlen állapot, mely során a külső ingerekre való válasz gyenge vagy hiányzik, gyengülnek a reflexek, vagy akár teljesen hiányozhatnak, a légzés mélysége és gyakorisága felborul, stb.

20. 3. ábra. Kokacserje - Dél-Amerikából származik. Fontos szerepet játszik az indián kultúrában; ennek a növénynek a levelei kokaint tartalmaznak.

Toxikománia - narkotikus hatású illékony anyagok belégzése. A toxicum utáni vágy amint megjelenik, azonnal irányíthatatlan jellegűvé válik, gyorsan kifejlődik a pszichés függőség. A mámoros állapot már néhány belég-zés után megjelenik. Azoknál, akik oldószereket „szipuz-nak” már egy-két hónap után sérülnek a belső szervek, az

idegrendszer; egy-két év után komoly betegségek jelennek meg. A toxikománia a narkomániától csak jogi értelemben különbözik. A toxikomán emberek által használt anyagok nem minősülnek drogoknak, ezért a toxikomániára nem terjednek ki azok a büntetőjogi szabályok, amelyek a drogosokra.

Az alkohol negatív hatása. Naponta a normális mikroflóra és egyes tápanyagok erjedése következtében a felnőtt emberi szervezetben csekély mennyiségű etanol (nem több, mint a vér térfogatának 0,01 %-a) keletkezik. Az etilalkohol (főként metabolitjai) még kis dózisokban is erősen mérgező a szervezetünk sejtjei számára, de az alkoholt lebontó enzimrendszer lebontja az alkoholt, így gyorsan megszabadul tőle.

Az alkoholfogyasztás következtében az etanol mennyisége a szervezetben jelentősen megnövekszik, különböző hatásokat váltva ki. Ha az etilalkohol koncentrációja a szervezetben meghaladja 0,03 %-ot, az elkezd aktív hatást gyakorolni a központi idegrendszer sejtjeire, stimulálja a különböző neurotranszmitterek (főként a szerotonin) termelését. Az agy bizonyos, főként az félelemérzetért felelős részei és a stresszközpont gátlása miatt, eufória-érzete lép fel. Mivel ez a stimuláció nem természetes az idegsejtek számára, a folyamatos alkoholfogyasztás kimeríti azokat, és a hatás érdekében egyre nagyobb etanol dózisra van szükség. Vagyis létrejön az alkoholfüggőség, amely ugyanazon az elven alapszik, mint a drogok esetében.

Az etilalkohol koncentrációjának növekedése a vérben növeli a toxikus hatást. A vér 0,2 %-os koncentrációjakor jelentősen megromlik a mozgáskoordináció (sérül a kisagy működése); 0,4 %-os koncentrációnál beáll a kómaszerű állapot. 0,6-0,7 %-os véralkoholszintnél leáll a légzés, ami halált okoz. A legnagyobb károsodást az agy szenvedi el. A tiszta alkohol minden grammja 200 sejtet pusztít el, butítva az embert és rontva a memóriáját.

Az alkohol 5-7 órán keresztül marad a vérben. Eközben a szívnek kedvezőtlen körülmények között kell dolgoznia. A pulzusszám 100-ra növekszik, a szervezetben felborul az anyagcsere és a szív táplálása. A szerv elveszíti elasztikusságát és átalakul. Kialakul az érelmeszesedés és a magas vérnyomás.

A májban az alkohol hatására romlanak az anyagcsere folyamatai, károsodnak a funkciói. Bebizonyították az alkohol kóros hatását a vesékre is. Az alkohol a baktériumokat is elpusztítja, amelyek segítik az emésztést és a tápanyagok felszívódását. A tartós alkoholfogyasztás gyakran nehézlefolyású és gyakran kiújuló fekélyeket okoz.

A rendszeres alkoholfogyasztás károsítja a szervezet hormonháztartását. A nemi hormonok kiválasztásának csökkenése az alkoholfüggő embereknél az ellenkező nemre jellemző másodlagos nemi bélyegek megjelenését okozzák: nőiessé válás a férfiaknál, férfiassá válás a nőknél. (Gondolkodjatok el rajta, hogyan változhat az ilyen emberek külső megjelenése!)

A rendszeres alkoholfogyasztás következtében a nők hormonháztartása sérül (a férfi nemi hormon, a tesztoszteron vérben való felhalmozódása), ami hat a külső megjelenésre is, megerősödik az izomtónus (hirtelen, ügyetlen mozdulatok), csökken és átalakul a bőr alatti zsírréteg, változik a hang magassága és csengése, mélyebbé és dörmögőbbé válik.

A dohányzás káros hatásai. A nikotinon kívül a dohányfüst közel 1000 különösen mérgező, szilárd és gázállapotú anyagot tartalmaz. Olyanokat, mint a benz-pirén (erős karcinogén), a nitrogén, a szén oxidjai, akrolein, alkoholok, aldehidek és ketonok, szénhidrogének, fenolok, szinilsav, radioaktív polonium, arzén és a nehézfémek sói stb.

A nikotin az egyik legerősebb növényi eredetű méreg (szintén az alkaloidákhoz tartozik), amelyek az idegrendszerre hatnak. A cigarettafüst nikotintartalma 0,4-3 mg, az ember számára a halálos dózis - 70 mg. A nikotinfüggőség hamarabb kifejlődik, mint az alkohol esetében.

A dohányosoknál a nem dohányosokkal ellentétben 2-3-szor gyakrabban fejlődik ki infarktus és infarktus előtti állapot, angina pectoris és más szívbetegségek. A rendszeres dohányzástól a koszorúerek szűkülnek, csökken a szívizomba jutó oxigén mennyisége, ami a szívizom krónikus fáradságához vezet. A dohányzás következménye a koszorúér-betegség, ami kapcsolatban áll a szívizom nem megfelelő vérellátásával. Ennek korai jele a stenocardia (angina pectoris).

A dohányfüst káros vegyületei ingerük a száj, az orr, a garat, a légcső és a hörgők nyálkahártyáját, lerakódnak a felső légutakban és a tüdőben. Ez okozza a légutak krónikus megbetegedéseit, és váltja ki az onkológiai megbetegedéseket, főként a tüdőrákot (ez a legelterjedtebb rák a dohányosok körében). Ingerelve a nyálmirigyeket, a nikotin fokozott nyálelválasztást idéz elő. A lenyelt nikotinos nyál gyomorgyulladást okoz.

A dohányzás károsan hat az ivarmirigyekre is. A férfiaknál a nikotin elnyomja a gerincvelő keresztcsonti részében lévő ivari központokat. Az ivari központok elnyomása és a dohányzás által folyamatosan fenntartott neurózisok impotenciát okoznak. A dohányzás nemcsak a dohányos szervezetére hat, de a következő generációra is.

Feladat. Hozzatok létre a kortársaitoknak szóló dohányzás elleni reklámot!

Kulcsszavak és fogalmak

szokás, narkománia, tranquilizátorok, hallucinogének, toxikománia.

1. Milyen rossz szokások képesek tönkretenni az ember egészségét? 2. Mi a narkománia? Milyen narkománia-típusokat ismersz? 3. Miért veszélyes a tranquilizátorok szedése orvosi felügyelet nélkül? 4. Mi a hallucináció? Milyen anyagok képesek kiváltani azokat? 5. Miért veszélyes a toxikománia? 6. Mi a közös és az eltérő a narkománia és az alkoholizmus között? 7. Miért veszélyes a dohányzás?

1. A személyes problémák gyakran drogfogyasztásra, alkoholfogyasztásra, dohányzásra késztetik az embert. Mivel lehetne ezt hatásosan elkerülni úgy, hogy az ember megőrizze fizikai és pszichés egészségét? 2. Miért egyformán veszélyes a drogok szívása és a vénás bevitele?

Egyesüljetek csoportokba! Felhők segítségével készítsetek rövid interaktív bemutatókat a drogok káros hatásáról! Mutassátok be ezeket az osztályban!

 

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán

 

 



Попередня сторінка:  19. A biztonság és a szexuális kultúra. A szexuális úton terjed...
Наступна сторінка:   21. Az ember immunrendszere, működésének sajátosságai



^