uabooks.top

Emlékezzetek, milyen organizmusok fotoszintetizálnak, miközben oxigént választanak ki!? Milyen organizmusok képesek megkötni a légköri nitrogént? Milyen jelentőséggel bír az ózonréteg a bioszféra számára? Milyen fajok az edifikátorok? Milyen szerepük van az ökoszisztémák működésében?

Már tudjátok, hogy a légkör a bolygónk gázburka, aminek felső rétege az űrbe megy át. A légkör alsó része kapcsolatban áll a hidroszféra és a litoszféra felszínével, miközben hat is rá (43. 1. ábra).

Feladat. A földrajz ismereteiteket felhasználva, és más források segítségével, készítsetek közleményeket a légkör struktúrájáról és gázösszetételéről, és azokról a jelenségekről, amelyek benne zajlanak le!

Már tudjátok, hogy fotoszintézis során a növények és a cianobaktériumok a légkörből szén-dioxidot vesznek fel és oxigént adnak le. A szén-dioxid gáz az organizmusok légzése folyamán választódik ki, illetve a szerves anyagok élőlények általi lebomlása következtében szabadul fel. Az organizmusok hatást gyakorolnak a légkör nitrogén-koncentrációjára is. A légkörben a szerves vegyületek lebomlásakor kerül vissza, főként ammónia formájában. Az organizmusok tevékenysége kiváltja más gázok légkörbe jutását is - kénhidrogén, metán, stb.

A légkör jelenkori ökológiai problémái - levegőszennyezés, savas esők, üvegházhatás és az ózonréteg sérülése.

A légköri levegőszennyezés. A légkört az ember és más organizmusok egészségre káros ipari szennyezőanyagok, a szállítóeszközök kipufogógáza szeny-nyezi (kénvegyületek, ammónia, metán, nehézfémek). Az építőipar és a szénkitermelő cégek a forrásai a légkör technikai porral való szennyezésének.

Savas esők. Az olyan gáz állapotú szennyező anyagok bekerülése légkörbe, mint a kén (IV) oxid (S0₂) és a nitrogéndioxid (N0₂) kapcsolatba lép az oxigénnel és a párával kénessavvá (H₂S0₃) és salétromsavvá (HN0₃) változik az aeroszol-

ban (évente a légkörbe közel 160 millió t S0₂ és N0₂ jut). Ez okozza az ún. savas esőket, ami miatt kihalttá válnak az édesvizek, pusztulnak az erdők, elvész a termés. A biogén elemek kimo-sódása a talajokból, és a toxikus elemek bejutása lassítja a fák növekedését, kiváltja a pusztulásukat (43. 2,1. ábra), negatívan hat az állatvilágra. A kén (IV) oxid (S0₂) ingerli a szem nyálkahártyáját és a felső légutakat; a nyálkahártyákon és a léghólyagocskákban kénsavvá oxidálódik, ami könnyen bejut a véráramba.

43. 2. ábra. Az S0₂ és N0₂ gázok bejutva a légkörbe kölcsönhatásba lépnek a párával; az így keletkező párát a légtömegek felkapják és kondenzálódva a földre hull savaseső formájában, kárt okozva a szárazföldi (1) és a vízi (2) ökoszisztémákban

Jegyezzétek meg!.

A savas eső - olyan csapadék (eső, köd, hó), amelyek savassága meghaladja a

normális szintet (pH= 5,6). A leggyakrabban olyan országokban találkozunk vele, ahol

jól fejlett az energetika.

Az S0₂ antropogén kibocsátásának csökkenése az elmúlt negyven év alatt azért volt lehetséges, mert sok nemzetközi szervezet, különösen a világbank erőfeszítéseket tett. 1976-ban az észak-európai és Skandináv országok (amelyek területe leginkább érintett) kormányai kezdeményezésére. Javasolták az országhatáron átterjedő légszennyezésről szóló európai konvenciót (Göteborgi jegyzőkönyv, 1999). Szintén hatályban van több európai direktíva, amelyek behatárolják a magas kéntartalmú üzemanyagok alkalmazását.

Van olyan szennyezőanyag, amelynek negatív hatása csak bizonyos idő elteltével érzékelhető. Például, a benzpirén, ami különböző típusú üzemanyagok (például kőolaj-termékek) elégésekor keletkezik. Az emberi szervezetbe bejutva táplálékkal, légutakon vagy bőrön keresztül még kis koncentrációban is képes onkológiai megbetegedéseket okozni. A benzpirén képes bioakkumulációra, vagyis felhalmozódik a szervezetben.

A légkörbe jutó por és az aeroszolok közvetítői a páralecsapódásnak és a felhőképződésnek.

Az üvegházhatást a légkörben az ipari tevékenység, a közlekedés, az erdőirtás miatt felhalmozódó szén-dioxid hozza létre. Ennek eredményeképpen a napsugarak energiája visszaverődve a földfelszínről, nem tud visszajutni az űrbe, mivel a különböző gázok, főként a pára, a szén-dioxid, a metán, feltartják azokat. A Föld felszíni hőmérséklete növekszik. A globális felmelegedés következményei:

• növekszik az anomális klíma-jelenségek gyakorisága, amelyek következménye az ember számára gyakran katasztrofális (árvizek, hurrikánok);

• az évszakok beköszöntének változásai (főként az ősz és a tavasz) előidézik az állatok és a növények areájának változásait; ezt kíséri az idegen fajok helyi ökoszisztémákban való megjelenése;

43. 3. ábra. 1. Korallzátony - nagyproduktivitású tengeri ökoszisztéma, amitől az egész világóceán produktivitása függ; 2 - elpusztult korallzátony

• a világóceán vízszintjének megemelkedése és vizeinek elsavasodása. Ez lehet az egyik oka a korallzátonyok pusztulásának (43. 3. ábra).

Feladat, a tanár segítségével, felhasználva a szakirodalmi és az internetes forrásokat, egészítsük ki ezt a felsorolást!

Az üvegházhatású gázok légkörbe-juttatásá-nak csökkentése érdekében 1997-ben sok ország kormánya (jelenleg 191 van köztük) a japán Kioto városában aláírták a Kiotói Egyezményt. Ez a nemzetközi egyezmény kötelezi a fejlett, és a fejlődő országok kormányait az üvegházhatású gázok légkörbe-juttatásának csökkentésére vagy stabilizálására. 2015-ben a Kiotói Egyezményt felváltva, elfogadták a Párizsi Egyezmény, amely kötelezi minden ország kormányát, 2020-tól kezdve csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást.

Az ózonréteg sérülése. Az ózonréteg kialakulásának fő mechanizmusa a kétatomos oxigén fotokémiai átalakulása ultraibolya-sugárzás következtében. Az ózon jelentéktelen mennyisége keletkezik a levegő elektrosztatikus ionizációja során, főként villámláskor (Emlékezzetek az ózon tulajdonságaira, amit a kémia órákon tanultatok!) Az ózonréteg sztratoszféra része: a trópusoknál 25-30 km magasságban található, a mérsékelt öv felett 20-25 km magasságban, a pólusoknál 15-20 km. Az ózonréteg képes befogni az ultraibolya-sugárzást (főként a rövid-hullámú sugárzást, ami képes mutációt kiváltani). Az ózonréteg elvékonyodásának az oka a klór-fluor-szénhidrogén vegyületek légkörbe jutása.

1. Nevezzétek meg a légszennyezés entrópikus forrásait! 2. Hogyan hat az energiaforrások intenzív felhasználása az atmoszféra állapotára? 3. Milyen hatása van a savas esőnek a bioszférára? 4. Mi az üvegházhatás? Milyen lehetséges következményei vannak ennek a jelenségnek? 5. Milyen klímaváltozási tendenciák vannak? Milyen következményeik lehetnek?

Miért kizárólag a vízben létezhetett az élet a bioszféra fejlődésének kezdeti szakaszán?

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán