uabooks.top

Emlékezzetek, mi az autökológia, mik a taxisok, a reflexek, a tropizmusok, a nasztiák, a nutációk!?

Az ökológiai tényezők osztályozása. Minden organizmus potenciálisan képes végtelenül elszaporodni és elterjedni. Ugyanakkor, a különböző égövek faji összetétele nem keveredik: mindegyikre jellemzőek bizonyos állatfajok, növényfajok, gombafajok, mikroorganizmus fajok. Az organizmusok túlszaporodását és szétterjedését bizonyos földrajzi akadályok (tengerek, hegygerincek, sivatagok), klimatikus tényezők (hőmérséklet, páratartalom), illetve az egyes fajok kölcsönhatása határolja be. Emlékezzünk: a biogeocönózis egy adott faj populációi által benépesített részét, amely biztosítja a szükséges forrásokkal és feltételekkel az adott faj élőhelyének nevezzük. Az összes ilyen forrást és feltételt együtt ökológiai tényezőknek nevezzük.

27. 1. ábra. A különböző fajok közötti biotikus kapcsolatok meghatározhatják elterjedésüket: fügedarázs (1) - Hártyás-szárnyúak rendje — a füge (2) egyedüli megporzója; amikor ezt a növényt aklimatizálták Kaliforniában (USA), ahol kedvezőek voltak a feltételek a termesztésre, a füge nem hozott termést, mivel hiányoztak a megporzó rovarok; ezért a növénnyel együtt aklimatizálták a fügedarazsat

Ökológiai tényezők — a szervezetekre és társulásokra ható élőhelyi komponensek összessége.

Hatásuk természetétől és sajátosságaitól függően ezek lehetnek abiotikusak, biotikusak és antropogé-nek. Az abiotikus tényezők az élettelen természet komponensei és tulajdonságai (hőmérséklet, megvilágítás, páratartalom, a levegő gázösszetétele, nyomás, a víz sóösszetétele, talajtípus), amelyek közvetlenül vagy közvetve hatást fejtenek ki az organizmusokra és azok társulásaira.

Biotikus tényezők - az egyedek különböző kölcsönhatásformái a populációban és a populációk között. Ahogy tudjátok már, az ilyen kölcsönhatások lehetnek antagonisták (versengés, élősködés, ragadozó), kölcsönösen hasznos (például mutualizmus) vagy semleges (neutralizmus). Minden organizmus folyamatosan kölcsönhatásban áll saját fajának egyedeivel (intraspecifikus kapcsolatok) és más fajok egyedeivel (interspecifikus kapcsolatok - a fajon belüli és a fajok közötti kölcsönhatásokkal a későbbiek során részletesebben megismerkedünk majd). Ezért egyes fajok mások számára az élőhely részei (27. 1. ábra). Bármelyik organizmus életfolyamatai közben élőhelyet vált: eközben egyes források a környezetből kimerülnek, mások épp ellenkezőleg feldúsulnak.

Az antrópikus vagy antropogén tényezők - az ember különböző tevékenységformái, amelyek megváltoztatják a különböző élőlények élőhelyét, beleértve az emberét is. Az antrópikus tényezők - az ember közvetlen hatása a környezetre (vadászat, favágás), míg az antropogén tényezők - az ember gazdasági tevékenységének következményei (például a környezetszennyezés, amelyik kapcsolatban áll gyárak, hőerőművek, atomerőművek használatával).

Az ökológiai tényezők mint források és feltételek. Mindaz, amit az organizmusok elfogyasztanak környezeti forrásnak tekintendő. A forrásokat (táplálék, a talaj kémiai elemei és nedvességtartalma) a környezeti feltételektől eltérően (hőmérséklet, a levegő páratartalma, a víz sótartalma, az áramlatok sebessége) az organizmusok kimerítik, aminek következtében kevésbé elérhetővé válnak.

Megkülönböztetünk esszenciális és helyettesíthető forrásokat. Az esszenciális forrásokat az organizmus nem helyettesítheti mással (például nitrogén vagy kálium a növények számára, a közönséges farkasalma a farkasalmalepke számára). Ha egy forrást az organizmus teljesen helyettesíteni tud mással, akkor az helyettesíthető forrás (például a galambok és más madárfajok elfogyasztják a különböző fajhoz tartozó növények magvait).

Az ökológiai tényezők változékonysága. Minden ökológiai tényező bizonyos intenzitású hatást gyakorol az organizmusokra. Ez a hatás lehet viszony-

lag állandó a bioszféra fejlődésének hosszabb időszaka alatt (például a napsugárzás, a gravitáció, a tengervíz sótartalma, a légkör gázösszetétele). Az ökológiai tényezők többsége változékony hatásintenzitású (a hőmérséklet, a levegő páratartalma, a megvilágítás). Minden ökológiai tényező változékonyságának a szintje függ az élőhely tulajdonságaitól. Például, a vízfelszín vagy talajfelszín hőmérséklete jelentősen ingadozhat az évszaktól vagy a naptól függően, míg néhány méter mélyen a vizekben vagy a talajban a hőmérséklet-ingadozás nem jelentős.

Az ökológiai tényezők változása lehet: periodikus, a napszaktól, az évszaktól, a Hold állásától függően; nem periodikus (vulkánkitörés, földrengés, hurrikán); eltarthat hosszabb időn keresztül (a Föld éghajlatváltozásai, amelyek kapcsolatban állnak a szárazföld és a világóceán arányának megváltozásával). Az organizmusok könnyebben alkalmazkodnak az ökológiai tényezők számukra megszokott periodikus változásaihoz, és nehezebben azokhoz, amelyek nem periodikusan történnek, különösen akkor, ha az őseik sem találkoztak velük.

Ugyanazon ökológiai tényező lehet semleges az egyik faj számára és hathat jelentősen a közös helyen élő másikra. Például, a légköri nitrogén (N₂ - emlékezzetek^-. mennyisége a levegőben 78,1 %!) - sok faj számára semleges tényező (az állatoknak, a növényeknek, a gombáknak, sok mikroorganizmusnak), vagyis képtelenek elsajátítani. Ugyanakkor ez az elem létfontosságú a nitrifikáló organizmusok számára (gümő-baktériumok, egyes cianobaktériumok).

A feltételek változékonyságának szintjétől függ bizonyos ökoszisztémák bio-diverzitása: minél változatosabbak a feltételek, annál sokszínűbb a faji összetétel.

Kulcsszavak és fogalmak

a faj élőhelye, ökológiai tényezők (abiotikus, biotikus, antrópikus vagy antropogén).

1. Mi az élőhely? 2. Jellemezzétek az ökológiai tényezőket! 3. Milyen ökológiai tényezőket tekintenek forrásnak, ingerlőnek, és melyeket feltételeknek? 4. Milyen lehet az ökológiai tényezők változékonysága?

Mi jellemző az autökológiára, mint az ökológia részterületére?

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán