Інформація про новину
  • Переглядів: 204
  • Дата: 4-06-2020, 19:03
4-06-2020, 19:03

21. Az ember immunrendszere, működésének sajátosságai

Категорія: Tankönyvek magyar » Biológia





Попередня сторінка:  20. §. Az alkohol, a dohányzás és a drogok egészségre gyakorolt ...
Наступна сторінка:   22. Az immunkorrekció és az immunterápia

Emlékezzetek az ember immunrendszerének részéire! Az immunitás milyen fajtáit ismeritek? Mi az antigén és mi az antitest? Mi a koevolúció? Milyen típusai vannak a leu-kocitáknak? Mi az allergén? Milyen fehérjéket nevezünk globulárisnak? Mi az apoptózis és a nekrózis? Milyen kötések a diszulfid-hidak?

Az immunitás típusai. Az immunrendszer az evolúció során alakult ki a szervezet védelme érdekében a különböző kórokozók és invazív megbetegedések, daganatok ellen, és fontos szerepet játszik a homeosztázis fenntartásában.

Immunitás (lat.: immunitás - mentesség, sérthetetlenség) - a szervezet képessége arra, hogy védekezzen a kórokozók és az invazív betegségek ellen, illetve az olyan anyagok ellen, amelyek antigén sajátosságokkal bírnak.

Az immunitásnak a két típusa van: nem specifikus, ez bármely fertőző ágens (antigén) ellen működik; és specifikus, bizonyos fertőző ágens ellen hat. Eredete szerint az immunitást feloszthatjuk veleszületettre és szerzettre (21. 1. ábra).

A veleszületett immunitás genetikailag öröklődik a szülőktől, és nem a szervezet kórokozóval való találkozása váltja ki. Ez a patogén és a gazdaszervezet közötti koevolúció eredménye. (Feladat: Jellemezzétek a populációban kialakuló szerzett immunitás kialakulásának mechanizmusát!) A szerzett immunitásra példa az ember szervezetének azon tulajdonsága, hogy nem képes megfertőződni egyes állati betegségekkel, például a kutyapestissel.

A szerzett immunitás, a veleszületettel ellentétben, az egyes ember élete során, és csak a megbetegedésekből való felgyógyulás után alakulnak ki (aktív természetes), vagy oltás után (aktív mesterséges). A szerzett passzív immunitás vagy a kész antitestek vérszérummal való szervezetbe juttatása után alakul ki (mesterséges), vagy az anya szervezet adja át a gyermeknek a méhlepényen keresztül (természetes).

A védelem megvalósulása alapján az immunitást feloszthatjuk sejtesre és humorálisra (21. 2. ábra). A sejtes immunitást a különböző leukociták végzik, amelyek képesek a fagocitózisra és fertőzött sejtek elpusztítására. A humorális

immunitás a vérplazmában, a szövetnedvekben, a különböző váladékokban oldott fehérjék biztosítják. Mind a sejtes, mint pedig a humorális immunitás lehet specifikus vagy nem specifikus bizonyos kórokozókkal szemben.

A veleszületett sejtes immunitást biztosítja a leukociták fagocitózisra való képessége (neutrofilek, eozinofilek, bazofilek, makrofágok). Eközben a kórokozó (antigén) természete nem számít. A leukociták elkapják és megemésztik azokat. Az NK-sej-tek (ang.: natural killer - természetes gyilkosok) elpusztítják a daganatos és a vírusokkal fertőzött sejteket.

A veleszületett humorális immunitás kapcsolatban áll a különböző fehérjék kórokozókkal való kölcsönhatásával, képesek elpusztítani azokat vagy a fertőzött sejteket. A nem specifikus humorális immunitáshoz tartozik:

• a lizozim - az az enzim, ami megtalálható a nyálban, a könnyben, az anyatejben; képes elpusztítani a baktériumok sejtfalát;

• a komplement rendszer — a vérplazma közel 20 globuláris fehérjéje, amelyek képesek komplexbe egyesülve elpusztítani a kórokozó sejteket, stimulálni a fago-citózist, részt venni a gyulladási folyamatok kifejlődésében;

• interferonok - olyan fehérjék, amelyeket sejtek választanak ki az antitestek általi fertőzés következtében (főként vírusokkal való fertőzéskor), és biztosítják a fertőző ágensek számára a kedvezőtlen feltételeket, illetve jellemző rájuk a daganatok és a baktériumok elleni hatás;

• antimikrobiális peptidek, amelyek a szervezet váladékaiba választódnak ki.

A szerzett sejtes immunitás alapja a T-limfociták fertőzött sejteket felismerő és

elpusztító képessége. Van néhány T-limficota sejttípus, amelyek különböző funkciót látnak el: T-killer (ölősejtek), T-helper (segédsejtek), T-supressor (az immunválaszt szabályozó sejtek).

A szerzett humorális immunitás kapcsolatban áll a módosított B-limfocitáktól származó sejtek által termelt antitest képződéssel. Emlékezzetek: az antitest (immunoglobulin) — olyan fehérje, amely képes felismerni és kapcsolódni a megfelelő antigénhez, miközben antigén-antitest komplexet alkot.

Az immunválasz kialakulása a szervezetbe bejutó antigénnel (kórokozóval) szemben összetett, soklépcsős folyamat (21. 3. ábra). A szervezetbejutva az antigének először a fagocitózisra képes leukocitákkal (a fagocitákkal) „találkoznak”. Ezek elpusztítják az antigének többségét, de az antigének egy része megmarad, és stimulálja az immunválasz további fejlődését. Az immunválasz fejlődésének előfeltétele az antigén bármely másodlagos limfoidszervbe (lép, nyirokcsomók, féregnyúlvány, mandulák) való bejutása. Ezekben az antigén találkozik a rá specifikus limfocitákkal.

A T-limfociták találkozva az antigénnel „felismerik” azt, aktiválódnak és osztódni kezdenek. Az újonnan képződő sejtek egy része átalakul T-killer sejtekké, amelyek képesek elpusztítani a megfelelő kórokozókat vagy az általuk megfertőzött sejteket. Mások az immun-memória T-sejteivé alakulnak. A killer-sejt megközelíti a cél sejtet, kapcsolatba lép annak membránjával. Ebben a szakaszban ismerszik fel a fertőzött sejt (vagy daganatsejt), és a nem fertőzött sejt. A kil-ler-sejtek a sejtközi állományba specifikus fehérjéket választanak ki, amelyek kiváltják a sejtek programozott sejthalálát - az apoptózist. A killer-sejtek által kiválasztott fehérjék nem hatnak a saját sejtmembránjukra.

A B-limfociták az antigénnel való találkozás után szintén elkezdenek aktívan osztódni és átalakulni plazmatikus sejtekké, illetve immun-memória B-sejtekké.

A plazmatikus sejtek antitesteket hoznak létre az adott antigénre. Az antigén kapcsolódik az antitesthez, aminek következtében az elveszíti fertőző tulajdonságát. Hasonlóképpen semlegesítődnek a szervezetbe jutó mérgező anyagok (kígyóméreg, baktérium toxinok, féreg toxinok). Az antigén-antitest komplex létrejötte aktiválja a komplement rendszert. Az antigént tartalmazó célsejtek felszínén létrejön a célsejtet elpusztító fehérjekomplex.

A vérben cirkuláló immun-memória és antitest sejtek az antigén újbóli bejutása következtében lényegesen gyorsabban váltják ki a másodlagos (sejtes és humorális) immunválaszt. A másodlagos humorális immunválasz kifejlődése néhány tíz perctől néhány órán belül történik meg, és azonnali immunválasznak nevezzük. A sejtes másodlagos immunválasz, azaz a késleltetett immunválasz egy-két nap alatt fejlődik ki.

Az allergiás válaszreakció kialakulásának mechanizmusa. A szerzett immunitás néha túlzott vagy nem adekvát lehet. Az ilyen esetekben allergiás reakció fejlődik ki - ez a szervezet túlzott érzékenysége valamely (főként fehérje természetű) allergén anyagra. Az allergénekhez tartozik: pollen, állatszőr, egyes élelmiszerek, gyógyszerek stb. Az allergia az allergén újbóli bejutása során fejlődik ki. Az allergia szisztematikus megjelenési formája az anaíilaxiás sokk.

Jegyezzétek meg!.

Az anaíilaxiás (gör.: an(a)- - ellen- és phylaxis - védelem) sokk- azonnali, általános allergiás válasz, amelyet különböző allergének válthatnak ki. Az allergén bejutása után néhány perccel kialakul. Az anaíilaxiás sokk az ember halálát okozhatja.

Az allergiás reakció specifikus antitestek képződésének következtében jön létre. Ezek kapcsolódnak azoknak a sejteknek a membránjához (bazofilekéhez, masztocitákéhoz), amelyek citoplazmájában granulák vannak mediátorokkal. Az allergén bejutása után az antitestek aktiválják a sejteket, amelyekhez kapcsolódnak. Ennek következtében ezek a sejtek kijuttatják a granuláik tartamát - a hisztamint és más mediátorokat. A hisztamin hatására a szövetek és szervek növelik az ereik áteresztőképességét, a bőr elvörösödik, hólyagocskák, viszketés, simaizom-görcsök jelentkeznek. Az allergiás betegségek gyógyítására antihisztamin készítményeket alkalmaznak, amelyek gátolják az allergiás reakciók tüneteinek kifejlődését.

Kulcsszavak és fogalmak

veleszületett és szerzett immunitás, természetes és mesterséges immunitás, sejtes és humorális immunitás, antigén, antitest, allergiás válasz, anafilaxiás sokk.

1. Mi az immunitás? Milyen típusait ismeritek?

2. Miben különbözik a veleszületett immunitás az szerzettől? 3. Hogyan működik a sejtes és a humorális immunitás? 4. Mi az antigén és az antitest? Hogyan hatnak egymásra? 5. Mi az allergiás reakció? Mi az oka?

Miért veszélyes az anafilaxiás sokk?

 

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán

 



Попередня сторінка:  20. §. Az alkohol, a dohányzás és a drogok egészségre gyakorolt ...
Наступна сторінка:   22. Az immunkorrekció és az immunterápia



^