uabooks.top

EMLÉKEZZ VISSZA!

Miből tevődnek össze a kőzetek?

Milyen erőforrásfélék léteznek a Földön?

A kőzet. A földkéreg nem egynemű, különböző ásványokból tevődik össze - egynemű tulajdonságokkal rendelkező természetes szervetlen képződményekből, amelyek összetételükben csak egy anyagból állnak. A legelterjedtebb ásványok a Földön a kvarc, a fold-pátok, a csillám és mások. A természetben a különböző ásványok többnyire egyesülnek és kőzeteket alkotnak. Esetenként a kőzeteket csak egy ásvány alkotja. Például, a mészkő csak kalcitot tartalmaz.

A kőzetek három fő folyamat eredményeként képződnek, ezért három csoportba sorolják. A három csoport mindegyikében a kőzetek elterjedésének bizonyos törvényszerűségei vannak.

A kőzetek keletkezése. Az üledékes kőzetek tengeri és kontinentális eredetű üledékekből keletkeznek felhalmozódás (leülepedés), sűrűsödés folyamán, a földfelszín törmelékeinek, valamint a növényi és az állati maradványok átalakulásával. Összességében, a

kőzetek széleskörűen elterjedtek a kontinenseken és a Világóceán aljzatán. A szárazulaton a kőzetek különösen vastag rétegei keletkeztek az ősmasszívumok üledékes takarójában.

A magmás kőzetek a Föld mélységi anyagaiból képződnek ezeknek az anyagoknak lehűlése eredményeként a bolygó méhében vagy a felszínén. Példái a gránit, a bazalt, az andezit, a gabbró.

A metamorf kőzetek a magmás és az üledékes kőzetek átalakulásának eredményeként képződnek magas nyomás és hőmérséklet hatására a Föld méhében. Például, a gránit gnejsszé alakul át, a mészkő márvánnyá.

A magmás és a metamorf kőzetek elsősorban az ősmasszívumok talapzatának ki-bukkanási vidékein (pajzsok) terjedtek el, valamint a vulkáni tevékenység területein.

Az ásványi erőforrások. Az erőforrás szó értelme tartalékok, vagyis az, ami felhasználható az ember gazdasági tevékenységében. Az ásványi erőforrások az ásványi eredetű ásványkincsek összessége. Emlékezzünk vissza, ásványi kincseknek nevezik azokat az ásványi képződményeket, amelyek vegyi összetétele és tulajdonságai lehetőséget adnak felhasználni azokat az ember gazdasági tevékenységében. A litoszféra összességében több mint 200 ásványkincsfélét tartalmaz. Az ásványi kincsek lehetnek szerves és szervetlen eredetűek a földkéregben különböző jellegű felhalmozódások formájában (erek, rétegek vagy szemcsék). Az ásványi kincsek területi megoszlása egyenlőtlen: csak ott keletkeztek lelőhelyek, ahol az ásványi anyag felhalmozódása ment végbe, nagy területekre való elterjedése esetén pedig vidékek, tartományok és medencék alakultak ki.

Az ásványi erőforrások osztályozása, elterjedésük törvényszerűségei. Az ásványi kincseket összetételük sajátosságaitól és felhasználásuk jellegétől függően néhány csoportra osztják: tüzelőanyag- (energetikai), érces- és nemérces ásványi kincsek.

A tüzelőanyag ásványi kincseket tüzelőanyagként használják fel energia előállítására. Innen is ered másik elnevezésük - energetikai ásványi kincsek, mert energia összpontosul bennük, megfelelő az ember általi közvetlen, gyakorlati felhasználásra. A tüzelőanyag ásványi kincsekhez tartoznak: a szén, a kőolaj, a földgáz, az égőpala, a tőzeg. Jelentős mértékben, pont nekik köszönhetően állít elő az emberiség villamos-áramot, benzint, kerozint, hidrogént és hőenergiát. Ismeretes, hogy a természetes úton keletkező és bolygónk méhében felhalmozódó bányászati szerves tüzelőanyag nem tud gyorsan megújulni és feltölteni a tartalékokat ugyanilyen természetes módon. A tüzelőanyag ásványi kincsek általában az ősmasszívumok üledékes takarójához (az úgynevezett táblákhoz) kötődnek, valamint a gyűrt területek üledékes és vulkáni kőzeteihez. Helyenként a kőolaj és a földgáz lelőhelyei részben tengeri vizekkel vannak borítva, ezért egyesek közülük ma ténylegesen tengeri lelőhelyek, mert a tengerek selfjén helyezkednek el.

Érceseknek nevezik az ásványi üledékeket, amelyekből előnyös értékes fémeket kitermelni. Éppen ezek a fémek adják az érces ásványi kincsek elnevezését (11.1. ábra), amelyekből fémeket nyernek ki. Az érces ásványi kincseket megszokottan vas- és színesfém-ércekre osztják. A vastartalmú ércek a vas- és a mangánércek. A színesfém-ércek csoportja széleskörű és alumínium-, titán-, réz-, volfrám-, ólom-, valamint más ércek képviselik. A színesfém-ércekhez sorolják a vegyes-fémű (polimetalikus) érceket is, amelyek különböző fémek komplexumát tartalmazzák egyidejűleg (réz, arany, ezüst,

ólom stb.). Általában az érces ásványkincsek, amelyek a magma lehűlése eredményeként keletkeztek a földkéreg hasadékaiban, a magmás és a metamorf kőzetekhez kötődnek. Az ilyen kőzetek az ősmasszívum-talapzatok előbukkanásainak vidékein (a kristályos pajzsokon) terjedtek el, valamint a vulkáni folyamatok nyomait tartalmazó hegységekben.

A nemérces ásványi kincsek - nemfémes ásványi kincsek, amelyek eléggé változatosak. Összességében a nemérces ásványi kincsek csoportja közel 100 ércféleséget számlál. A nemérces ásványi kincseknek egységes, általánosan elfogadott osztályozása nem létezik. Viszont megkülönböztetnek köztük különböző nyersanyagokat, amelyeket speciális feldolgozás után kapnak (konyha- és kálisó, foszfátok, terméskén, kaolin, bróm, grafit, jód, csillám, zsírkő és mások). Ezenkívül, a nemérces ásványkincseket természetes állapotukban is felhasználják építőanyagként (homok, agyag, gránit, labra-dorit, mészkő, dolomit, márga, tufa és mások). Ehhez a csoporthoz tartoznak úgyszintén a drágakövek és a terméskövek is. A nemérces ásványkincsek nagyon változatosak és csaknem mindenütt elterjedtek, úgy az ősmasszívumokon, mint a gyűrt területeken.

Az ásványi erőforrások hatása a termelés elhelyezkedésére. A nyersanyag tényező, többek között az ásványi erőforrások megléte határozottan befolyásolja a gazdaság egyes ágazatainak és vállalatainak elhelyezését. Mindemellett jelentősége van az ásványi erőforrás-tartalékok mennyiségének és minőségi összetételének, a kitermelés és a felhasználás feltételeinek. Az anyagigényes termelés — termelés egységnyi késztermék előállítására fordított nagymennyiségű nyersanyag felhasználásával. Például, 1 tonna nyersvas gyártásához 21 vasércre, 1,3 t kokszolható szénre, valamint más nyersanyagokra van szükség. Egy tonna szóda előállításához 1,7 t konyhasó-oldatra van szükség. A felvázolt termeléseket általában a nyersanyagbázis közelében helyezik el, hogy elkerüljék a nagy kiadásokat a szállításokra. Egyes termelési válfajokat, mint a bányaipart, a technológiák sajátosságai miatt csak ott helyezhetik el, ahol a nyersanyagot bányásszák. A legmagasabb anyag-igényességi szintű ágazatokhoz tartoznak nemcsak a fémeket és a szódát gyártók, hanem a káli- és nitrogén-műtrágyák, a cement és más gyártások is.

A tüzelőanyag-energetikai összetevő közeli a nyersanyagigényeshez a termelésre gyakorolt hatása alapján, mert a tüzelőanyag szintén ásványi erőforrás. Azok a termelések, amelyek sok hőt igényelnek, tüzelőanyag-igényes termelésnek nevezik. Erezhető helyet foglalnak el a tüzelőanyag-igényes termelések között a hőerőművek. A villamos-energia szállítását nagy távolságokra veszteségek kísérik, ezért az energiaigényes termelést többnyire a hőerőművek közelében helyezik el. A tüzelőanyag-igényes termeléshez tartozik a vaskohászat, a timföldgyártás (félkész-termék az alumínium előállttá-

sához), a nikkel- és a cinkgyártás stb. Ugyanakkor a világ iparában állandó folyamat a tüzelőanyag-igényes termelés csökkenése, amelynek következtében a nyersanyag ösz-szetevő hatása fokozatosan csökken.

Az ellátottság ásványi erőforrásokban. Bolygónk jelentős ásványi erőforrástartalékokkal rendelkezik, viszont a különböző erőforrásfélék tartalékai nem egyformák és egyenlőtlenül terjedtek el, ezért az ellátottságuk a világ egyes régióiban és országaiban nagyon különböző. Meg kell jegyezni, hogy az erőforrás-ellátottság fogalma eléggé viszonylagos, mert az ásványi erőforrások tartalékait nemcsak tonnákban vagy köbméterekben számlálják. Gyakran az évek száma szerint fejezik ki, amelyek alatt ezek az erőforrások elegendőek energiatermelésére a jelenlegi mennyiség szintjén. Ezt figyelembe véve, a szén például közel 400 évre elegendő, a kőolaj és a földgáz - 40-50 évre.

Az erőforrás-ellátottság mutatója szintén függ az erőforrások felhasználásának ütemeitől, amelyek nem maradnak azonosak. Például, az előrejelzések szerint 2035-ig megmarad még az 1960-as években kiderült tendencia - a kőolaj és a szén fogyasztása a világon csökken, míg a földgázfogyasztás növekedik. Az ilyen tendencia tényezői között található többek között a törekvés az ökológiai tüzelőanyagfélék (például, bioüzemanyagok) nagyobb felhasználására. Tehát, az erőforrás-ellátottság - arány a természeti erőforrások tartalékai és felhasználásuk mértéke között. Az erőforrás-ellátottságot vagy az évek számában számlálják, amennyire elegendőek lesznek ezek az erőforrások, vagy a lakosság egy főre jutó tartalékai alapján.

Az ember hatása a litoszférára. Az ember ősidőktől kezdve felhasználta a litoszférát, alkalmazkodásra késztetve saját szükségleteihez és felhasználva az erőforrásait. Különösen megfigyelhető ez a világ sűrűn lakott régióiban, ahol a litoszféra ősidőktől kezdve már elvesztette saját eredeti kinézetét. Mindenütt láthatók mesterséges töltések, felüljárók, lefektetett utak és alagutak, létrehozott teraszok, a metró kialakított földalatti járatai stb.

A különböző ásványkincsek bányászata szintén megbontja a földgömb domborzatát. A világ különböző szegleteiben látni lehet számos bányagödröt és bányát, a dúsítási gyárak salakjának hegyeit (meddőhányók) (11.2. ábra). Esetenként az üregek kialakulásának eredményeként a litoszféra felső részén (nem az ember részvétele nélkül) a földfelszínen ülepedések és berogyások jelennek meg, helyenként több méter mélyek.

A különböző ásványkincsek bányászata nemcsak megbontja a földgömb domborzatát. Az emberi tevékenység egyik alapvető következményévé vált az ásványi erőforrásokkal való ellátottság általános csökkenése, többek között globális szinten is. A globális nyersanyagprobléma kialakulásának fő oka többek között a Föld méhéből kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségének állandó növekedése. Ennek eredményeként sok medence és lelőhely kimerült, felgyorsult számos felhasznált érc elszegényesedése. A bányászat növekedésével egyidejűleg sok esetben romlani kezdtek az ásványkincsek beágyazódásának bányászati-geológiai feltételei és kitermelésük is. Ezért mára nem egyszerűen fontos, hanem szükséges az átmenet az erőforrás-megőrzésre és a gazdaság anyagigényes termelésének hatékonyabb fejlesztésére.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

a kőzetek ásványokból tevődnek össze - tulajdonságaik alapján egynemű természetes képződményekből;

a kőzeteket három csoportra osztják: üledékes, magmás és metamorf kőzetekre; az ásványi erőforrások - az ásványi eredetű ásványi kincsek tartalékainak összessége;

az ásványi erőforrásokat tüzelőanyagokra, ércesekre és nemércesekre osztják fel; az anyagigényes és a tüzelőanyag-igényes termeléseket az ásványi erőforrások kitermelési helyeinek közelében helyezik el;

az erőforrás-ellátottság - arány a természeti erőforrások és felhasználásuk mértéke között;

a globális nyersanyagprobléma - az ásványi erőforrásokkal való ellátottság csökkenése globális szinten.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

Hosszú ideig, az 1930-as évektől az 1980-as évekig Ukrajna keleti részén egymás után épültek fel a hőerőművek (HEM). Jelenleg Donyeck és Luhanszk megye határain belül helyezkedik el Ukrajna legnagyobb HEM komplexuma, amely az országban találhatóknak csaknem a felét teszik ki. Keleten már a XIX. században elkezdett kialakulni Ukrajna kohászati komplexuma, amely ma a világ egyik legnagyobb kohászati komplexuma. Igaz, elterjedésének határai tovább növekedtek még két régióban - Dnyipropetrovszk és Zaporizsja megyében.

Mi

elhelyezését az ország keleti részében? Nevezd meg konkrét okait az ilyen termelési sajátosságnak és keresd meg azokat a térképen. Bizonyítsd be vagy cáfold a létrehozási lehetőségét analóg kapacitású vállaltoknak Ukrajna nyugati részén.

GYAKORLATI MUNKA

4. Állapítsd meg a földrészek és Ukrajna tematikus térképei alapján a kapcsolatot a tektonikus szerkezetek, a domborzat és az ásványi erőforrások, valamint a népsűrűség, a bányaipari, az anyagigényes és a tüzelőanyagigényes termelések között.

4.

AZ ATMOSZFÉRA ÉS RENDSZEREI A FÖLDÖN

EZT TUDNI KELL, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK:

olvasni a szinoptikus és az éghajlati térképeket;

megkülönböztetni a levegő hőmérséklete változásának (napi, havi, éves) grafikonjait,

a felhőzet és a csapadékmegoszlás diagrammáit, a szélrózsát;

megmagyarázni a globális és a helyi légáramlások keletkezési mechanizmusát a

troposzférában.

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan