Інформація про новину
  • Переглядів: 186
  • Дата: 4-06-2020, 19:29
4-06-2020, 19:29

36. A különböző típusú ökoszisztémák produktivitása. Agrocönózisok

Категорія: Tankönyvek magyar » Biológia





Попередня сторінка:  35. Energia-átalakulás a biogeocönózisokban
Наступна сторінка:   37. A biogeocönózisok tulajdonságai. Szukcesszió

Emlékezzetek, mi az elsődleges és másodlagos produkció!? Milyen élőlények tartoznak a szaprofitákhoz? Milyen az extenzív és intenzív mezőgazdasági termelés? Mi a self?

A bolygónk biogeocönózisai eltérnek egymástól különböző mutatóikat tekintve: struktúrájukban, produktivitásukban, az anyag és az energiaáramlás mértékében és sebességében, az elsődlegesen és a másodlagosan képződött produkciók arányában, a szerves maradványok lebomlásának sebességében, biodiverzitásában stb.

36. 1. ábra. A szárazföldi biogeocönózisok típusai: 1 - trópusi erdő — példája a magas pro-duktivitású önszabályző, nagy biodiverzitással jellemezhető biogeocönózisoknak; példák az alacsony produktivitású biogeocönózisokra: Szahara-sivatag (2) és az arktiszi tundra (3) {Gondolkodjatok el rajta, mivel magyarázható az ilyen típusú biogeocönózisok kis biodiver-

zitása!

A szárazföldi biocönózisok biomasszája és produktivitása. Legalacsonyabb a tundrái és a sivatagi biogeocönózisok produktivitása, legmagasabb a trópusi esőerdőké (36. 1. ábra. Magyarázzátok meg, miért!) Az antarktiszi és mérsékelt régiók biogeocönózisaiban az alacsony téli hőmérséklet és a viszonylag rövid

fotoperiódus negatívan hat a produktivitásra. A nedvesség hiánya behatárolja a száraz vidékek biogeocönózisainak produktivitását annak ellenére, hogy a hőmérséklet és a megvilágítás kedvező. Tehát, a szárazföldi biogeocönózisok produktivitása csökken a trópusoktól a mérsékeltövi régiókon keresztül, a hideg éghajlatú vidékekig. A mocsári biogeocönózisok köztes helyet foglalnak el a szárazföldi és a vízi biogeocönózisok között, gyakran nagy produktivitásúak.

A vízi biogeocönózisok produktivitása. A különböző tengeri biogeocönó-zisokat két típusra lehet osztani: partmenti és nyíltvízi. A világóceán biogeocö-nózisaira jellemző a viszonylag csekély produktivitás, amely néhányszor kisebb a szárazföldiekénél, a producenseik biomasszája több ezerszer kisebb. Kiszámolták, hogy a nyílt óceán biogeocönózisainak produktivitása a mérsékelt övi erdei ökoszisztémák nem több, mint 10 %-a.

A vízi biogeocönózisok producensei főként moszatok. Ezek gyorsan hoznak létre biomasszát, köszönhetően gyors szaporodásuknak és nemzedékváltakozásuknak, de ezt a biomasszát gyorsan elfogyasztják a konzumensek. A tengeri biogeocönózisok biomasszáját főként a magasabb rendű konzumensek tárolják (halak, cetek, tengeri madarak), amelyek hosszabb élettartamúak és lassabb a nemzedékváltakozásuk. Az édesvízi biogeocönózisok (tavak, víztározók, mocsarak és folyók) produktivitása hasonló az analóg tengeriekéhez.

Agrocönózisok. Az ember mint konzumens a zöld növények által termelt tiszta elsődleges produkciótól függ. Ennek állandó elérhetősége érdekében mesterséges társulásokat - agrocönózisokat hoz létre (mezők, legelők, kertek -

36. 2, 1. ábra).

Agrocönózis (gör.: agros — mező és koinos - közös) - fajokban szegény növényi, állati, gomba- és mikroorganizmus-társulások, amelyeket az ember hoz létre mezőgazdasági termékek előállítása céljából. A természetes biogeocönózisoktól az agrocönózisok eltérnek tulajdonságaikban és működésükben. Ezekben nincs anyagkörforgás, mivel a produkció jelentős részét termés formájában eltávolítják belőlük. A jelentéktelen faji sokféleség és a táplálékháló kismértékű elágazottsága váltja ki a gyenge ökológiai stabilitást. Az agrocö-nózisokból gyakorlatilag hiányzik az önszabályozás.

36. 2. ábra. Agrocönózisok - mesterséges biogeocönózisok (1); nem kellő odafigyelés következtében az agrocönózisokban vadfajok jelennek meg, amelyek fokozatosan kiszorítják a kultúrákat (2), vagy tömegesen elszaporodnak a kártevők (3 - káposztabolha - a káposzta-

félék veszélyes kártevője)

36. 3. ábra. A kártevők elleni harc biológiai módszerei: 1-а katicabogarak természetes ellenségei a levéltetveknek (különböző növényi kultúrák kártevői); 2 - tojásfürkész (Hár-tyásszárnyúak rendje) — olyan rovar, amelynek nőstényei a petéiket más rovarok (köztük a veszélyes kártevők) petéibe rakják; 3 - a gombák között vannak ragadozó fajok, amelyek képesek elkapni és megemészteni a kártevő fonálférgeket

A nagyobb terméshozam érdekében az ember sok pénzt fektet például a mű- és szervestrágyázásba, talajmunkálatokba, locsolásba stb. A több éven keresztül tartó nagy területen történő egy (monokultúrás) vagy több növénykultúra termesztése következtében tömegesen elterjedhetnek a gyomnövények és a kártevők (rovarok, rágcsálók, parazita gombák; 36. 2, 2, 3. ábra) az agrocönózisokban.

Az agrocönózisok kialakításakor érdemes figyelembe venni a kultúrnövények között, illetve a kultúrnövények és a vadnövények között létrejövő kapcsolatokat. Érdemes biológiai védelmet alkalmazni, amikor a kártevők egyedszámát azok természetes ellenségeivel - ragadozókkal vagy parazitákkal (36. 3. ábra) végezzük. A kártevők elleni genetikai módszerek szintén nem szennyezik a környezetet. (Hozzatok fel példákat!)

Nagy termőképességű kultúrnövények agrocönózisba való bevitele, és a termesztés modern módszereinek alkalmazása növeli a szükséges produkciót egységnyi területen. Ez lehetőséget nyújt az extenzív mezőgazdasági termelésről az intenzív termelésre való átállásra, hogy több biogeocönózist őrizhessünk meg természetes állapotában, nem átalakítva azokat agrocönózissá, sőt kivonni a mező-gazdasági termelés alól a földek egy részét, amelyek helyén zöld zónákat hozhatunk létre.

Kulcsszavak és fogalmak

agrocönózis.

1. Milyen általános törvényszerűségek vonatkoznak a különböző természetes zónák szárazföldi biogeocönózisainak produktivitás-változására? 2. Miért nagyfokú a trópusi erdők produktivitása és biodiverzitása? 3. Mivel jellemezhető a vízi biogeocönózisok működése? 4. Mik az agrocönózisok működésének sajátosságai?

Miért van az, hogy egy növényfaj tartós termesztése ugyanazon a területen negatívan hat az agrocönózis produktivitására?

TANULMÁNYI PROJEKTEK Helyi ökoszisztémák (ermészetes vagy mesterséges) strukturális sajátosságainak vizsgálata.

 

 

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán

 



Попередня сторінка:  35. Energia-átalakulás a biogeocönózisokban
Наступна сторінка:   37. A biogeocönózisok tulajdonságai. Szukcesszió



^