uabooks.top

Emlékezzetek, mi a környezet antropikus tényezője!? A környezet melyik faktorait nevezzük mutagénnek és karcinogénnek? Mi a populáció genetikai heterogenitása?

A múlt évszázad negyvenes éveinek közepétől az egész világon elindult a mező-gazdaság területén az ún. zöld forradalom. Ez a mezőgazdaság komplex változásait jelenti, amelyek kiváltották a mezőgazdasági termékek jelentős növekedését. Az egyes fejlődő országokban a zöld forradalom lehetőséget nyújtott a táplálékhiány megoldására, és a lakosság életminőségének növelésére. Elméletileg a jelenlegi mezőgazdaság is hatékonyan biztosíthat olyan termelési tempót, amely lehetővé tenné az egyre növekvő lakosság megfelelő ellátását.

A modern agrotechnika felhasználása a kultúrnövények modern termesztési módszereivel (pesztici-dek, műtrágyák, földmegmunkálási eszközök, öntözéses munkák) együtt jelentős hozzájárulást jelentett az olyan problémák megoldásához, mint a mező-gazdasági termékek nagy mennyiségű előállítása, annak köszönhetően, hogy produktívabb kultúrnö-

vényfajtákat és állatfajtákat hoztak létre. Például, „a genetikai feljavítás” segítségével sikerült megnövelni a kukorica termőképességét majdnem 90 %-kal, a tejtermelést pedig 50 %-kal.

A„zöld forradalom” kifejezést először William Gaud javasolta 1968-ban, de elindítójának N. Borlaug-t tartják (51. 2. ábra) - amerikai agronómus és nemesítő, aki 1970-ben No-bel-békedíjat kapott az éhezés elleni harcban végzett tevékenységéért.

A „zöld forradalom” negatív következményei. A globális pozitív hatások ellenére, a mezőgazdaság modern fejlődése kevésbé globális problémák megjelenéséhez vezetett, amelyek kapcsolatban állnak az ökológiai biztonsággal:

• az új, hatásosabb peszticidek megjelenése és elterjedése a világban, amelyek felhalmozódhatnak az organizmusokban, mérgezést, mutagén vagy karcinogén hatást váltanak ki;

• megnövekedett az energiaigény (különböző üzemanyagok, elektromos áram), ami megnövekedett környezetszennyezéshez vezet;

• az öntözési eljárások következtében a talajerózió, illetve a felszín alatti vizek kimerítése;

• a megnövekedett vetésterület a bolygónk biodiverzitásának csökkenéséhez vezetett (Gondolkodjatok el rajta, miért!);

• a genetikai sokféleség csökkenése annak következtében, hogy csökkent a helyi fajták mennyisége illetve, mert felcserélték azokat behozott fajtákra;

• lokális ökológiai katasztrófák expanzív az adott ökoszisztémára nem jellemző fajok megjelenése következtében.

Jegyezzétek meg!.

Ökológiai biztonság - a környezet és az ember életfontosságú érdekeinek védettségi állapota az emberi tevékenység bármely formájának (gazdasági tevékenység, természeti és technogén vészhelyzetek és azok következményei) lehetséges negatív hatásától.

A korrekció lehetősége vagy a „zöld forradalom” nem feltételezett negatív hatásai. Ahogy már tudjátok: az ökológiai, főként az agroönkológiai tudás felhasználása elengedhetetlen feltétele sok probléma megoldásának, amelyek az emberi társadalom előtt állnak még, különösen az ésszerű természethasználat problémái. (Gondolkodjatok el rajta, melyek ezek!) Mindazonáltal, a tudományos közösség legnagyobb reménye a génbankok létrehozása, amelyek hatásos eszközei a biodiverzitás megőrzésének, illetve forrásanyagai az új fajták létrehozásának.

Jegyezzétek meg!.

A génbank - sajátságos tárolók, ahol örökítő anyagot tárolnak, amelyet fel lehet használni életképes növények vagy állatok létrehozására: növények magvait vagy spóráit, lefagyasztott ivarsejteket vagy szövetkultúrákat. A nagy génbankokban, az egész világon közel 2 milliárd növény genetikai mintáit tárolják.

Az ukrajnai Harkovban a V. J. Jurjev nevét viselő Növénytermesztési Intézetben hozták létre Ukrajna Növényi Genetikai Forrás Központját. Ennek fő feladata - az Ukrajnában termesztett teljes kultúrák kollekcióinak gyűjtése. Manapság ebben a központban 148,3 ezer mintát tárolnak. Saját génbankja („Ukrajna

és a világ flórájának csíraplazma kollekciója”) van az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Sejtbiológiai és Génsebészeti Intézetének Kijevben. Ez a kollekció azért érdekes, mert a maganyaggal együtt (a világ minden pontjáról közel 5000 mintát gyűjtöttek be) és így 2000 egyedi sejtvonalat tartalmaz a bank sejtkultúrái között.

2008-ban a norvég Svalbard-szigeteken, a Spitzbergákon, az örök fagy birodalmában megépítették a Globális magbankot (51. 2. ábra). A nem hivatalos megnevezése - „Az utolsó ítélet pincéje”, mivel a létesítmény célja - a modern magvas növényi kultúrák génállományának megőrzése lokális és globális katasztrófák esetére.

51. 2. ábra. A globális magbank épületének terve, Svalbard szigetek, Norvégia. 2018 novemberében a világ minden pontjáról begyűjtött 967216 mintát tároltak itt. Ukrajna 2633 búza, bab és más kultúrából származó mintát adott át

Az állati sejt-, szövetkultúrák és ivarsejtek hosszútávú modern tárolási módszerei (főként nagyon alacsony hőmérsékleten) nem tökéletesek. Az állati génállomány legmegbízhatóbb tárolói egyelőre az állatkertek. Például, a világ nagy állatkertjeiben jelenleg több, mint 1 millió különböző fajhoz tartozó egyedet tartanak. A modern állatkertek nemcsak szórakoztató felvilágosító központok, hanem tudományos és nemesítő intézmények is.

1. A mezőgazdaság milyen változásai vezettek a zöld forradalomhoz? 2. Milyen globális pozitív és negatív hatásai vannak a zöld forradalomnak? 3. Miért szükséges génbankokat létrehozni? Milyen nagyobb génbankok vannak Ukrajnában? 4. Nevezzétek meg a globális magbank fő célját! 5. Milyen problémákba ütköznek az állati génbankok létrehozásakor?

Javasoljátok saját módszereket a „zöld forradalom” negatív hatásainak leküzdésére!

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán