Інформація про новину
  • Переглядів: 224
  • Дата: 4-06-2020, 19:28
4-06-2020, 19:28

34. Az organizmusok kölcsön kapcsolata a biogeocönózisban

Категорія: Tankönyvek magyar » Biológia





Попередня сторінка:  33. A biogeocönózis és struktúrája
Наступна сторінка:   35. Energia-átalakulás a biogeocönózisokban

Emlékezzetek, mi a szimbiózis és milyen formái vannak!? Mi az ökológiai niche? Milyen élőlények tartoznak az autotrófokhoz, a mixotrőfokhoz és a heterotrőfokhoz? A hete-rotróf táplálkozás milyen módjait ismeritek? Mi a táplálék-preferencia?

Az organizmusok közötti kapcsolattípusok a biogeocönózisban. A bio-geocönózist alkotó valamennyi faj különböző módon áll kapcsolatban egymással. Az ismert zoológus és ökológus Vlagyimir Nyikolajevics Beklemisev (1890-1962) négy típusba sorolta (34. 1. táblázat).

34. 1. táblázat

Különböző fajok populációi közötti közvetlen és közvetett kapcsolatok a biogeocönózisban. A közvetlen kapcsolatok esetén a különböző fajok populációi között közvetlen kapcsolatok vannak, például ragadozó - préda, parazita -gazdaszervezet, növények - növényevők. A közvetett kapcsolatok esetén az egyik populáció közvetve gyakorol hatást a másikra más fajok populációin keresztül. így például, a növényevők egyedszámát szabályozó ragadozók hatást gyakorolnak a növényzetre is, amit a növényevők fogyasztanak. A növényevők által fogyasztott növények populációinak állapotától függ a növényevőket fogyasztó ragadozók populációinak állapota (34. 1. ábra).

Emlékezzetek: az antagonista kapcsolatokban (versengés, élősködés, ragadozás) az egymással kölcsönhatásban lévő egyik populáció negatív hatást gyakorol a másikra. (Hozzatok fel példákat!) A mutualista kapcsolatokban mindegyik egymással kölcsönhatásban lévő faj valamilyen előnyre tesz szert. (Hozzatok fel példákat!)

• Az ismert ökológus Georgij Franzovics Gause (1910-1986) fogalmazta meg a konkurens kizárásának elvét: két faj nem létezhet stabilan egy behatárolt térben, ha mindkét faj egyedszámát behatárolja egy bizonyos életfontosságú forrás.

34.1. ábra. Példák közvetlen (1) és közvetett (2) különböző fajok populációi közötti kapcsolatokra a biogeocönőzisokban (Feladat: Magyarázatok meg, hogyan hathatnak az áhrán látható fajok populációi más fajok egyedszámára!)

A versengő fajok közül az egyik mindig fölényben van, minek következtében a kevésbé versenyképes faj kiszorul a biogeocönózisból, vagy meg kell változzanak az ökológiai igényei. A versengő egyedek nem feltétlenül lépnek kapcsolatba egymással közvetlenül, de reagálnak a vetélytársak miatt csökkenő környezeti források megcsappanására (például, a farkasok prédáinak csökkenése más ragadozók miatt), de reagálnak a vetélytársak miatt csökkenő környezeti források megcsappanására.

Jó tudni

Egyes organizmusok (növények, gombák, állatok, mikroorganizmusok) másokra gyakorolt negatív hatásának jelenségét (azok növekedésére, fejlődésére, szaporodására) biológiailag aktív anyagok kiválasztása által az allelopátia (gör.: allélón - kölcsönösen és pathos - szenvedés) nevet viseli. A növények biológiailag aktív anyagok segítségével gátolják más növényfajok növekedését, és bejuthatnak olyan növénytársulásokba, ahol korábban nem nőttek. Ezért az embernek számításba kell vennie a különböző növényfajok közötti kapcsolatok jellegét, amikor egy területre kívánja vetni azokat, vagy termésforgót tervez.

Bármelyik biogeocönózis normális működésének legfontosabb feltételei a trofi-kus kapcsolatok. A 35. 2. ábrán láthatóak a heterotróf táplálkozás fő formái.

HETEROTRÓF TÁPLÁLKOZÁS

Ragadozás

Két állatfaj közötti kapcsolat (ritkábban növények és állatok, vagy gombák és állatok közötti kapcsolat), amelyben az egyik fél (a ragadozó) elfogja, elpusztítja és elfogyasztja a másikat (a prédát)

Növényevés

Élő növényi szövetek állatok általi fogyasztása. A növényevő (fitofág) állatok és a növények közötti kapcsolatok bizonyos mértékben emlékeztet a ragadozó és préda kapcsolatra

Élősködés

Az élősködők, akárcsak a ragadozók, a gazda-szervezet élő szöveteit fogyasztják, de ha el is pusztítják azt, akkor nem azonnal, mivel sok esetben a gazdaszervezet pusztulása kiváltja magának az élősködőnek a pusztulását is

34. 2. ábra. A heterotróf táplálkozás fő formái (Feladat: Nevezzétek meg az ábrán látható

organizmusokat!)

Topikus kapcsolatok akkor jönnek létre, ha a fajok közvetlen trofikus kapcsolatban nem állnak egymással, de az egyik faj élettevékenysége következtében megváltoznak a másik számára a létfeltételek. Például, az egyik faj élőhelyet biztosít a másiknak. (Emlékezzetek: a kacslábú rákok megtelelpedhetnek a puhates-tűeken, a ceteken, a trópusi orchideák pedig a fák törzsén). Más példák a topikus kapcsolatokra: egyes atkák, az álskorpiók (34. 3. ábra), rovarok, soksertéjű gyűrűsférgek, rákok képesek megtelepedni más organizmusok menedékében, házában; a zuzmók megteremtik az előfeltételeit annak, hogy a magasabbrendű növények megtelepedhessenek az aljzaton, ahol előzőleg nem nőttek.

34. 3. ábra. Példa topikus kapcsolatra: a könyvskorpió (2 mm a testhossza) házakban, könyvtárakban, múzeumokban él, ahol apró ízeltlábúakkal táplálkozik, amelyek között vannak kártevők

Forikus kapcsolatok biztosítják egyes organizmusok elterjedését mások segítségével. Emlékezzetek-, a gyümölcsök, a magok, a pollenszemcsék, a növényi és a gombaspórák állatok általi terjesztését zoochoriának (gör.: zóon — állat és khóreó -terjeszkedés) nevezzük! A biogeocönózis-ban ezt a funkciót leggyakrabban a madarak és az emlősök látják el, ritkábban más állatcsoportok (például a rovarok). Az állatfajok más állatfajok által történő szállítását forézisnek vagy vitetésnek (gör.: foré-sis — hordozás) nevezzük. (Emlékezzetek: egyes atka és fonálféreg fajokat, amelyek ürülékekben vagy gerinces állatok tetemein élnek, elterjedhetnek ganajtúró bogarak és temetőbogarak segítségével!)

34. 4. ábra. Példák forikus kapcsolatokra: a gályatartóhalnál (Sügéralakúak rendje) az elülső mellúszók sajátságos tapadókoronggá alakultak, amely segítségével megtapad a „szállító eszközön” — nagyobb halak, teknősök, cetek testén

A gályatartó halak rátapadnak a különböző tengeri állatok testére: más halak, teknősök,

cetek (34. 4. ábra). Érdekes, hogy az ilyen életmódot folytató halaknál eltűnt az úszóhólyag, mivel csak néhány faj képes szabadon élni (fehérhasú gályatartóhal).

34. 5. ábra. Példák fabrikus kapcsolatokra: tegzes lárva a tegezében, amelyeket növényi maradványokból, apró csigaházakból készít

A fabrikus kapcsolatok akkor jönnek létre, amikor egy faj egyedei más fajok maradványait, váladékait vagy egyedeit felhasználják építésre (34. 5. ábra).

Kulcsszavak és fogalmak

trofikus, topikus, forikus, fabrikus kapcsolatok, a konkurens kizárásának elve.

1. A trofikus kapcsolatok milyen változatai jellemzőek a heterotróf szervezetekre? 2. Mit jelent a fajok közötti közvetlen és közvetett kapcsolat kifejezés? Hozzatok fel példákat! 3. Mi a lényege a konkurens kizárása elvének? Milyen ökológiai törvényszerűségeken alapszik? 4. Mi jellemző a topikus, a forikus és a fabrikus kapcsolatokra? Hozzatok fel példákat!

Miért éppen a trofikus kapcsolatoknak van vezető szerepe az ökoszisztémákban?

 

 

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán

 



Попередня сторінка:  33. A biogeocönózis és struktúrája
Наступна сторінка:   35. Energia-átalakulás a biogeocönózisokban



^