uabooks.top » Földrajz » 8. A földrajzi burok: összetétele, felépítése, határai és törvényszerűségei
Інформація про новину
  • Переглядів: 119
  • Дата: 9-06-2020, 21:35
9-06-2020, 21:35

8. A földrajzi burok: összetétele, felépítése, határai és törvényszerűségei

Категорія: Földrajz





Попередня сторінка:  7. A föld mozgása és annak következményei
Наступна сторінка:   9. Folyamatok a föld belsejében és a felszínén, azok következmé...

EMLÉKEZZ VISSZA!

Milyen a Föld burka?

Példák a természet összetevői közötti kölcsönös kapcsolatokra.

A földrajzi burok összetevőihez tartozik az atmoszféra alsó része, a litoszféra felső része, az egész hidroszféra és a bioszféra. A földrajzi burok jellemző sajátossága - az anyag jelenléte három halmazállapotban: szilárd, cseppfolyós és gáznemű. A földrajzi burok elsősorban a belső kapcsolatok eredményeként létezik, amelyek a kőzetek, a levegő és a víz között alakulnak ki a litoszféra, az atmoszféra és a hidroszféra összetevőiként.

A belső kapcsolatok mellett a földrajzi burokra jellemzők külső kapcsolatok is - a világűrrel és a Föld méhével, ahonnan a napenergia és a belső energia érkezik. A napenergia és a Föld belső energiája a földrajzi burok energetikai összetevői. Kívülről a földrajzi burokba kerül még a kozmikus sugárzás, a por és a meteoritok, a Föld méhéből pedig különböző gázok és sók, valamint a víz.

A földrajzi burok határai. A földrajzi burok felső határa a Föld felszínétől 30 km magasságban van, eddig a magasságig a légkör rétegei szorosan együtthatnak más burkokkal. A légáramlatok segítségével ilyen magasságig emelkednek fel az élő szervezetek - a baktériumok, a spórák és a virágpor. A földrajzi burok alsó határa a litoszférában található és nagyjából néhány száz méter mélységig ér el, helyenként 4 km-ig. Éppen itt alakulnak ki az ásványok és a kőzetek, halmozódnak fel a felszín alatti vizek és élnek a legprimitívebb szervezetek.

A földrajzi burok törvényszerűségei. A földrajzi burok velejárói a törvényszerűségek - hosszantartó szilárd kölcsönös kapcsolatok a földrajzi objektumok és jelenségek

az egységesség

egységes szervezetként való létezése.

Az egységesség a természeti összetevők kölcsönös kapcsolatainak és kölcsönhatásaiknak eredményeként jön létre. Az összetevők egyikének változása mindenképpen előidézi mások változását is. Éppen ezért az ember gondatlan beavatkozása a természetbe, annak meggondolatlan átalakítása negatív következményekhez vezet. Például, az erdők irtása

összefüggő visszafordíthatatlan változások okának láncolatához vezet: az erdei növények és állatok kihalásához, változik a helyi éghajlat, kimosódnak a talajok, süllyed a talajvíz szintje, elsekélyesednek a folyók.

Az anyag és az energia körforgása - állandó anyag- és energiacsere a Föld burkai között. Az anyagok körforgásának és az energia átalakulásának köszönhetően a földrajzi burokban az összetevők kölcsönhatásba lépnek egymással. Nagy és kis körforgásokat különböztetnek meg. A legfontosabbak közülük, amelyek közvetlenül hatnak a szerves világra - a szén, az oxigén és a nitrogén körforgása. Mindegyik körforgás kölcsönös kapcsolatban van egymással és az általános nagy körforgáshoz tartoznak: a világűr - a földrajzi burok - a Föld mélységi rétegei. A körforgások viszonylag stabilak, ezért bizonyos természeti egyensúlyt tartanak fenn. Az ember tevékenysége gyakran megbontja a természetes körforgásokat, ami azok rombolódásához vezet.

Az ütemesség (ritmikusság) törvényszerű ismétlődése a természeti jelenségeknek és folyamatoknak az időben. Napi és szezonális ütemeket különböztetnek meg, amelyek alatt a természeti jelenségek és folyamatok azonos időközönként fordulnak elő a nap és az év folyamán. Például, a nappalok és az éjszakák, az évszakok váltakozása, a dagály és az apály stb. Vannak sokéves és hosszú távú ütemek is: az éghajlat és a vízszint évszázados ingadozásai a folyókban és a tavakban, a gleccserek előrenyomulása és visszahúzódása és mások. Mivel a földrajzi burok egységes, a különböző ütemek egymással kölcsönösen kapcsolatosak.

FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP

-

tebbek a 11 éves ütemek. Viszont előfordulnak 33 éves ciklusai is a csillagoknak, amelyek földi megnyilvánulásai jól nyomon követhetők. Például, a különösen zord telek 33-35 évenként ismétlődnek. Hasonló ciklus figyelhető meg az aszályos és

-

nyék intenzitásában. A naptevékenység hosszú távú aktivitása napjainkban az Északi-sarkvidék és az Antarktisz soron következő felmelegedésében nyilvánul meg. Bizonyos idő múlva ez a felmelegedés lehűlésre változik. Az 1800 éves

-

dése, az Északi-sarkvidék intenzív és hosszantartó felmelegedése, amely alatt a normannok benépesítették Grönlandot és felfedezték Amerikát.

A földrajzi burok felosztása kisebb méretű természeti komplexumokra. Zonális és azo-nális természeti komplexumokat különböztetnek meg. A zonális természeti komplexumok olyan komplexumok, amelyek elsősorban az éghajlati feltételeknek köszönhetően alakultak ki. Ezekhez tartoznak a földrajzi övék és a természeti övezetek. Folyamatosan váltják egymást északról déli irányban a szélességek alapján. Az ilyen észak-déli változásokat vízszintes vagy szélességi öveződésnek nevezik.

A szélességi öveződés a síkvidékeken érvényesül. Azonban a természeti övezetek itt sem mindig őrzik meg szélességi kiterjedésüket. A tengeri áramlatok, a hegygerincek elhelyezkedésének sajátosságai megbontják a csapadékfeltételek zonális megoszlását, változtatva a természeti övezetek kiterjedésén. A hegyekben a természeti komplexumok a magasságtól függően változnak. Ez kapcsolatban van azzal, hogy a hegyvidékeken a magassággal csökken a hőmérséklet, változik a csapadékmennyiség, tehát a meleg és a nedvesség aránya is, ami előidézi a természeti övezetek változását a magassággal összefüggésben. A természeti övezetek törvényszerű változását a magassággal függőleges vagy magassági öveződésnek nevezik..

A földrajzi burok a Föld legnagyobb természeti komplexuma, amelynek tulajdonságai néhány milliárd év alatt alakultak ki. A földrajzi burok fejlődésében három fő időszakaszt különböztetnek meg - prebiogént,

biogént és antropogént

szervezetek hiánya jellemezte. A földrajzi burok fejlődésének második időszakaszában megjelent az élet. Kezdetben az életet kizárólagosan a legegyszerűbb szervezetek képviselték, amelyek nem fejtettek ki jelentős hatást a földrajzi burok kialakulására. A leglényegesebb változások a földrajzi burkot az antropogén időszakaszban érték - az ember megjelenése után. Igaz, kezdetben az ember hatása a természetre jelentéktelen volt, mert többnyire a környezetre való alkalmazkodásra törekedett, azt fogyasztva, ami a környezetében volt, és nem akarta gyökeresen megváltoztatni azt, ami őt nem elégítette ki.

Idővel az ember szükségleteinek növekedése megkövetelte a természeti erőforrások aktívabb felhasználását. Ez már nemcsak a kimerítettséget idézte elő, hanem helyenként a természeti erőforrások eltűnését is. A természeti gazdagság kizsákmányolása az ember által az összetevők egyre nagyobb változásával járt - ezeknek az összetevőknek újabb tulajdonságokkal és jellemzőkkel való ellátása. Valójában az élettevékenység folyamán a földrajzi burokban újabb objektumok jelentek meg - a domborzat és a folyómedrek mesterséges formái, mesterséges esők és víztározók, a növények és az állatok újabb fajai, mesterséges mikroklíma stb.

Ezeknek a hosszantartó tevékenységeknek a következménye - amit ma antroposzférá-nak

nálatba vett és megváltoztatott különböző tevékenységei során.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

a földrajzi burok olyan burok, amelynek összetételéhez tartozik az atmoszféra alsó része, a litoszféra felső része, az egész hidroszféra és a bioszféra;

-

toszférában pedig néhány száz méter mélységben;

-

szeti összetevők között jöttek létre;

-

gesség, az anyag és az energia körforgása, az ütemesség, a felosztódás zonális és azonális természeti komplexumokra.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

A nagyvárosok a hő sajátságos gócai: a hőmérséklet itt stabilan magasabb, mint annak határain kívül. Átlagosan egy év alatt a város levegője melegebb 0,5-0,7 °C-al, a nyári hónapokban ez a különbség 1,5-2,5 °C-ra növekedik, este elérheti a 6-8 °C-t. Következésképpen, mindegyik évszak kezdete és vége Ukrajna nagyvárosaiban és a határaikon túl eltolódott: a tavasz a városokban hamarabb köszönt be (esetenként 1-2 héttel), a tél ugyanennyivel később. A levegő hőmérsékletének emelkedése a városokban, összehasonlítva a külterületekkel, előidézheti a hőszennyezést és a hőstressz kialakulását az emberekben.

-

-

mészetestől? Szerinted el lehet-e kerülni az említett problémákat és mit kell ennek érdekében tenni?

s3.

^MBE,|is|i.EZ|Sg

GEOLÓGIAI KORNYIZISI

EZT TUDNI KELL, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK:

meghatározni a szeizmikus és a vulkáni jelenségek fenyegetési szintjét; kapcsolatokat állítani fel a geológiai környezet és a népsűrűség között; elemezni az ország ellátottságát egyes ásványi erőforrásokkal; értékelni az erőforrás-problémák kiéleződésének következményeit bolygónkon.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan

 



Попередня сторінка:  7. A föld mozgása és annak következményei
Наступна сторінка:   9. Folyamatok a föld belsejében és a felszínén, azok következmé...



^