Інформація про новину
  • Переглядів: 183
  • Дата: 9-06-2020, 21:38
9-06-2020, 21:38

10. A domborzat

Категорія: Tankönyvek magyar » Földrajz





Попередня сторінка:  9. Folyamatok a föld belsejében és a felszínén, azok következmé...
Наступна сторінка:   11. A litoszféra erőforrásai

EMLÉKEZZ VISSZA!

Milyen tényezők vannak hatással a domborzat kialakulására? Mik a Föld belső és külső erői?

A domborzat a földfelszín formáinak összessége, amelyek belső és külső folyamatok hatására képződtek. Ezek a formák nagyon változatosak felépítésük és kinézetük szerint. A földfelszín legnagyobb formáihoz tartoznak a földrészek és az óceáni medencék. Ezeket még a domborzat planetáris formáinak is nevezik. Mindegyik földrészen síkságokat és hegyvidékeket különböztetnek meg - a földfelszín főformáit, amelyek kialakulása szoros kapcsolatban van a földkéreg felépítésével (10.1. ábra).

A tektonikus szerkezet és a domborzatformák kapcsolódása hozzájuk. A

domborzat fő formáinak kialakulása elsősorban a terület tektonikai (földszerkezeti) felépítésével kapcsolatos. Az ilyen felépítés sajátosságát meg lehet határozni a tektonikai

tektonikai szerkezetek a földkéreg részei, amelyek határain belül megfigyelhetők a kőzetek beágyazódásának bizonyos formái.

A legidősebb tektonikai szerkezetek az ősi (prekambriumi) masszívumok. Az ősmasszívumok kevésbé mozgékonyak, nem végeznek gyűrt mozgásokat. Észak-amerikai, Kelet-európai, Szibériai, Kínai, Dél-amerikai, Afrikai, Arab, Hindusztáni, Ausztrál és Antarktiszi ősmasszívumokat különböztetnek meg. A prekambriumi ősmasszívumokat fiatal táblák veszik körül, amelyek talapzata a paleozoikumban képződött.

A földrészek ősmasszívumain síkságok vannak többségben - viszonylagosan sík felszínek, amelyek többnyire üledékes kőzetekből tevődnek össze, többek között agyagból, homokból, kavicsból, amelyek gyakran csaknem vízszintesen ágyazódnak be és jelentős a

alföldekre (0-tól

hátságokra fennsíkokra

tenger szintje fölött) osztják fel.

A síkságok magassága attól függ, az ősmasszívum melyik részén helyezkednek el. A pajzsokon, vagyis a szilárd kőzetek felszínre bukkanásának helyein a leggyakrabban hátságok és fennsíkok találhatók, a táblákon, ahol üledékes kőzetek vannak - alföldek. Például, a Dél-amerikai-ősmasszívumon két síkság fekszik: az Amazonas-alföld és a Brazilfelföld. A Kelet-európai-ősmasszívumon alakult ki a Kelet-európai-síkság, amelynek határain belül keletkeztek a tektonikai felépítés említett sajátosságainak megfelelően a Dnyeper-melléki- és a Podóliai-hátságok, a Dnyeper-melléki- és a Fekete-tengermelléki-alföldek. A megemelkedett síkságok között platókat és tönkhegységeket különböztetnek meg. A platók

alföldektől. Példaként szolgálhatnak a Nagy-síkságok Észak-Amerikában. A tönkhegységek lepusztult hátságok vagy ősi hegygerincek kiterjedt maradványai (például, a Donyecki-tönkhegység).

A viszonylag stabil és sík ősmasszívumokat általában a földkéreg mozgó területei (hegyképződések vidékei) választják el. Ezek a földfelszín több ezer kilométerre kiterjedő részei, amelyeknél a litoszféra-táblák ütközése következtében a kőzetek gyűrődésekbe ráncolódtak. Épp itt keletkeztek többnyire hegységek - a síkvidék fölé kiemelkedett földfelszínek erősen tagolt domborzattal.

A hegységek a földgömbön nagyban eltérnek egymástól magasságuk, kinézetük, keletkezésük és koruk szerint. Magasságuk alapján a hegységeket alacsonyakra (1000 m magasságig a tenger szintje fölött), középmagasságúakra (1000-3000 m a tenger szintje fölött) és magasakra osztják (3000 m-től magasabbak a tenger szintje fölött). Például, a Himalája - a földgömb legmagasabb hegysége - közel 8848 m magasra emelkedik a tenger szintje fölé. Ukrajna legmagasabb hegysége - a Kárpátok - legmagasabb pontjának magassága a tenger szintje fölött 2061 méter.

A fiatal hegységek általában gyűrt hegységek magas sziklás gerincekkel, örök hóval fedett csúcsokkal. Ilyenek a Himalája, az Alpok, a Kordillerák és mások. A fiatal hegységek fokozatosan öregednek - gyűrődéseik rombolódnak és különálló rögökre hullanak szét. Az ilyen hegységek csúcsai egyre jobban kiegyenlítődnek, helyenként sík felszínűvé válnak. Viszont ez a törvényszerűség gyakran megbomlik, mivel a hegységek mai kinézete jelentős mértékben függ az újkori tektonikus mozgásoktól, amelyek az utóbbi húsz millió évben mentek végbe. A vulkanikus hegységeknek gyakran jellegzetes kúpszerű csúcsai vannak.

A földkéreg összetevői és az óceánok domborzata közötti kapcsolat. Az óceáni földkéreg határain belül szintén léteznek ősmasszívumok, amelyeket óceániaknak neveznek. Ezek az óceánok aljzatának stabil részei, amelyeknek a domborzatban mélyvízi

síkságok

középóceáni hátságok

alatti gátszerű formák, amelyek 2-3 km magasságig emelkednek ki az óceáni aljzat fölé. Vannak az óceánokban sajátos, úgynevezett átmeneti övezetek is mélyvízi árkokkal, szigetcsoportokkal és peremtengeri medencékkel, amelyeket jelentős mozgékonyság és nagysebességű függőleges mozgások különböztetnek meg. Jelenleg ezek a folyamatok leginkább a Csendes-óceánban, a Földközi- és a Fekete-tengerben, Ausztrália keleti partjainál figyelhetők meg.

A domborzat hatása a népesség letelepedésére. A hegységeknek és a síkságoknak nagy jelentőségük van az emberek letelepedésében. Összességében a síkságokon 500 m magasságig él a bolygó népességének nagyobb része. Például, Európában a síkvidéki területeken összpontosul a népesség több mint 90%-a. A világ olyan ismert síkságai, mint a Kínai- és a Hindusztáni-alföld, a világ legbenépesültebb régióihoz tartozik. Ez azzal magyarázható, hogy a síkságokon általában nemcsak elviselhetőbb az éghajlat, hanem köny-nyebb megművelni a földet, városokat, utakat építeni stb.

A hegyvidékeken a népsűrűség nagyon alacsony. A települések itt alárendeltek a magassági öveződésnek. Például, a völgyekben helyezkednek el a viszonylag nagy települések, magasabban a kisebbek. A hegyvidéki területek csaknem mindegyike 5000 m magasság fölött a lakatlan területekhez tartozik. A magashegységekben, amelyekre jellemzőek az extrém természeti viszonyok, nincsen állandó lakosság. Ezt a helyzetet azzal lehet magyarázni, hogy az élet a hegyekben nemcsak kényelmetlen, hanem veszélyes is. Itt olyan természeti jelenségek fordulhatnak elő, amelyek képesek elpusztítani az emberek településeit: földrengések, vulkánkitörések, kőfolyások, hegyomlások és csuszamlások. Ennek ellenére helyenként az emberek direkt a hegyek közelébe vagy azok hegyoldalaira telepednek.

FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP

-

-

tosan telepednek le nemcsak a vulkánok hegylábánál, hanem a hegyoldalakon is, és nem fordítanak figyelmet az időnkénti rengésekre a régiókban. Pedig kár.

-

-

pülések veszélyes közelsége a vulkánokkal Martinique szigetén a Karib-tengerben Saint Pierre város és 30 ezer lakosának pusztulását okozta.

-

nea) kitörésénél keletkeztek, néhány perc alatt 2,5 ezer áldozatot követeltek és

-

lumbiában a Névadó del Ruiz vulkán kitörése következtében Armero város 23 ezer lakosa halt meg, a település pedig megszűnt létezni.

A domborzat hatása a termelés fejlődésére és elhelyezkedésére. A hegyvidéket birtokba venni nagyon nehéz, habár a Földön sok olyan ország van, ahol a domborzat többnyire hegyvidéki, és az emberek hozzászoktak a sokkal zordabb életviszonyokhoz. Például, Afrikában és Észak-Amerikában az emberek jelentős része él hegyvidékeken, többnyire az alacsony magasságú hegyekben.

A hegyvidékeken elterjedt a mezőgazdaság: a hegyoldalakon a világ különböző régióinak földművelésében elterjedt a hagyományos teraszos művelés. Például, az inkák teraszait a mai napig hasznosítják Peru indiánjai a különböző mezőgazdasági kultúrák termesztéséhez. A fülöp-szigeteki világ nyolcadik csodájának tartják a teraszok rizsültetvényeit, amelyek több tíz kilométeren át húzódnak. Kisebb teraszos művelés fordul elő a Krími-hegység déli hegyoldalain is. Az Andokban, a Himalájában, Tibetben még 3000-4000 méter magasságban is termesztenek árpát, burgonyát, borsót, legeltetik a jószágot.

Sok hegységben ásványi kincseket is termelnek ki. Egyes hegységek megnevezése is megfelel ezeknek: Érchegység Európában vagy az Andokban, amely a helyi indiánok nyelvén Réz hegyeket jelent. Ezenkívül, a világ sok hegyvidékén alakítottak ki hegyvidéki üdülőket és síparadicsomokat, amelyek a turisták ezreit vonzzák.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

a domborzat a földfelszín formáinak összessége, amely belső és külső folyamatok hatására alakult ki;

a síkságok és a hegységek a földfelszín fő formái;

a tektonikai szerkezetek a földkéreg részei, amelyek határain belül a kőzetek beágyazódásának bizonyos formái figyelhetők meg;

a földrészek ősmasszívumain többségben vannak a síkságok, a hegyképződési területeken pedig a hegységek;

bolygónk népességének többsége síkságokon él, ahol kedvezők az élet- és gazdálkodási körülmények.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

Ukrajna A hegyvidéki települések státuszáról Ukrajnában törvényének megfelelően azok az állampolgárok, akiknek meg van adva a személyi státusz, hogy hegyvidéki település területén él vagy dolgozik, kedvezményben részesülnek. így, az állami nyugdíjak, ösztöndíjak mértéke, a jelenlegi jogszabályok által biztosított mindenféle állami pénzügyi támogatás olyan állampolgárok számára, akik hegyvidéki településen dolgoznak, laknak vagy tanulnak, hegyvidéki státuszt kaptak - 20 %-kal növekedik.

Sz

ilyen jogalkotási döntéseket?

KUTATÁSI FELADAT

1. A vulkánok hegyoldalainak benépesedési okai.

2. Mai követelmények az építkezéseken a magas földrengésveszéllyel rendelkező vidékeken.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan

 



Попередня сторінка:  9. Folyamatok a föld belsejében és a felszínén, azok következmé...
Наступна сторінка:   11. A litoszféra erőforrásai



^