uabooks.top

Emlékezzetek V. I. Vernadszkij főbb téziseire a bioszféráról és a nooszféráról! Mi az ökológiai niche, a génállomány? Mit értenek a talaj termékenysége kifejezés alatt? Mi a humusz, a talajerózió? Milyen erdőket nevezünk elsődlegeseknek, és melyeket másodlagosaknak? Mi a fotokémiai rendszer?

Mára az emberi tevékenység vált vezető tényezővé, amely nehéz döntés elé állította az embert: vagy tovább élni a természet törvényeivel dacolva, vagy fejleszteni azt, amit az amerikai ökológus és természetvédő Aldo Leopold (1887-1948) „ökológiai lelkiismeretnek” nevezett,vagyis felelősséggel tartozunk a jövő generációi előtt a bolygónk állapotáért. Az emberi tevékenység által előidézett ökológiai problémák listája elég hosszú.

39. 1. ábra. A Föld lakosságának növekedése: tudósok prognózisa szerint már a bolygónk népessége 2024-ben elérheti a 8 milliárdot (1), 2050-re a 9,3 milliárdot. A legnagyobb növekedést Indiában, Kínában és Afrika országaiban jósolják (Science. V. 333. P. 540. Az ENSZ adatai)

A Föld lakosságának növekedése (39. 1. ábra). A tudósok számítása szerint az időszámításunk előtti VII. ezredévben a Föld lakossága nem haladta meg

a 10 millió embert. Az Időszámításunk kezdetén bolygónk lakossága körül-belül 300 millió volt, a XVII. században közel 700 millió, 1972-ben 3,6 milliárd, 1990-ben 5,3 milliárd. 2018 júniusában a Föld lakossága elérte a 7,6 milliárdot. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor már 2050-re 9 milliárdan leszünk.

Tehát, az elmúlt 50 évben a Föld lakossága megduplázódott, vagyis valódi demográfiai robbanás történik, amelynek jövőbeni következményeit nem lehet előre látni. A föld népességének növekedése súlyosbítja az élelmiszer-ellátás problémáját. Eközben a nagy lakossággal rendelkező régiók gyakran nem a mezőgazdaságilag legfejlettebb térségekhez tartozik. Például, Európa, Észak-Amerika országaiban, Ausztráliában, ahol az élelmiszerek 60 %-át termelik a Föld lakosságának mindössze 30 %-a él. Míg Kelet-Azsiában ez az arány a sorrendnek megfelelően 28 % és 53 %.

Urbanizációs folyamatok (lat.: urbánus - városi). Az ipar és a kereskedelem ugrásszerű fejlődését városok, megapoliszok (gör.: megalo - nagy éspolis — város) intenzív fejlődése kíséri. Jelenleg a bolygónk lakosságának 40 %-a él városokban annak ellenére, hogy azok területe 0,5 %-a a Földnek. A nagyvárosok és környezetük az emberi tevékenység által leginkább alakított természeti környezet példái. Ez egyúttal a természetes ökoszisztémák károsítása is az ipari és a hétköznapi hulladékokkal való szennyezés, az intenzív közlekedés miatt (39. 2. ábra).

Erdőirtás. Az elmúlt 10 000 évben az emberi tevékenység által bolygónk erdeinek területe harmadával csökkent, és évente közel 17 millió hektárral csökkent. Elsősorban a trópusi erdőket irtják, amelyek vezető szerepet játszanak bolygónk ökológiai egyensúlyának fenntartásában. Európa elsődleges erdei majdnem teljes egészében eltűntek, a másodlagos erdők, amelyek felváltották azokat, elszegényedtek az állat-, növény- és a gombafajok tekintetében.

Az energia-források intenzív és nem racionális felhasználása. Az utóbbi években súlyosbodtak az atomerőművek felhasználásával kapcsolatos problémák, amelyek több, mint 30 országban jelen vannak. Ezen problémák közé tartozik az atomerőművek balesetmentes működése, a területek radionuklidokkal való szennyezése, a kiégett fűtőelemek tárolása (39. 3. ábra). A tároló konténerek használati ideje nehezen egyeztethető a radioaktív vegyületek felezési idejével (egyes izotópok felezési ideje 24 000 év).

39. 2. ábra. A modern megapoliszok problémái: 1 - az intenzív beépítés csökkenti a zöld területek méretét, amelyek a város sajátságos tüdejének minősülnek; 2 - az intenzív ipari termelés és a közlekedés jelentősen szennyezi a levegőt, ami negatívan hat a lakosság egészségére; 3 - a nagyvárosok szembe kerültek a háztartási és az ipari hulladékok feldolgozásának problémájával

39. 3. ábra. Az atomerőmű-balesetek globális következményekkel bírnak: 1-а csernobili atomerőmű sérült 4-es blokkja; 2 — a japán „Fukushima-1”

atomerőmű balesete

A talajok, a vizek és a levegő szennyezése. A Föld lakosságának élelmiszerrel való biztosítása rákényszerít arra, hogy évről évre növeljük a termelésbe vont földterületet. A természetes ökoszisztémák részeinek kisajátítása, az erdők irtása talajeróziót okoz, mert ezek az erdők biztosítják a talajvíz optimális szintjét, és megvédik a talajt a szél hatásától. A vizek egészségügyi állapota romlik az ipari és a háztartási szennyvizek, az agrocönózisokból bejutó peszticidek, műtrágyák miatt. A vízkészlet ésszerűtlen felhasználása növeli az ivóvíz problémáját.

Az ember és más organizmusok egészségére káros ipari hulladékok, a kipufogógázok szennyezik a levegőt, „savas esőt” okoznak. A légkör szén-dioxid és más gázok koncentrációjának növekedése bolygónk klímaváltozását váltja ki.

Bolygónk biodiverzitásának csökkenése. Az ember intenzív hatása a természetes biogeocönózisokra (organizmusok közvetlen kiirtása, azok élőhelyének károsítása, a környezetszennyezése) sok állat-, növény- és gombafaj kihalását idézte elő. Bármely faj eltűnése szegényíti bolygónk génállományát, mivel az uni-kális génkészlettel rendelkezik.

1. Miért vált az antropikus hatás vezető ökológiai tényezővé? 2. Hogyan hat a bioszférára a Föld lakosságának növekedése? 3. Miért hat negatívan a bioszféra állapotára az erdőirtás? 4. Mi okozza az atmoszféra állapotának romlását? 5. Hogyan hat a vizek állapotára az emberi tevékenység? 6. Hogyan hat az ember bolygónk biodiverzitására?

1. Bolygónk lakosságának növekedése kiváltja a kisajátított művelhető földek területének növekedését. Másfelől, az effektív, tudományosan megalapozott emberi tevékenység kiváltja azok méretének csökkenését. Hogyan lehet ezt megmagyarázni? 2. Hogyan hat az energiaforrások felhasználása a bioszféra állapotára?

Ebben a paragrafusban csak a főbb ökológiai problémák vannak felsorolva, amelyekkel kénytelen szembesülni a mai ember. A tanár segítségével találjátok ki, hogy milyen ökológiai problémák vannak jelen a ti vidéketeken! Készítsetek erről bemutatót!

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán