uabooks.top

Emlékezzetek a víz szerkezetére, tulajdonságaira és funkcióira! Mik azok a makro- és mikroelemek? Mi alkotja a hidroszférát?

Ahogy már tudjátok a hidroszférát alkotják: az óceánok, a gleccserek, a felszíni és a talajvizek (a litoszférában vannak), a kontinentális vizek (folyók, tavak, mocsarak, mesterséges édesvizek).

A világóceán bolygónk felületének közel 71 %-át borítja. Az óceánok víztömegeinek lassú cseréje következtében az óceánok vizeinek kémiai összetétele viszonylag állandó; a világóceán átlagos só koncentrációja 35 %o. A kontinentális vizek biztosítják a szárazföldi ökoszisztémák normális működését, kielégítik az emberek és az állatok ivóvíz igényét, illetve a növények tápanyaghoz jutását.

A gleccsereknek fontos hatása van bolygónk bizonyos régióinak klímájára, főként azokéra, amelyek a déli és az északi sarkhoz közel húzódnak. Kiváltják a légköri levegő és víztömege hőmérsékletének csökkenését a magas olvadáshőjének köszönhetően (elnyeli a Földre eső napenergia közel 2 %- át). A gleccserek a forrásai egyes nagy folyóknak. A felszín alatti vizek a földfelszín, a felszíni vizek és vízfolyások alatt találhatóak, feltöltik a hegyek pórusait, hasadásait és más üregeit cseppfolyós, szilárd vagy gáznemű állapotban. A felszín alatti vizek a felszíni vizekkel fontos szerepet játszanak a bioszféra víz-körforgásában.

Jegyezzétek meg!.

A felszín alatti vizek megújuló források. Ezeket felosztják: háztartási ivóvízre (nem tartalmaznak az egészségre káros vegyületeket is mikroorganizmusokat), ipari vízre (az ipari termelés különböző ágazataiban alkalmazzák), ásványvizekre (jellemző rájuk bizonyos biológiailag aktív (főként ásványi) vegyületek magas koncentrációja, aminek köszönhetően gyógyhatásúak) és termálvizekre (a hőmérsékletük meghaladja a +20 °C-ot, szintén gyógyhatásúak).

A magas hőelnyelő képessége miatt a hidroszféra hatást gyakorol bolygónk klímájára.

A vizek állapotára gyakorolt antropikus hatás. Ez főként ipari és háztartási szennyvizekkel, peszticidekkel, műtrágyákkal való szennyezés, amelyek az agrocönózisokból kerülnek a vizekbe. A vizek egészségügyi állapotának romlása, illetve vízforrások ésszerűtlen felhasználása növeli az ivóvíz-problémát. A modern módszerek alkalmazása ellenére az ipari és a háztartási szennyvizek tisztítása során a legstabilabb szennyező anyagok 10 %-a a vízben maradhat. Ezért a szennyvizeket még a tisztítottakat is, háztartási célra csak korlátozva lehet használni.

44. 1. ábra. Az emberi tevékenység vizek állapotára gyakorolt hatása: 1-а cianobaktéri-umok tömeges elszaporodása által előidézett vízvirágzás a Kanyivszkai víztározóban; 2 -A kőolaj-szállító hajók és a tengeri olajfúró tornyok balesetei által előidézett veszélyes

vízszennyezés

A tisztítatlan vagy nem eléggé tisztított szennyvizek bejutása a természetes vizekbe ellehetetleníti az ilyen vizek pihenésre vagy horgászatra való használatát. A foszfor- és a nitrogénvegyületek vizekbe jutása kiváltja a cianobaktériumok tömeges elszaporodását. Emlékezzetek: ezt a jelenséget nevezzük „vízvirágzásnak”, ami kiváltja más hidrobionták tömeges pusztulását (oxigénhiány és toxikus vegyületek hatásán keresztül, amelyeket a cianobaktériumok termelnek -

44. 1, 1. ábra). A víz lakóinak tömeges pusztulását váltják ki a kőolaj-szállító hajók és a tengeri olajfúró tornyok balesetei, melyek következtében a víz jelentős felszínét olaj réteg borítja be (44. 1, 2. ábra).

Az ivóvízhiány már ma is komoly probléma, ami évente egyre csak növekszik. Évről évre nő az elfogyasztott édesvíz mennyisége: míg 1900-ban 580 km³ volt, már 2050-re közel 60 ezer km³. Ez a tendencia azzal áll kapcsolatban, hogy növekszik bolygónk népessége és ipari termelése. Manapság ivóvíz-hiánytól szenved bolygónk lakosságának 40 %-a. 2030-ig több, mint 5 milliárd ember (akkor ez több mint 67 %-a lesz a Föld lakosságának) nem fog hozzájutni a szennyező anyagoktól megfelelően megtisztított vízhez.

Jegyezzétek meg!.

Mindannyian tehetünk az ivóvíz-hiány problémájának megoldása érdekében: gazdaságosan kell fogyasztani a vizet, nem szabad közömbösnek lenni és indokolatlanul használni.

Feladat. Tegyetek javaslatokat a hideg és a melegvíz felhasználás mértékének csökkentésére, ami lehetőséget nyújt a közüzemi számlákon való spórolásra!

A lokális ivóvíz-hiány elkerülésének egyik fő módszere a vízfolyások szabályozása gátak építésével, amelyek mesterségesen szabályozzák az alacsonyabban fekvő folyók vízhozamát. Például, a Dnyeper folyón hat gátat építettek. Ugyanakkor, a vízfolyások szabályozása negatív hatásokat is eredményez. A mesterséges tengerszemek létrehozása (a Dnyeper víztározóinak kaszkádja) lassítja a vízfolyást, aminek következtében eliszaposodik a víztározó. A tározókban felhalmozódnak a hordalékok, amelyek csökkentik a használati idejüket (100-500 év).

A vizek hidrológiai rendjének változása (mélység, folyási sebesség, sótartalom) mesterséges tengerszemek létrehozását idézik elő. A gátak építése a hasznosítható földterületek elöntéséhez és parterozióhoz vezet. A másik következménye ennek a halak vándorlásának akadályozása. Például, a Dnyeperből majdnem kipusztultak a tokhalak, mivel azok vándorlási útvonalai a Fekete-tengertől el voltak zárva.

Az ivóvíz minőségének ellenőrzésére különböző módszereket alkalmaznak, meghatározzák az Escherichia coli baktériumok sejtszámát adott térfogatra vonatkoztatva. Az Állami Egészségügyi szabályok és „Az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz egészségügyi követelményei” nevet viselő norma (Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma 2010-ben fogadta el) értelmében 1 cm³ vizsgált vezetékes ivóvízben ez a sejtszám nem haladhatja meg a 100-at (2020-tól az 50-et), a palackozott vízben pedig a 20-at. Ugyanakkor a patogén egysejtűek sejtjei és cisztái, a férgek petéi nem lehetnek jelen a vizsgált vízben.

Jegyezzétek meg!.

A koli-index az Escherichia coli sejtek mennyiségét mutatja 1 I vízben. Az állami szabványok a víz nehézfém-tartalmáról is szólnak.

Lehetséges a vizek radioaktív szennyeződése is, ami kapcsolatban áll a radioaktív háttérsugárzás növekedésével a vízi környezetben, vagy az antropogén hatással. A természetes vizek radioaktivitása függ: a radioaktív ásványoktól és talajoktól, amelyek kapcsolatba lépnek a vizekkel, a radioaktív anyagok vizekbe

való kibocsátásakor, és a felszín alatti vizekbe való bejutásakor (például, a földalatti atombomba kísérletek következtében).

Nagyon veszélyes jelenség radioaktív hulladékok elhelyezése a világóceán mélyén (44. 2. ábra). Radioaktív hulladékok ilyen jellegű elhelyezése azért veszélyes, mert a konténerek élettartalma viszonylag rövid: 10 év után a fémhordók már elkezdenek tönkremenni, 30 év után a betonkonténerek. Ezenkívül, a világóceánban elsüllyedt 6 atom-tengeralattjáró, 9 atomreaktor (hajók, műholdak reaktorai), 50 atomfegyver (rosszul sikerült rakétakisérletek következtében). Szennyezik a hidroszféra az atombomba-kísérletek is. 1945 óta több, mint 2420 atombomba-kísérletet végeztek a különböző geoszférákban.

44. 2. ábra. A radioaktív hulladékok elhelyezése: 1-а tároláshoz szükséges fémhordók; 2 - az elhelyezett atomhulladékok helye a világóceánban

1. Jellemezzétek a hidroszféra struktúráját! 2 nevezzetek meg bolygónk felszíni vizeinek alkotóit! 3. Milyen szerepe van a felszín alatti vizeknek a bioszféra működésében? 4. Milyen módon lehet megoldani az ivóvízhiány problémáját? 5. Nevezzétek meg a világóceán szennyezésének fő forrásait!

Miért utal a vizek szennyezésére az Escherichia coli sejtek megnövekedett száma?

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán