uabooks.top

Emlékezzetek, a populációk milyen struktúráit ismeritek!? Mi a genom, a genotípus, a génkészlet? Milyen folyamatok tartoznak mikroevolúcióhoz? Milyen változékonyságot nevezünk kombinatívnak?

Az állatok populációinak etológiái struktúrája - az egyedek közötti kapcsolatok rendszere, amely megjelenik viselkedésükben. Emlékezzünk', az etológia (gör.: ethos - viselkedési szabály, szokás, norma) - az állati viselkedés biológiai alapjaival foglalkozó tudomány.

A különböző fajok egyedeire jellemző a magányos és a társas életmód. A magányosan élő fajok egyedei térben többé-kevésbé elkülönültek egymástól, csoportokba csak a szaporodási időszakban verődnek (fájd, tőkésréce). A társas életmód kapcsolatban áll az állandó csoportok létrejöttével: családok, kolóniák, rajok, falkák stb. Az egyedek viszonylag csekély számú populáción belüli, behatárolt területen élő csoportjait démek-пек nevezzük. A populációtól eltérően a dém csak rövid ideig létezik (általában néhány generáción keresztül).

Családi életmód megerősíti a kapcsolatokat a szülők és az utódok között. A családi csoport - egyedek csoportja, amelyekben a szülők együtt élnek az utódokkal, és törődnek velük (például a tigriskölykök 2-3 évig együtt maradnak az anyjukkal; 31. 1, 1. ábra). Sajátságos családtípusok a falka - 6-12 (ritkán 20) egyedülálló tartós csoport az oroszlánoknál. Általában egy nagy hím és néhány nőstény a kölykeivel alkotja (31.1,2. ábra). Sajátságos példa rokoni csoportokra az euszociális rovarok (termeszek, hangyák, méhek, poszméhek, darazsak; 35. 1, 3. ábra). Ezeknél a rovaroknál több generáció él együtt, amelyek felépítésben és funkciókban eltérnek egymástól kasztokat hozva létre.

Állatkolóniák - egy faj együtt élő egyedeinek csoportosulása (partifecske, üreginyúl, mormota, egyes kaparódarazsak) (31. 2, 1. ábra). A kolóniák lehetnek többé-kevésbé állandóak vagy csak bizonyos ideig tartanak, például a szaporodási időszakban. Az állatok kolóniája létrejöhet bimbózás következtében is (a szivacsok, csalánozók - 31. 2, 2. ábra).

Raj, csapat — állatok ideiglenes mozgó csoportja, amely közös vándorlás, táplálékkeresés közben jön létre (sáskák, halak, verebek). A populációk rajrendszerek formájában való létezése megkönnyíti a faj fennmaradását: véd a ragadozók-

tói, segíti a táplálékszerzést, a vándorlást. A rajban gyakran vannak vezetők, vezérek - a legtapasztaltabb egyedek, melyek rendelkeznek személyes tapasztalattal a megfelelő helyválasztásban, a védelem és a vándorlás terén (31. 3. ábra).

31. 2. ábra. Állatkolóniák: 1 - partifecske; 2-а tengeri hidraállatok Obelia neméhez tartozó faj kolóniája, amely bimbózás révén jön létre: eközben az új egyedek megtartják a

kapcsolatot a kolónia más tagjaival

31.3. ábra. A farkasfalka vezére az agresszív viselkedésével megerősíti vezető státusát

Nyájak, csordák, ménesek — az állatok tar-tósabb csoportosulása, mint a raj (például a vadlovaknál). Az ilyen csoportban lehetnek családok vagy korcsoportok, amelyekben szorosabb kapcsolatok jönnek létre az egyedek között, mint más hasonló csoportokban. Általában az ilyen csoportoknak van vezetője, amely viselkedésével meghatározza a csoport mozgását, reakcióit a vészhelyzetekben, a legelők és a pihenőhelyek felkeresését.

A populáció genetikai struktúrája. Már tudjátok, hogy egy faj minden egyede hasonló génkészlettel rendelkezik. Ugyanakkor egy faj különböző populációi eltérhetnek egymástól nemcsak a különböző alléigének gyakoriságában és kombinációiban (a homo - és heterozigóták arányban), de azok készletében is.

Egyetlen populáció sem tartalmazhat minden alléit és allél-kombinációt, amely a teljes fajra jellemző. Ezért egy faj különböző populációinak ezen mutatói mindig eltérnek, mivel a populáció a faj génállományának csak egy részét hordozza, ezért a populációt nemcsak a faj strukturális funkcionális, de genetikai alapegységnek is tekinthetjük.

Emlékezzünk: egy populáció vagy faj génjeinek és alléljainak összességét génállománynak nevezzük. A populációk génállományának változásait kiválthatja: mutációs folyamat, a szabad kereszteződés hiánya vagy behatároltsá-ga (izoláció), a genetikai sodródás, a különböző alléi kombinációkkal rendelkező egyedek populációról populációra való intenzív vándorlása, az egyedszám változás (a populációs hullámok) stb.

A populáció génállományát a különböző tényezők hatása alakítja annak létezése óta. Ha a jellegállapotok kedvezőek vagy semlegesek, az őket hordozó egye-deknek több esélye van a túlélésre és az utódok létrehozására. Ez biztosíthatja idővel ezen jellegállapotok koncentrációjának növekedését. Ha az allélok káro

sak (letálisak és szubletálisak), akkor megtörténik az ezeket hordozó egyedek eliminációja (lat.: elimino — kibeszél, kiküszöböl, kiprédikál). Heterozigóta állapotban az ilyen recesszív mutációk nem jelennek meg a fenotípusban, tehát nem hatnak az egyed életképességére.

Az ilyen mutációk a rendelkező heterozigóta egyedek kereszteződése következtében az ilyen allélok fokozatosan elterjedhetnek a populációban. Amikor bizonyos recesszív mutációk gyakorisága megnő, növekszik a hordozó egyedek egymás közötti kereszteződésének esélye is. Ilyen esetekben ezek a mutáns recesszív allélok megjelenhetnek homozigóta állapotban és így a fenotípusban.

Emlékezzünk: A populáció alkalmazkodó-képességét csökkentő mutációk jelenlétét a populáció génállományában genetikai tehernek nevezzük. A populáció genetikai struktúrájának változását kiválthatja genetikai sodródás is — az allélok gyakoriságának véletlenszerű és nem előrelátható változásai a populációban (új populáció megtelepedése esetén). Ez a jelenség legjobban a kisebb populációkban figyelhető meg. Minél nagyobb a populáció egyedszáma, annál kisebb a jelentősége a genetikai sodródásnak az allél-koncentrációk és azok kombinációinak változásaiban.

A genetikai sodródás - új populáció létrejöttének folyamata kevés egyedből. Ezt a folyamatot az amerikai biológus E. Mayr alapító-elvnek (founder effektusnak) nevezte. Az óceáni szigeteken élő sok faj populációja, amelyek bár ma már több száz és több ezer egyedből állnak, a szigetekre került kevés egyedtől származik. Az új populációt alapító egyedek alléljainak és azok kombinációinak koncentrációja jelentősen eltérhet az őseik populációinak allél-koncentrációitól (31. 4. ábra). Vagyis az ilyen szigeteken élő populáció génállománya szegényesebbé vált a kontinensen élő populációkhoz képest.

A populáció genetikai struktúrájára hatást gyakorolhatnak az izoláció különböző formái. Amíg egy faj különböző populációi között génáramlás zajlik, addig

génállományuk többé-kevésbé hasonló. Egyszerűen az areán belül az izoláció különböző formái jönnek létre, az izolált populációk génállománya egymástól függetlenül változhat. Minél több egy faj izolált populációinak száma, annál gazdagabb a génállománya. Azt a jelenséget, amikor lehetetlenné válik a kiáramlás egy faj egyedei között - genetikai izolációnak nevezzük.

31. 4. ábra. Az alapító-elv (founder effektus) sémája: 1 - kiindulási populáció; 2 - utód populációk (Feladat-, a tanár segítségével magyarázzátok meg az ábrát!)

Az izolált populációk egymástól függetlenül alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez. Ezért egy faj populációira jellemző lehet a genetikai polimorfizmus — egy adott területen kettő vagy több fajon belüli, génállományában eltérő forma együttélése.

Jegyezzétek meg!

Minden faj unikális génállománnyal rendelkezik. Ezért az ember előtt álló egyik legfontosabb feladat a természetes populációk génállományának védelme.

Kulcsszavak és fogalmak

dérnek, falka, raj, csapat, nyáj, csorda, ménes, génállomány, elimináció, genetikai izoláció, alapító-elv.

1. Mivel jellemezhető a populáció etológiái struktúrája? 2 Mi a dém? Hozzatok fel példákat! 3. Mivel jellemezhető az euszociális rovarok csoportja? 4. Mit nevezünk kolóniának? Hozzatok fel példákat! 5. Jellemezzétek a populációk genetikai struktúráját! 6. Milyen tényezők hatnak a populációk génállományára?

Milyen haszna van a populáción belüli csoportosulásnak - a démnek - a túlélés szempontjából?

Hasonlítsátok össze az oroszlánok falkáját a tigrisek családjával! Mi a közös és az eltérő ezen fajok populációin belüli

csoportosulásaiban?

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán