uabooks.top » Biológia » 45. Az antrópikus talajszennyezés fő forrásai, és következményei
Інформація про новину
  • Переглядів: 108
  • Дата: 4-06-2020, 19:35
4-06-2020, 19:35

45. Az antrópikus talajszennyezés fő forrásai, és következményei

Категорія: Biológia





Попередня сторінка:  44. A hidroszféra gyakorolt antropikus hatás. A vizek védelme
Наступна сторінка:   46. A biodiverzitásra gyakorolt antropikus hatás

Emlékezzetek a talaj, mint élő környezet sajátosságaira! Milyen organizmusok élnek a talajban? Milyen szerepük van a talajképződésben? Mik azok a reducensek?

Már tudjátok, Hogy a talaj litoszféra felső laza rétege, amelyet különböző organizmus csoportok hoznak létre: baktériumok, gombák, moszatok, a magasabb rendű növények földalatti részei, állatok. A talajok egyik fontos jellemzője a termékenység a növények életfolyamataihoz szükséges anyagok biztosításának képessége.

45. 1. ábra. A talaj különböző fázisainak ideális aránya: szerves anyagok (1), ásványi anyagok (2), levegő (3) és nedvesség (4)

A talaj összetételében három különböző fázist különítenek el: szilárd (különböző méretű talajszemcsék), cseppfolyós (talajvíz) és gáznemű (levegő - lásd: 45.1. ábra). A légköri levegővel való gázcsere során szén-dioxid szabadul fel és oxigén nyelődik el, ezt a folyamatot nevezzük talajlégzésnek.

Ukrajna talajai. Ukrajna teljes területe 60,355 millió ha, ebből 34,4 művelhető terület, 2,2 kaszáló, 4,8 legelő. Ukrajna feltételeinek sokfélesége okozza az ország talajainak sokféleségét: közel 650 talajtípust különböztetnek meg. (Emlékezzetek, milyen talaj-típusokat ismertek!). Ukrajna valódi gazdagsága a csernozjom, ami a világ ilyen típusú termékeny talajainak tizede (45. 2. ábra).

A talajra gyakorolt antropikus hatás és következményei. A természetes ökoszisztémák részéinek felszántása és az erdők irtása, amelyek biztosítják a talajvíz optimális szintjét és megvédik a talajt a széltől, talajerózióhoz vezet. Emlékezzetek: a talajerózió (lat.: erodo - lekoptat, elhord, lerág) - a talaj felső termékeny rétegének elvékonyodása kimosódás vagy szél általi elhordás következtében (45. 3. ábra). Amikor a vízmosás következtében létrejövő kisebb aszóvölgyek egyesülnek, megfigyelhető az eróziós völgyek kialakulása, különösen a meredek folyópartokon (például a Dnyepper). Az aszóvölgyek és a hozzájuk tartozó részek alkalmasak a mezőgazdasági termelésre.

Ukrajna intenzív mezőgazdasági termelése következtében erodált talajainak területe évente 60-80 ezer ha-ral növekszik. Eközben a 20 réteg minden cm-ének elvesztése a potenciális szemtermést 0,5-2 mázsa/ha-ral csökkenti.

Jegyezzétek meg!.

A mezőgazdasági termelés extenzív módja kapcsolatban áll a mezőgazdasági produkció mennyiségének növelésével az agrocönózisok területének növelése által.

A mezőgazdasági termelés intenzív módja kapcsolatban áll a termőképesség növelésével (olyan mennyiségű produkció, amelyet adott egységnyi területen állítanak elő); ennek érdekében az ember a legmodernebb módszereket alkalmazza, amelyek csökkentik a talaj termőképességére gyakorolt negatív hatást, felhasználva legjobban termeszthető növényfajtákat és lejobban tenyészthető állatfajtákat.

Feladat. A mezőgazdasági termelés intenzív módja sok befektetést igényel, de lehetőséget nyújt csökkenteni a művelt talajok területét, és növelni a természetvédelmi, parkos területek méretét. Tegyetek javaslatot az intenzív mezőgazdasági termelés gazdaságos módjára a régiótokban!

További ok arra, hogy csökkentsük a megművelt talajok területét - az elszi-kesedés és az ésszerűtlen öntözés. A túlzott öntözés megnöveli a talajvíz szintjét, a talajfelszínen kirakodnak a sók. (Gondolkodjatok el rajta, miért!) Negatívan hat a talaj termőképessége és lakosaira a peszticidek alkalmazása. A pesztici-dek túlzott mennyisége szennyezi a természetes ökoszisztémákat, illetve az élelmiszereket, az ivóvizet, amelyekkel bejuthatnak az ember szervezetébe.

Ukrajna talajainak közel 20 %-a mérgező vegyületekkel szennyezett: radio-nuklidokkal, nehézfémekkel stb. A talajszennyezés fő forrásai: az ipari, energetikai és mezőgazdasági objektumok; a közlekedés (kipufogógázok). A nagy ipari komplexumok környékén a toxikus anyagok általi szennyezés rádiusza 1-20 km is lehet, a koncentrációjukat a talajban 5-10-szer is meghaladhatja a megengedett értékeket.

A radionuklidokkal szennyezett mezőgazdasági területek mérete Ukrajnában közel 6,7 millió ha (ebből 3,7 millió ha a Csernobili katasztrófa zónájában található; 45. 4. ábra). A radionuklidokkal szennyezett talajokon végzett mező-gazdasági tevékenység azzal a veszéllyel jár, hogy a növénytermesztés és az állattartás (hús, tej és tejtermékek) árúcikkeibe kerülnek. Ezért talajjavító munkálatokat kell elvégezni, főként meszezést (ami csökkenti radionuklidok mozgását a talajban), és növelni kell kálium tartalomú műtrágyák meny-nyiségét (a kálium hiánya annak kémai analógjának - a céziumnak (137Cs) - a növényekben való felhalmozódásához vezet). A tápok szennye-zettségi szintjének megnövekedése az állattartás termékeinek szennyezett-ségi szintjét is növeli.

Tehát, az ukrajnai talajok ökológiai állapotának javításához, megőrzéséhez és termőképességének javításához át kell állni az intenzív mezőgazdasági termesztésre. Ez a legújabb

talajmegmunkálási technológiák széleskörű alkalmazását, a szerves trágyák arányának növelését, csak a gyorsan lebomló és a talajlakókat nem károsító műtrágyák hasznáatát jelenti. Ezenkívül erősíteni kell a talajok védelmét peszti-cidekkel, nehézfémekkel, radionuklidokkal való szennyezéstől.

A talaj termékenysége megőrzésének és javításának fontos eleme a vetésforgó használata - a mezőgazdasági kultúrák időben és térben való tudományosan megalapozott váltakozása. Vagyis, egy adott növényfaj állandó termesztése egy bizonyos területen gyorsan kimeríti a talajt, mivel egyes növényfajok képesek bizonyos kémiai elemekből többet felhasználni, mint mások. A vetésforgó használata során alkalmazott kultúrákat úgy helyezik el a mezőkön, hogy mindegyik csak 3-4 évente kerüljön ugyanarra a mezőre. Szintén fontos figyelembe venni az előző fajok hatását a következő fajokra. Fontos eleme a vetésforgónak a parlag — olyan mezők, amelyeket nem foglalnak el sem kultúrnövények sem gyomok (általában egy évig).

Jegyezzétek meg!.

A vetésforgó csökkenti a talaj kimerültségét, növényi betegségek és kártevők megjelenésének rizikóját. (Gondolkodjatok el rajta, miért!)

1. Jellemezzétek Ukrajna talajainak jelenlegi állapotát! 2. Miért veszélyes a különböző típusú talajerózió? 3. Mik a talajszennyezések fő forrásai? 4 Milyen talajmegmunkálási módszerek károsítják legkevésbé a talajstruktúrát? 5. Nevezzétek meg a talajvédelem fő módjait! 6 Miben különbözik egymástól a mezőgazdasági területek megművelésének intenzív és extenzív módja? Melyik progresszívebb?

1. Szerintetek a kártevők elleni harc során miért kell inkább biológiai és genetikai módszereket alkalmazni a kémiai módszerek helyett? 2. Magyarázzátok meg, miért érdemes a vetésforgóba hüvelyeseket tenni?

A tanár segítségével felhasználva a szakirodalmat és az internetes forrásokat, elemezzétek a vidéketek talajainak állapotát, és tegyetek javaslatokat a feljavításukra!

 

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán

 



Попередня сторінка:  44. A hidroszféra gyakorolt antropikus hatás. A vizek védelme
Наступна сторінка:   46. A biodiverzitásra gyakorolt antropikus hatás



^