uabooks.top

Emlékezzetek, mi a biodiverzitás!? Mi az ökológiai monitoring? Milyen formában végzik az ökológiai monitoringot? Mi a génbank és a klónozás? Mi a minimálisan életképes populáció? Mi a rokonkeresztezés (inbreeding) és milyen következményei vannak?

A jelenlegi biodiverzitás megőrzésének főbb irányzatai. Mindenekelőtt részletesen meg kell vizsgálni az egyes ökoszisztémák növény-, gomba-, állat- és pro-karióta fajait, az országok és a kontinensek flóráját és faunáját. Folyamatosan moni-torozni kell a biodiverzitást: lokálisan, regionálisan, állami szinten, globálisan. Meg kell védeni a környezetet a különböző szennyezésektől: a mechanikus, a fizikai, a kémiai, a biológiai szennyeződésektől.

A biodiverzitás védelme lehetetlen a megfelelő törvények létrehozása és a nemzetközi együttműködés nélkül. Az ENSZ 1992. június 5-én Rio de Janeiróban rendezett Környezet és fejlődés konferenciáján (Brazília, Föld-csúcs) született meg. A biológiai sokféleségről szóló egyezmény. Az egyezményt 193 ország kormánya írta alá, köztük Ukrajna is (Ukrajna „A biológiai sokféleség védelme konvenciójának ratifikációjáról szóló” 1994. évi törvénye), illetve az Európai Unió (EU). Az egyezmény célja - a biológiai sokféleség megóvása, komponenseinek fenntartható alkalmazása és a belőlük való közös részesülés, igazságos és egyenlő alapon. Az egyezmény előírja a biológiai sokféleség komponenseinek védelmét a maga természetes állapotában, illetve azok természetes élőhelyein kívül.

„A biológiai sokféleségről szóló egyezmény” alapján hozták létre „Ukrajna biológiai sokféleségről szóló koncepciót” (1997).

Jó tudni

A „biodiverzitás” fogalmát azután kezdték el intenzíven használni, hogy 1986-ban az USA-ban Nemzeti Biodiverzitás Fórumot tartottak, majd 1988-ban az ismert amerikai biológus E. O. Wilson (47.1. ábra) kiadta a fórum anyagát összegyűjtő könyvet „Biodiverzitás” címmel.

1998-ban az Európai Tanács létrehozta a „smaragd hálózatot”, amely azokban az európai országokban működik, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. A hálózat speciális természet-védelmi jelentőséggel bíró területekből áll. A „smaragd hálózatot” egészíti ki a „Natura 2000”, ami az Európai Unió országainak területén működik.

47. 1. ábra. Edward Osborne Wilson (1929-) - ismert amerikai ökológus, entomológus (a hangyák vizsgálatával foglalkozó irányzat egyik fő tudósa), író, a Harvard Egyetem (USA) professzora. O volt az egyik első, aki kidolgozta a biodiverzitás koncepcióját, ő a szerzője „A biológiai sokféleség krízise” (1985) és „Az élet sokfélesége” (1992) című munkáknak

Nemzetközi szervezetek, amelyek felügyelik biodiverzitás megóvását. A Természetvédelmi Világszövetség (ang.: International Union for Conservation of Nature and Natioral Resourses (IUCN)) - nemzetközi nonprofit szervezet, amely a biodiverzitás problémájával foglakozik. Az IUCN listázza a veszélyeztetett állat- és növényfajokat - IUCN Vöröskönyveket hoz létre (Nemzetközi Vöröskönyvnek is nevezik). A szervezet zászlója alatt jött létre az IUCN Vörös Lista - ez összefoglalja az ismereteket az egész világ állat-, a növény- és gombafajainak természetvédelmi státuszát (47. 2, 1. ábra). Az IUCN hozza létre a fajok Fekete listáját is, amely leírja az bolygónkról eltűnt, 1600 óta kihalt fajokat.

Az Európai Vörös lista - listázza azokat az állati és növényi taxonokat, amelyek előfordulnak Európában, és a kihalás szélén állnak.

Másik nemzetközi civil szervezet a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature, röviden WWF). Ez a világ legnagyobb nem kormányzati szervezete. A környezet megóvásával is megújításával foglalkozik. A Természetvédelmi Világalap szimbóluma egy panda (47. 2, 2. ábra).

Az IUCN, a Természetvédelmi Világalap és más nemzetközi szervezetek kezdeményezésére kidolgozta a Természetvédelmi Világstratégiát.

47. 2. ábra. 1. Az IUCN által létrehozott Vörös lista emblémája. 2. A Természet-védelmi Világalap emblémája — az óriáspanda CFeladat, különböző információ forrásokat felhasználva tudjátok meg, hogy az IUCN milyen módon tudta megváltoztatni az óriáspanda „veszélyeztetett” státusát „sebezhetődre!)

Természetvédelmi területek létrehozása. A természetvédelmi területekkel biztosítsanak minden biocönotikus kapcsolatot, amelyek a ritka és kihalófélben lévő fajok számára szükségesek. A minimális életképességű populáció koncepciója előírja az olyan minimális egyedszám fenntartását, amely képes biztosítani a faj több generáción keresztül való fennmaradását.

Ennek fontos gazdasági jelentősége van, mivel a magas emberi népsűrűség és a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek mellett nehéz nagy területek védetté nyilvánítása. Mivel az egyedek behatárolt területen való huzamosabb idejű tartása beltenyészethez vezet, felmerül a védelemre szoruló populációk génállományának diverzifikálási problémája. Ebből a célból kifolyólag hoznak létre ökológiai, vagy „zöldfolyosókat”, amelyek biztosítják az egyedek egyik populációjából a másikba való vándorlását.

Biodiverzitás fenntartásának nemzetközi intézkedései. Az ENSZ közgyűlés 1995-ben speciális nyilatkozatában május 22-ét a biológiai sokféleség nemzetközi napjává nyilvánította (.International Day for Biological Diversity — a biológiai sokféleségről szóló egyezmény aláírásának napja).

47. 3. ábra. A biodiverzitás megóvásáról és stabil felhasználásáról szóló 2011-2020 évi stratégiai terv szerkezete; a stratégiai tervet keretegyezményként alkalmazzák arra, hogy nemzeti és regionális szinten megfogalmazzák a biológiai sokféleségről szóló egyezmény feladatainak hatásos kivitelezését

47. 4. ábra. Ukrajnába visszatelepített állatfajok: 1 - európai bölény; felvették a Nemzetközi Vörös könyvbe és Ukrajna vörös könyvébe; egy időszakban, amikor bölény csak állatkertekben élt; 2 - onager (vadszamár): Türkmenisztán területéről telepítették vissza az Aszkania-Nova Bioszféra Rezervátum területére és a Birjucsij-szigetre; felvették a Nemzetközi Vöröskönyvbe; 3 — tarpán: ennek az állatnak a populációit mesterségesen újították meg a lengyel Bialowieza-erdő területén; Ukrajnában először a „Beremicke” természeti park (Kozeleckij járás, Csernyigov megye) területére telepítették vissza; Ukrajnában a

tarpánok szaporítását 2014 óta végzik

2006 december 20-án az ENSZ közgyűlése nyilatkozatában a 2010-es évet a biodiverzitás nemzetközi évévé nyilvánította. Az ENSZ 65. közgyűlésének nyilatkozatában 2011-2020 közötti periódust a biodiverzitás évtizedének nyilvánította azzal a céllal, hogy elősegítse a biológiai sokféleség megőrzésének 2011-2020 közötti időszakra szóló stratégiai tervét (47. 3. ábra).

Feladat: A tanár segítségével, felhasználva az irodalmi és az internetes forrásokat találjátok meg azokat az intézkedéseket, amelyeket évente végeznek Ukrajnában a biológiai sokféleség megóvására! Milyen szerepet játszanak ezekben az intézkedésekben az iskolátok tanulói?

Ritka állat- és növényfajok populációinak megóvása mesterséges körülmények között, hogy később visszatelepítsék a természetbe. A visz-szatelepítés (reintrodukció) — állat és növényfajok irányított átköltöztetése és stabil populációinak létrehozása olyan ökoszisztémákban, ahol azelőtt már éltek, de bizonyos okoknál fogva eltűntek. Ukrajnában visszatelepített faj az európai bölény, a tarpán (47. 4. ábra) stb.

Racionális természethasználat, például racionális vadgazdálkodás: a vadállatok kilövésének szigorú engedélyekhez való kötése, ezen fajok populációi egyedszámának megújulását biztosító intézkedések meghozatala. Az ebből befolyó összegek természetvédelmi területek védelmére fordítása, a ritka és veszélyeztetett fajok egyedszámának fenntartása. Ezzel az irányzattal van kapcsolatban a ritka és veszélyeztetett állatfajok kilövésének, növény- és gombafajok szedésének tilalma, állami és nemzetközi szinten. Szigorú ellenőrzések folytatása, és szigorú büntetések alkalmazása a természetvédelmi törvények megsértése miatt.

A ritka, a kihalt és a veszélyeztetett fajok örökítőanyagának megóvása génbankokban, különösen lefagyasztott állapotban (kriokonzervációs módszer). Az ilyen anyag felhasználható klónozásra és a szelekciós munkák során.

Kulcsszavak és fogalmak ¹

1. Miért fontos nem csak egy fajt, hanem a biológiai sokféleséget védeni? 2. Milyen fő irányzatai vannak a biodiverzitás védelmének? 3. Mi a célja a biológiai sokféleség

egyezménynek? 4. Milyen nemzetközi szervezetnek van vezető szerepe a biodiverzitás biztosításában? 5. Milyen céllal hoznak létre vörös könyveket? 6. Milyen fajokat vesznek fel Fekete listára? 7. Miért nem lehetséges a biodiverzitás megóvása a lakosság ökológiai felvilágosítása nélkül?

Miért hívják „vörösnek” a védelemre szoruló állat-, növény-, gombafajok listáját?

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán