uabooks.top

Mi a topográfia?

Hogyan használjuk a földrajzi térképet?

A topográfiai térképek és legfőbb összetevőik. A földrajz előző részeiből már ismeretes, hogy tartalmuk szerint a topográfiai térképek az általános földrajzi térképekhez tartoznak, más térképektől elsősorban méretarányukkal különböznek és az egyezményes jelek rendszerével, valamint azzal, hogy mennyire részletesen ábrázolják a terepet.

Ezek a térképek a szárazulat és a vízfelszínek legfőbb természeti és szociális-gazdasági

objektumait ábrázolják: a domborzatot, a vízi

objektumokat és létesítményeket, a növényvilágot, a közigazgatási határokat, a településeket, az ipari vállalatokat és a mezőgazdasági termőföldeket, a közlekedési utakat, különböző földrajzi információt.

Ezenkívül lehetőséget adnak arra, hogy optimális

útvonalat keressünk egy adott terepen és

tájékozódjunk ott.

A legfőbb különbség a topográfiai és a földrajzi térkép között a méretarány: a földrajzi térképen kis méretarányt használnak, a topográfiai térképen pedig nagyot (2.1. táblázat).

A térképeket három csoportra osztják: nagyméretarányú topográfiai térképek, amelyeket az 1:100 000 és nagyobb méretarányban szerkesztik (1:50 000, 1:25 000, 1:10 000, 1:5000), áttekintő-topográfiai térképek - 1:200 000-től 1:1 000 000-ig méretaránnyal és áttekintő térképek-l:l 000 000 és kisebb méretaránnyal. Az 1:25 000,1:10000 és 1:5000 méretarányú térképeket topográfiai helyszínrajzoknak is nevezik. A topográfiai térképek elemei (összetevői): kartográfiai ábrázolás, jelmagyarázat és további elemek (póttérképek, diagrammák, grafikonok, szöveges vagy számszerű információk), amelyek segítenek a térképpel való munkában.

A topográfiai térképek szelvényezésének lényege. A topográfiai térképek szerkesztésének alapját a nemzetközi milliós világtérkép alkotja - az egész földfelszín áttekintő-topográfiai térképe, amely 1:1 000 000 méretarányban van megszerkesztve. Az ilyen térkép szerkesztésekor a Gauss-Krüger szögtartó hengervetületet alkalmazzák, amely az ábrázolt objektumok formáinak és méreteinek legkisebb torzulását is megadja.

A topográfiai térkép többszelvényű (többlapos) térkép. Egy szelvényt faoszlopokra és a szélességi körökkel 4° szélességű övekre osztanak fel. Mindegyik szelvénynek trapéz formája van 4° szélességgel és 6° hosszúsággal, valamint északról déli irányban szélességi körökkel határolódnak le, nyugatról kelet felé pedig hosszúsági körökkel (2.1. ábra). A topográfiai térkép mindegyik szelvényének meghatározott jelrendszere, jelkódja van.

A hatfokos sávokat, amelyeket a délkörök alakítanak, oszlopoknak nevezik és 1-től 60-ig terjedő számozással (összesen 60 oszlop) jelölnek. Az oszlopokat nyugatról kelet felé számolják, kezdve a 180°-os délkörtől. A négyfokos sávokat, amelyeket a szélességi körök alakítanak, soroknak (vagy övéknek) nevezik és a latin ábécé nagybetűivel jelölik az egyenlítőtől kezdve (összesen 23 sor).

Mindegyik szelvény jelölése (jelkódja) a sor betűjéből és az oszlop számjeléből tevődik össze (például, M-36 vagy J-42). Hogy nagyobb méretarányú térképszelvényt kapjunk, az alapszelvényt kisebb részekre osztják, amelyek száma a térkép méretarányától függ. Ennek megfelelően módosítják a jelkódot is: a topográfiai térkép mindegyik jelkód-sorának saját jelentősége van, amely alapján meg lehet határozni a térkép méretarányát (2.2. táblázat).

A földrajzi koordináták (szélesség és hosszúság) a földfelszín objektumainak elhelyezkedését határozzák meg az egyenlítőhöz és a kezdő délkörhöz viszonyítva. A topográfiai térképen a koordinátákat másodpercnyi vagy a perc tizedrészének pontosságával határozzák meg. A délkörök és a szélességi körök ezeknek a térképszelvényeknek a keretszéleit alkotják, a keret szögeinek földrajzi koordinátái mindegyik szelvényen fel vannak tüntetve.

A nagyméretarányú térképeken a földrajzi koordinátákat meg lehet határozni 1-2' pontossággal. A terepen ennek közel 100-200 m felel meg (a földrajzi szélességtől függően). A kisméretarányú térképeken a méretarányt kisebb pontossággal határozzák meg - a fok tizedrészéig. A földrajzi koordinátákat a viszonylag nagy távolságokra lévő pontok elhelyezkedésének meghatározásához használják. A gyakorlatban gyakrabban a derékszögű koordináták meghatározásával találkozunk.

A derékszögű koordináták olyan koordinátarendszer, amelynél az X tengely a 6 fokos öv központi délköre, az Y tengely az egyenlítő. Ezek a vonalak egyenesek, merőlegesek egymásra, a többi délkörök és szélességi körök görbék. A délköri tengely és az egyenlítő metszési pontja mindegyik öv derékszögű koordinátáinak kiindulási pontja.

A derékszögű koordináták könnyebb használatának érdekében a topográfiai térképen vonalakat tüntettek fel, amelyeket 1 kilométerenként húztak meg és párhuzamosak az X és az Y tengellyel. Ezek a vonalak alkotják a kilométerhálót, amely a térképet egyforma területű négyzetek rendszerével fedi be. Ezért a derékszögű koordinátákat, a földrajzi koordinátáktól eltérően, kilométerekben és méterekben határozzák meg. A derékszögű koordináták a pont távolságára mutatnak az egyenlítőtől (X koordináta, amely változhat 0-tól több mint 10 000 km-ig a sarkokig) és a délköri tengelytől (Y koordináta, amely változhat 0-tól 333 km-ig az egyenlítőn az övék legszélső nyugati és keleti délköreinek metszéshelyein). Például, az X koordináta mindegyik pont számára pozitív értékeket mutat országunk területén. Ahhoz, hogy az Y koordinátáknak is csak pozitív értékük legyen, mindegyik övben a koordináták kezdetének ordinátáját 500 km-nek veszik. így a pontoknak, amelyek a délköri tengelytől nyugat felé helyezkednek el, az ordinátái kevesebb mint 500 km, keleti irányban pedig több mint 500 km.

A derékszögű (kilométer) háló a térképen. Akoordináták meghatározását jelentősen meg lehet könnyíteni, ha egyenes vonalakkal felosztjuk a térképet olyan területekre, amelyek párhuzamosak a koordináta-tengelyekkel. Az ilyen hálót derékszögű rácsnak is nevezik. A topográfiai térképeken a derékszögű koordinátahálót nem tetszőlegesen rajzolják meg, hanem meghatározott kölcsönös összefüggésben a délkörök és a szélességi körök földrajzi hálójával. Ez lehetőséget ad egyszerűbben ráhelyezni a térképre a terep bármelyik pontjának földrajzi koordinátáit, valamint meghatározni és megjelölni rajta a sík derékszögű koordinátáit.

A koordinátahálót széleskörűen használják a térképpel való munkában, legfőbb rendeltetése - leegyszerűsíteni a terepi pontok derékszögű koordinátáinak meghatározását. Ugyanakkor könnyebbé teszi a tájékozódást a térképen és megmutatja a különböző objektumok elhelyezkedését rajta, valamint segít a térkép segítségével gyorsan szemmel értékelni a távolságokat és meghatározni az irányszögeket. Annak érdekében, hogy megközelítőleg meghatározzuk bármilyen objektum elhelyezését a térképen, elegendő megadni a háló négyzetét, amelyben az objektum helyezkedik el.

Hogyan ábrázolják a topográfiai térképen a terep objektumait és a domborzatot.

A topográfiai térképek földrajzi tartalmát a topográfiai egyezményes jelek segítségével

adják meg - különböző objektumok megjelölése a térképen a mennyiségi és a minőségi jellemzőikkel együtt. Az egyezményes jelek - grafikus, színes, betűket és számjegyeket tartalmazó jelölések rendszere.

A domborzatot a topográfiai térképeken barna színű szintvonalakkal ábrázolják -vonalakkal, amelyek a földfelszín azonos abszolút magasságú pontjait kötik össze. Minél kisebb a távolság a szomszédos szintvonalak között, a lejtők meredekebbek, minél nagyobb a távolság, a lejtők lankásabbak. Speciális jelekkel -eséstüskékkel - jelölik az irányt, amelynél ereszkedik vagy emelkedik a lejtő. A szintvonalakon számokkal jelölik az abszolút magasságot (2.2. ábra)

A vízi objektumokat (folyók, tavak, víztározók, csatornák, mocsarak) kék színű vonalakkal ábrázolják, területüket pedig kék alapszínnel. A számok a különböző mennyiségi jellemzőket jelölik: mélységet, szélességet, folyássebességet, a nyilak pedig az irányukat.

A növénytakarót zöld színnel ábrázolják, speciális jelekkel jelölik a fákat (fajt, átlagos vastagságot és magasságot), a réteket, a bokrokat.

Különböző vastagságú és színű vonalakkal ábrázolják a közlekedési utakat: járdákat, autóutakat, vasutakat.

Speciális egyezményes jelekkel ábrázolják a topográfiai térképeken a településeket (városokat, nagyközségeket, falvakat, tanyákat), ipari és mezőgazdasági vállalatokat, a turisztikai objektumokat stb. A főbb topográfiai egyezményes jelek jelentését és magyarázatát megtalálhatjátok a földrajzi atlaszotokban.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

a főbb különbségeket a topográfiai térképek és más általános földrajzi térképek között;

a topográfiai térképek szelvényezési rendszerét; a különbséget a földrajzi és a derékszögű koordináták között; az egyezményes jelölések rendszerét, amelyet a topográfiai térképeken használnak;

a pontok földrajzi koordinátáit, amelyek:

- a Greenwichi délkör és az egyenlítő metszésén helyezkednek el;

- a Déli-sarkon helyezkednek el;

- a Greenwichi délkör és a 30° szélességi kör (északi szélesség) metszésénél helyezkednek el.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

1. T

amelyek az M-36-144 szelvény mellett helyezkednek el az 1:100 000 méretarányú térképen.

2. Ál

adatokat: a domborzat típusát, a településeket, a közlekedési utakat, az ültetvényeket.

3. Felhasználva az adatokat a geodézia, a térképészet és a kataszter kérdéseivel foglalkozó

honlapjáról, jellemezd az erdős területeket és a közlekedési utakat, amelyek az előző feladat térképén vannak ábrázolva.

4. Határozd meg, milyen földrajzi objektumokat lát a gépkocsi utasa (2.4. ábra), aki az úton déli irányból észak felé halad.

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan