uabooks.top

EMLÉKEZZ VISSZA!

Mit jelent a kartográfia kifejezés?

Milyen jelentősége van a földrajzi térképeknek a tudomány és a gyakorlati alkalmazás számára?

A modern kartográfiai munkák. A földrajz előző osztályokban tanult anyagából már tudjátok, hogy a földrajzi térképek rendeltetésük szerint különböznek egymástól. Feltételesen feloszthatjuk tudományos-ismeretterjesztőre, kulturális-oktatásira, technikaira és oktatásira. A már ismert földrajzi térképeken kívül vannak más kartográfiai munkák is: különböző típusú atlaszok, térképvázlatok, légi- és űrfelvételek; digitális térképek és helyszínrajzok (digitális terepmodellek); földgömbök, domborzati térképek és helyszínrajzok, sémák, vázlatok, illusztrációk, amelyek a topográfiához és a kartográfiához tartoznak stb.

A mai kartográfia széleskörűen alkalmazza a számítástechnika, a kibernetika, a számítástechnikai eszközök fejlődésének vívmányait és velük együtt tökéletesedik. A hagyományos kartográfia, az információs technológiák, a számítógépes grafikák határán alakult ki az automatizált kartográfia, amely életünk nélkülözhetetlen segítőjévé vált. Például, az online-térképek már régen megelőzték hasonló papírtársaikat. Ezek lehetőséget adnak meghatározni a tartózkodási helyet; útvonalakat tervezni; tájékoztatni arról, mi helyezkedik el egyik vagy másik épületben.

A modem kartográfiai szolgáltatás egyesíti a földrajzi térkép vagy atlasz, a GPS helymeghatározó funkcióit. Az ilyen szolgáltatások elérhetők közvetlenül az internet hálóján, viszont egy részüket fel lehet tölteni a saját tablettre vagy az okostelefonra. A mai kartográfia fejlődésének egyik legfontosabb innovációs iránya-kombinációja a multimédia eszközeivel, egyidejű átmenettel a számítógépes kartográfiai munkák interaktív elvű felhasználására. Vagyis, multimédiás lehetőségek (audio, video) széles skálájának maximális felhasználása bizonyos kartográfiai alapokon.

A földrajzi térkép a földfelszín kicsinyített, általánosított ábrázolása a síkon, amely bizonyos kartográfiai vetületben és méretarányban lett megszerkesztve.

A földrajzi térkép összetevői: a kartográfiai ábrázolás, a magyarázat és a kiegészítő ábrázolás. A kartográfiai ábrázolás a térkép fő összetevője, amely annak tartalmát ábrázolja: információt az objektumokról és jelenségekről, azok elterjedéséről, tulajdonságairól, kölcsönös kapcsolatairól. Például, az általános földrajzi térképeken ez lehet a domborzat, a vízrajzi háló, a települések stb. Fontos eleme a földrajzi térképnek a jelkulcs - egyezményes jelek rendszere és kísérőszöveg hozzá. A térkép jelkulcsa a térkép megértésének jelkulcsa, ami megkönnyíti az olvasását. Kiegészíts ábrázolások a térképen lehetnek különböző grafikák, póttérképek, fényképek, diagramok, profilok, szöveges és digitális információk, amelyeket a térképpel való munka megkönnyítésére használnak.

A földrajzi térképek matematikai alapja. A földrajzi térképeknek saját tulajdonságai vannak: mindegyik bizonyos matematikai törvényszerűségek szerint lett megszerkesztve; így, szerkesztésük folyamatában saját egyezményes jelrendszert használnak és kartográfiai generalizációt (általánosítást) alkalmaznak, matematikai alapja pedig a méretarány és a kartográfiai vetületek.

Már korábban tanultátok, hogy a térképet méretarányban szerkesztik. A méretarány meghatározza a környező világ objektumainak méretcsökkenését a kartográfiai munkákon. A méretarány alkalmazása azzal a szándékkal van kapcsolatban, hogy átadjuk kisebb papírlapon az objektumok térbeli elhelyezkedését a méreteiben jelentősen nagyobb területen. Ezért az ábrázolt terület méretcsökkenésének szintje annál nagyobb lesz, minél nagyobb

számmegnevezett és vonalas

mértékét, nagy, közepes és kis méretarányra osztják. Az eltérő méretarányú térképek különböző pontossággal és ábrázolási részletességgel, generalizációs szinttel és különböző rendeltetéssel rendelkeznek.

A földfelszín ábrázolásának átvitelét a síkra matematikai módszerrel kartográfiai vetü-letnek nevezik. Az összes létező vetületet feltételesen két szempont szerint osztják fel: kisegítő geometriai alakzatok felhasználása és a torzulás jellege szerint.

A kartográfiai vetületek a kisegítő geometriai alakzatok felhasználása szerint lehetnek: henger, sík (azimutális) és kúp vetületek (5.1. ábra).

A torzulás jellege szerint a kartográfiai vetület lehet:

• szögtartó

szont torzulnak a távolságok és a területek;

• területtartó

gei;

• hossztartó^-, a méretarány állandó az egyik fő irányban és egyenlő a fő méretaránnyal (a leggyakrabban a délkör mentén) a területek és a szögek torzulásának egyensúlymegőrző folyamatában;

• konformis: vetületek az alakzatok, a területek, a szögek és a távolságok torzulásának bármilyen kölcsönös viszonya mellett.

Az objektumok és a jelenségek kartográfiai ábrázolásának módszerei az általános földrajzi és a tematikus térképeken. A különböző földrajzi objektumok

ábrázolására a térképeken speciális grafikus szimbólumokat használnak - egyezményes jeleket

vonalas, területi

(méretarányos) és pontszerű (nem méretarányos).

A méretarányos és

méretarányban vannak képviselve a térképen. Például: a tó, a gyümölcsös kert, az erdő. Vonalas

utakat, folyókat, törésvonalakat.

Területi

zolásához. Meg lehet határozni általuk az objektum pontos területét.

Képszerű (nem méretarányos) egyezményes jeleket használnak azokhoz az objektumokhoz, amelyek területe nem teljesen van meghatározva méretarányban, vagy a szem a kis méret miatt rosszul érzékeli.

A földrajzi térképen a tematikus tartalom átadására a térképészeti ábrázolás különböző módszereit használják (5.1. táblázat).

5.1. táblázat. Ábrázolási módszerek a térképeken

Minőségi színkategóriák módszere	különböző, folyamatos elteijedésű jelenségek minőségi eltéréseinek ábrázolása színekkel. Például, talajtípusok, tájegységek, természeti övezetek, mezőgazdasági vidékek
Mennyiségi színkategóriák módszere	bizonyos jelenségek mennyiségi eltéréseinek ábrázolására alkalmazzák. Például, a vízi és a termőföldi erőforrások tartalékainál, a gazdasági fejlődés szintjeinél, a népsűrűségnél, a domborzat tagoltságának szintjeinél
Areálok módszere	természeti vagy szociális-gazdasági objektumok területi elterjedését ábrázolják a térképen. Példáid, egyes növény- vagy állatfajoknál, ásványi kincseknél, egy adott nemzet népességénél
Pontmódszer	jelenségek tömeges méretű, de nem folytonos elteijedésének ábrázolására alkalmazzák nagy mennyiségű pontjel segítségével, amelyek között mindegyik rendelkezik a jelenség mennyiségi értékével. Általában így mutatják ki a népesség elhelyezkedését (például: egy pont - 1000 lakos)
Lokalizált diagrammák módszere	objektumok folytonos és vonalas elterjedésének ábrázolási módszere a térképen grafikonok vagy diagrammák segítségével. Általában ezzel a módszerrel mutatják be a természeti objektumok jellemzőit: szélrózsa, havi közepes hőmérséklet és csapadék grafikonjai
Mozgásjelek módszere	természeti és szociális-gazdasági objektumok különböző térbeli mozgásának ábrázolására használják a térképen. Példái lehetnek a ciklonok, a tengeri áramlatok mozgása, a madarak vándorlási útvonala, teherszállítás, a népesség migrációja
Kartogram és kartodiagram módszer	valamilyen objektum átlagos intenzitására alkalmazzák egy területi egység határain belül, valamint egy adott jelenség abszolút és relatív értékei a területen diagrammák segítségével. Például, a termőföld-erőforrások tartalékainak megoszlása vidékenként vagy az ipari termékek volumene a városokban

Az egyezményes jelek összes válfajának egyesítése a földrajzi térképeken lehetőséget ad:

• nagy mennyiségű információ átadására;

• jelentősen csökkenteni az ábrázolás méretét;

• jellemezni a természet és a társadalom különböző objektumait ősjelenségeit;

• megfigyelni szerkezetüket és dinamikájukat.

A kartográfiai generalizálás lényege. A

térképeken lehetetlen ábrázolni a teljes földfelszínt, figyelembe véve az összes objektumot rajta. A térképszerkesztő tudósok még a legrészletesebb térkép létrehozásánál is sajátos módszert alkalmaznak - a kartográfiai generalizálást (általánosítást), amely magában foglalja az objektumok kiválasztását és általánosítását, figyelembe véve rendeltetésüket, méretarányukat és típusukat.

Ahhoz, hogy megértsük a kartográfiai generalizálás értelmét, össze kell hasonlítani ugyanannak a terepnek az ábrázolását a légi felvételen és a topográfiai térképen. A légi felvételen a terepet minden részletében láthatjuk, azonban értékelésük az ábrázolás méretarányától függ: a méretarány csökkentési folyamatában kevesebb objektumot lehet felismerni. Törvényszerű, hogy egyesek kevésbé észrevehetővé válnak, tehát, ezek a változások az objektumok méreteitől függenek.

A légi felvételektől eltérően, a térképen megkülönböztetik és kiemelik a legfőbb és lényegesebb objektumokat és a terep jellegzetességeit. A térkép általában helyesen reprodukálja a terepet és eléggé pontosan adja át a különböző objektumok elhelyezkedését, viszont ilyen feltételek mellett nem találhatók rajta azok az objektumok és részletek, amelyek jelentőségük szerint és kis méreteik miatt nem képviselnek érdeklődést. A topográfiai térkép ilyen tulajdonsága annak köszönhetően lehetséges, hogy szerkesztésének folyamatában kartográfiai generalizálást végeznek, vagyis kiválasztást, általánosítást, minden főbb és lényeges kiemelést a térkép rendeltetésétől, méretarányától és a terep sajátosságaitól függően. A kartográfiai generalizálás példája település ábrázolása különböző méretarányban (5.2. ábra).

Ha az elsőn (5.2. a

és formájukat), a következőn (5.2. b ábra) a méretarány csökkenésével már láthatjuk, hogyan tüntetnek fel általános jelekkel egész negyedeket és a város általános kontúrjait. A két utolsó felvételen (5.2. c, d ábra) a város absztrakt körjellel van feltüntetve.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

miért nevezik a földrajzi térképeket a valóság modelljének; a kartográfiai vetületek típusait és azok sajátosságait; miben rejlik a kartográfiai generalizálás értelme és szükségessége; a térképek osztályozása méretarányuk, az ábrázolt terület, a tematika és rendeltetésük szerint.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG 1. Cs

- 1 centiméter - 500 méter;

- 2 centiméter - 100 kilométer;

- 2 centiméter - 100 kilométer;

- 3 centiméter - 1 kilométer.

2. Határozd meg a méretarányt, amely:

- ké

- ötször kisebb, mint az 1:2000 méretarány.

3. Sz

Google térkép

- mé

településedig;

- ha

első térképen 12 cm, a másikon 7,5 cm.

5. Készíts prezentációt információs pótforrásokat felhasználva A kartográfia kapcsolata más tudományokkal és a művészettel címmel.

gyeid meg az iskolai atlaszban Ukrajna domborzati térképét; határozd meg, milyen kartográfiai ábrázolási módszereket (példákkal) alkalmaztak a tematikus tartalom átadásához ezen a térképen.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan